A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) arra hívta fel a gazdálkodók figyelmét, hogy milyen különbségek vannak az agrárkár-enyhítési rendszerben tett kárbejelentések és az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó vis maior bejelentések között.

A téves bejelentések és ezek következményeinek elkerülése érdekében a NAKkészített egy összefoglalót arról, hogy mi a különbség az agrárkár-enyhítési rendszerben tett kárbejelentések és az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó vis maior bejelentések között. A kamara az alábbiakban határozza meg a két bejelentés sajátosságait.

Az agrárkár-enyhítési rendszerben a kárbejelentéseket elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) felületen keresztül kell bejelenteni, ebben a falugazdászok segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak. A kárbejelentést a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül kell megtenni. A kárbejelentések célja a növények hozamcsökkenéséből fakadó károk kompenzálása kárenyhítő juttatás formájában. Azon gazdálkodók, akik nem rendelkeznek kötelező tagsággal, az EK felületen lehetőségük van 3 évre az önkéntes csatlakozásra.

Felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén a káresemény jól beazonosítható, egy adott naphoz kötődik, ezért a kár bekövetkezésének azt a napot tekintjük, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik és a kárbejelentést ettől a naptól számított 15 napon belül kell megtenni.

Aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a károsító hatás csak később észlelhető, ezért a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének, azt az időpontot kell tekinteni, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik, itt a káresemény bejelentését ettől a naptól számított 15 napon belül kell megtenni. Aszálykár bejelentés legkésőbb szeptember 30-ig tehető.

A 15 napos bejelentési határidőt módosíthatja a betakarítás és a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talajelőkészítés ténye/terve. Ebben az esetben a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt tíz (10) nappal kell megtenni.

A támogatásokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek ellehetetlenítik a vállaltak teljesítését. Ezen vis maior események bejelentését a gazdálkodó szintén elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján, ügyfélkapun keresztül kezdeményezheti annak érdekében, hogy mentesüljön bizonyos támogatási feltétel teljesítése alól. Vis maior eseményként ismerhető el olyan eseményt, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. Pl. aszály esetén a termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatási jogcímre kérelmet benyújtó termelő elfogadott vis maior esemény esetén mentesíthető a minimális hozamra vonatkozó követelmény teljesítése alól.

Míg a kárbejelentésnél kizárólag a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatti elemi károkat lehet bejelenteni, a vis maior bejelentést ezeken felül egyéb okok miatt (pl. a növény- vagy állatállományt érintő fertőző megbetegedések, munkaképtelenség, földterület közcélra vagy közérdekből történő igénybevétele) is meg lehet tenni.

Amennyiben a gazdálkodó kárbejelentést tesz, de vis maior-bejelentést nem, akkor a minimális hozamra vonatkozó követelmények teljesítése alól nem lehet felmenteni, ennek érdekében az önálló vis maior bejelentést is mindenképpen meg kell tennie! Az elfogadott kárbejelentés nem helyettesíti a vis maior-bejelentést.

A bejelentés a vis maior esemény bekövetkezésétől számított 21 napon belül, azonban ha a bejelentés termesztett növénykultúrát érint, a betakarítást megelőző tizenötödik napig, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított hat hónapon belül tehető meg. Ezen bejelentési határidők jogvesztők, így a határidőn túli bejelentést és a már betakarított kultúrák esetében bejelentett eseményt nem lehet vis maior eseménynek tekinteni. Természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény esetén nem kell igazolást mellékelni a bejelentéséhez.

Amennyiben a termelő a vis maior bejelentését elmulasztotta és a támogatási feltételek nem teljesítése áll fenn, úgy a lehetséges szankció elkerülése érdekében van rá mód, hogy a kérelmét teljes egészében vagy részlegesen visszavonja, de csak akkor, ha még nem kapott ellenőrzésről, esetleges meg nem felelésről szóló tájékoztatást vagy határozatot.

Abban az esetben, ha a gazdálkodónak „csak” terméskiesése generálódott, de ahhoz nem kapcsolódik támogatási elvárás, úgy ne jelentsen vis maiort, csak az MKR-ben jelentse be a kárt. Amennyiben a gyommentesítést nem tudja megvalósítani pl. belvíz miatt, úgy a MINK (minimumkövetelményekre) jelentsen vis maiort, ne a kölcsönös megfeleltetésre! Ártérre ne jelentsen jelenleg vis maiort a gazdálkodó, a minimumkövetelmények be nem tarthatósága miatt se, mert a vis maior kérelme elutasításra kerül, s azon területre adott évben egyetlen területalapon nyújtandó támogatást sem kap, mert a jelenlegi álláspont szerint ártéren az árvíz előre látható, azaz nem vis maior.

Tényleg csak az adott kárra releváns vis maior bejelentést tegyen a gazdálkodó, mert el nem fogadott vis maior esetén a meg nem felelés kerül megállapításra, azaz pl. aszály miatt nem megalapozott a minimumkövetelmények betartásának elmaradását jelenteni, mert ez biztos a támogatások elvesztését jelenti adott évre adott területre.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/agrarpenzek/ezeket-sokan-keverik-mutatjuk-mi-a-kulonbseg-az-elemi-kar-es-a-vis-maior-kozott.22190.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel