Számos ökológiai rendszer rugalmasságát valószínűleg meghaladja az éghajlatváltozás, a hozzá tartozó zavarok (pl. áradás, szárazság, bozóttüzek, rovarok, az óceán savasodása) és más, globális tendenciák (pl. a földhasználat megváltozása, a környezetszennyezés, az erőforrások túlságosan mohó kiaknázása) példa nélkül álló kombinációja. Ezen évszázadban a szárazföldi ökológiai rendszerek nettó szénfelvételének csúcsa valószínűleg az évszázad közepe előtt jelentkezik, majd gyengülni fog. De az is lehet, hogy éppen fordítva történik, ezáltal is fokozva az éghajlatváltozást. A növény- és állatfajok 20–30%-a fokozott kihalási veszélynek lesz kitéve, ha a globális hőmérséklet-emelkedés meghaladja az 1,5–2,5 Celsius-fokot.

Válasz

Az évszázad közepéig várható, hogy az évi átlagos felszíni lefolyás és a hasznosítható vízkészlet 10–40%-kal növekszik a magasabb szélességeken és néhány nedves trópusi területen. Valamint várhatóan 10–30%-kal csökken néhány közepes szélességen és a száraz trópusokon fekvő, ma is vízhiánnyal sújtott száraz területen. A szárazság által sújtott területek kiterjedése valószínűleg növekszik. Az intenzív nagycsapadékok gyakorisága nagy valószínűséggel nőni fog, ami fokozza az árvízi kockázatot. Az évszázad folyamán a gleccserekben és a hóval fedett területeken tárolt vízkészlet az előrejelzések szerint csökkenni fog, ami csökkenti a hasznosítható vízkészletet a nagy hegységrendszerek olvadékvizéből táplált területeken, ahol jelenleg a világ lakosságának több mint egy hatoda él.

Válasz

A klímaváltozás közvetlen következményeivel a legtöbbünk ma már tisztában van: várhatóan néhány fokkal melegebb éghajlatra számíthatunk, a tengerszint növekedni fog, ezzel átrendezve a világtérképet és úgy összességében is egyre radikálisabb környezeti hatásokra lehet majd számítani.

Válasz

A Föld történetében korábban is voltak klímaváltozások, az emberi történelem során is. Ez igaz, azonban a légköri szén-dioxid-koncentráció és a hőmérsékletváltozás relatíve stabil volt az emberiség eddigi történelme során a jelenlegi változások gyorsaságához és nagyságához képest. Azaz, azt mondhatjuk, hogy az utolsó jégkorszak után kialakult viszonylagos állandóság tette lehetővé az emberi civilizáció létrejöttét és eddigi fennmaradását.

Válasz

A globális felmelegedés számos emberi tevékenység közös eredménye. A legjelentősebbek: az elektromos energia termelése, a haszonállat tartás (hústermelés) a közlekedés, a túlfogyasztás, a nemzetközi szállítás, az erdők kitermelése, a füstkibocsátás és a hadviselés.

Válasz

A globális felmelegedés hatásai nem puszta hipotézisek: a hullámok már most szigeteket mosnak el a Csendes-óceán déli részén; a partmenti városok és a mélyebben fekvő országok súlyos áradásokat élnek át; a szélsőséges idõjárási jelenségek - mint amilyenek a hurrikánok is - egyre intenzívebbek; a sarki jégsapkák és a gleccserek olvadnak; más fajokkal együtt kihalás fenyegeti a jegesmedvéket; a fertőzések könnyebben terjednek; a gabonahozam egyre gyakrabban bizonyul a vártnál kevesebbnek. Szakadék szélén állunk.

Válasz

A ma embere hajlamos azt gondolni, hogy a klímaváltozás csupán egy majdan, talán 50-100 év múlva bekövetkező éghajlati hatás, amelynek a mai kor emberére még nincs hatása. Ezzel szemben az éghajlatváltozás már most is érzékelhető hatásokkal rendelkezik, hiszen az már napjainkban is zajlik. Az elmúlt 100 évben Földünk hőmérséklete globális szinten már több, mint fél fokkal emelkedett, és a 21. században még ennél is nagyobb mértékű, 2-4 C fokos emelkedés várható. Ezek a változások minden ember életére hatással lesznek, hiszen ez kihat a társadalom, a gazdaság és az ökológiai rendszerek valamennyi szektorára, sokszor katasztrófát is okozva abban. Hiszen egy megváltozott természeti környezethez való alkalmazkodás nem minden faj részére lehet sikeres, és amelyek nem tudnak majd új élőhelyet találni maguknak, azok végérvényesen ki is pusztulhatnak.

Válasz

Az elmúlt 100 évben a levegő átlagos hőmérséklete 0.75 °C-kal növekedett. Az utóbbi 25 évben pedig a globális felmelegedés üteme felgyorsult, így évtizedenként elemzések szerint 0.18 °C –kal növekszik a levegő átlagos hőmérséklete. (WHO 2012; UK Met Office, 2008). Érdekes, és fontos megfigyelés, hogy az 1960-as évekhez képest az időjárással összefüggő katasztrófák száma a triplájára növekedett (WHO 2012). A klímaváltozás várhatóan nagy befolyással lesz az egészséget meghatározó szociális- és környezeti tényezőkre, úgymint a (1) tiszta levegő, (2) biztonságos, tiszta ivóvíz, (3) elégséges táplálék és (4) biztonságos lakhely aspektusaira (WHO 2012).

Válasz

Az évi 25 millió 'klímamenekült' azt jelenti, hogy több mint háromszor annyian válnak menekültté a klímaváltozás miatt, mint a háborúk és a politikai üldöztetés miatt. A klímaváltozás jellemzően fejlődő országok lakóit teszi menekültté. A 25 millió nem a "klímamenekültek" teljes száma, hanem csak azoké, akik az éghajlatváltozás miatt hirtelen bekövetkező természeti katasztrófák miatt válnak földönfutóvá.

Válasz

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport. A kutatócsoport 27 globális klímamodell előrejelzéseit tanulmányozta, hogy meghatározza azokat a térségeket, ahol a szárazság jelentősen nőni fog, amikor a globális felmelegedés eléri az 1,5 vagy a 2 Celsius-fokot. Kimutatták, hogy 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés esetén – ami 2052-2070 között következhet be – a földfelszín 24-32 százaléka fog nagyon kiszáradni. 1,5 Celsius-fok esetén csupán 8-10 százalék.

Válasz