Szeretettel köszöntelek a AGRÁRIUM KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kiss István
AGRÁRIUM KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a AGRÁRIUM KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kiss István
AGRÁRIUM KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a AGRÁRIUM KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kiss István
AGRÁRIUM KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a AGRÁRIUM KLUB közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kiss István
AGRÁRIUM KLUB vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Ezt a témát Kiss István indította 3 éve
Takarmánynövények alatt rendszerint csak a szálas takarmányt vagyis szénát szolgáltató növényeket szokás érteni, melyek legfontosabb képviselői a különböző lóher- s lucernafélék, a baltacim, a szeradella s csibehúr, a csalamádé, zöld rozs, zab, árpa, a mohar, különféle réti füvek és a bükköny s borsó keveréke gabonanemüekkel; ide számítandók továbbá a takarmánynak termelt gyök- és gumósnövények is, p. a takarmányrépa, murokrépa, tarlórépa, csicsóka stb. Régebben a T. termelése a szántóföldön nem játszott szerepet, mivel az állatok nyáron át a legelőn tartózkodtak, télen át pedig szalmán és réti szénán lettek tartva. Azonban részint a rétek és legelők területének fokozatos csökkenése, részint az állattenyésztésnek és állattartásnak belterjesb irányban való fejlődése magával hozta, hogy a szántóföldön folytatott u. n. mesterséges takarmánytermelés előbb a nyugateurópai kulturállamokban, későbben századunk második felében nálunk is folyton tért hódított, ugy hogy jelenleg a helyes gazdálkodás egyik fő elvének tekintik, hogy a T. és a piaci növények (l. o.) termelése közt megfelelő arány legyen, mert csak akkor lehet a talajerőfentartás igényeinek eleget tenni, lehet a gazdaságban annyi trágyát nyerni, mely a szántóföld megfelelő megtrágyázására elegendő. Hazánkban a T. termelése 1870 óta ugyszólván évről évre fokozatosan emelkedett. A hetvenes években még csak 272,655 ha.-on, a szántóföldnek 2,5 %-án termeltek takarmányt, a nyolcvanas években emelkedett a terület 416,523 ha.-ra, illetve 4 %-ra, 1891-95-ig pedig 567,924 ha.-ra, illetve 4,75 %-ra.
Hozzászólások eddig: 4
Kiss István üzente 3 éve
A vöröshere talajra gyakorolt kedvező hatása a lucernánál említettekhez hasonló. Mivel azonban rövidebb tenyészidejű, a többszakaszos vetésforgóban a jelentősége nagyobb. A gabonafélék egyik legjobb előveteménye.A gyökerével szimbiózisban élő Rhizobium trifolii baktérium segítségével akár 140 kg N is visszamarad a talajban. Általában kétéves növényként hasznosítjuk, mert a harmadik évben rendszerint kiritkul. Évente kétszer, öntözve, illetve kedvező ökológiai körülmények között háromszor is kaszálhatjuk.
Kiss István üzente 3 éve
A vöröshere nagy tömeget adó, magas fehérjetartalmú, pillangós takarmánynövény. A belőle készült takarmány a lucernával egyenértékű. Kétéves növény, de kedvező körülmények között a harmadik évben is jó termést adhat. Nagy vízigényű. A telet jól bírja. A nitrogént képes a levegőből is felvenni.
A vöröshere a hűvösebb, párásabb éghajlatot kedveli. A talajjal szemben nem különösen igényes, elsősorban a sekély termőrétegű, erodált talajok növénye. Vethető magában vagy tavaszi árpával, réti komócsinnal, olasz perjével. A tapasztalatok szerint a tiszta vetés előnyösebb.
Kiss István üzente 3 éve
A közvetlen takarmányozási jelentőségén kívül a lucerna felhasználható a biológiai talajművelésben és előnyösen hat a talajok termékenységére is. A fejlett gyökérzete nitrogénben és szerves anyagban gazdagítja a talajt. A lucernával szimbiózisban lévő Rhizobiumok - 3-4 év alatt - mintegy 200-300 kg nitrogént kötnek meg ha-onként. A mélyebb talajrétegekből - más növények számára felvehetetlen - foszfor és káliumtápanyagokat hoz fel, és ezzel a feltalajt is gazdagítja. Talajgazdagító tulajdonságát bizonyítja az is, hogy a lucerna utóhatása felér egy jó istállótrágyázással. Az eróziónak kitett területeken jelentős talajvédő hatású, és mivel a műtrágyázás (főleg a N tartalmúak) savanyítja a talajt a lucerna N gyűjtése révén védi szántóföldjeinket a savanyosodástól.
Kiss István üzente 3 éve
A lucerna egységnyi területről legnagyobb termést adó, nagy fehérjetartalmú, pillangós virágú szálas takarmánynövény. A kukorica mellett a lucerna a legfontosabb takarmánynövényünk.
A lucernának nemcsak nagy fehérje tartalma van, de a fehérjéjének nagyon jó a minősége - biológiai értéke - is. Egyébként területegységre számítva a szálas takarmányok közül legtöbb emészthető nyersfehérje is a lucernával érhető el hazánkban.
Kiss István 6 napja új blogbejegyzést írt: Virágos verseny
Kiss István 1 hete új blogbejegyzést írt: Ökológiai gazdálkodás
Kiss István 2 hete új blogbejegyzést írt: Genetikai erőforrás pályázat
Kiss István 3 hete új képet töltött fel:
Kiss István 3 hete új képet töltött fel:
Kiss István 3 hete új képet töltött fel:
Kiss István 1 hónapja új képet töltött fel:
Kiss István 1 hónapja új képet töltött fel:
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Új hozzászólás