A növényvédő szerek fenntartható használatát célzó 2009/128/EK irányelv tagállami és uniós szintű megvalósításában elért haladás mérésére objektív, minden tagállamban azonos metodika szerint kiszámolt mutatókra/mérőszámokra, úgynevezett harmonizált kockázati mutatókra (Harmonised Risk Indicators - HRI) van szükség.
2019. május 19-től az Európai Unió fenti jogszabályát módosító 2019/782/EU irányelv előírja a tagállamok számára az eddig elfogadott két kockázati mutató kiszámítását, annak érdekében, hogy láthatóvá tegyék, milyen tendencia mutatkozik a növényvédőszer-használatból fakadó kockázat változásában.

Válasz

Ha nem lenne növényvédelem, a gyomok, a rovarkártevők és a gombabetegségek a világ élelmiszertermelésének 40%-át elpusztítanák. Így sokkal többet kellene fizetnünk az élelmiszerért, ráadásul a mainál jóval kisebb lenne a választék az üzletekben.

Válasz

A rezisztens gyom fogalma nem egyenlő a nehezen irtható, veszélyes, nagy gazdasági kárral fenyegető gyomfaj fogalmával.
A rezisztencia (ellenálló képesség) általánosságban az élőlények azon tulajdonsága, amelynek révén az őket érő káros hatásokat kivédik, közömbösítik. A herbicidrezisztencia egyoldalú herbicidnyomás hatására egy faj populációiban kialakuló azon öröklődő tulajdonság, melynek köszönhetően az eddig érzékeny gyomnövények ellenállóvá válnak az adott herbiciddel, vagy azonos hatásmechanizmusú herbicidcsoportokkal szemben.

Válasz

Napjainkban az úgynevezett integrált növényvédelem a kötelezően elvárt és követendő növényvédelmi gyakorlat, amelynek sarkalatos pontja, hogy a nem kémiai módszereket részesíti előnyben. Az integrált növényvédelem a termesztett növény védelme mellett azt is szem előtt tartja, hogy a tevékenység a lehető legkisebb mértékben okozzon zavart az agroökológiai rendszerekben, továbbá ne károsítsa az emberi egészséget.

Válasz

A szakemberek többsége által optimálisnak tekintett út, az integrált növényvédelem alkalmazása ma már nem csak lehetőség, hanem előírás. Az EU 2009-ben fogadta el a peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelvet, aminek az előírásait 2011-től fokozatosan kell alkalmazni. Az elmúlt évek lehetőséget adtak a felkészülésre, mind a gazdáknak, mind a hatóságnak. A nyolc integrált növényvédelmi elv betartása beépül technológiába azoknál a növénytermesztőknél, akik foglalkozásszerűen, a piacra állítják elő a termékeiket.

Válasz

Az Európai Unió által 2009-ben elfogadott, a növényvédő szerek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke értelmében minden tagállamnak Nemzeti Cselekvési Tervet (NCST) kell kidolgoznia.

Válasz

A mezőgazdaság növényvédő szerek nélkül is képes lenne ellátni a világ egyre növekvő, 2050-re várhatóan 9 milliárd főre duzzadó népességét - állítják az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) szakértői egy új jelentésben. Meglátásuk szerint a növényvédő szerek katasztrofális hatással vannak a környezetre, az emberi egészségre és a társadalom egészére, beleértve azt a megközelítőleg 200 ezer halálesetet is évente, amelyet akut mérgezés okoz.

Válasz

Már „okos növényvédő szer is létezik. Kínai kutatók egy olyan „okos peszticidet” fejlesztettek ki, amelynek hatása a talajba kerülve szabályozható és megújítható. Ennek a növényvédő szernek igen nagy előnye, hogy míg hagyományos szerekből az egyéves növényeknél is többszöri kezelést kell alkalmazni, az „okos peszticid” esetében elegendő azt egyszer elvégezni, mivel hatása egy enyhén lúgos oldattal fékezhető, majd szükség esetén – újabb kezelés alkalmazása helyett – egy enyhén savas oldattal újra aktiválható, ami számottevő költségmegtakarítást jelent.

Válasz

Van ugyan megoldás a teljes gyommentességre fél költséggel, a precíziós gyomszabályzással, de a kritikus időben, amikor a siker szinte órákon múlik, kint kell lenni a táblán.

Válasz