Alig van olyan élelmiszerfajta, amelynek tavalyhoz képest csökkent a fogyasztói ára idén, a burgonya azonban pont ilyen. Ennek az oka a jelentősen megnövekedett hazai vetésterület, és az egy évvel ezelőttit több tíz százalékkal meghaladó hozam, ugyanakkor az utóbbi egy évben egész Európában megemelkedett a betakarított mennyiség, ami szintén hatással van az árakra. Egy, az Agrárszektor által megkérdezett kereskedő szerint a következő hónapokban a kínálat jelentősen meghaladja majd a keresletet, megoldás lehet azonban szeszkészítésre használni az eladatlan burgonyát, az emberi fogyasztásra nem alkalmas alkohol ugyanis a fertőtlenítő szerek fő alapanyaga.

Az elmúlt télen, már januárban csaknem teljesen elfogyott a hazai termesztésű burgonya. Az a gazdaság, amelyiknek még volt a tárolójában ebből a termésből – soha korábban nem tapasztalt nagyságú – kétszáz forint feletti árat is kaphatott a megszorult kereskedőktől. Az európai piacon is sokkal erősebb volt a kereslet, mint a kínálat, emiatt bőven 300 forint fölé nőtt a kilogrammonkénti fogyasztói ár.

A nagyobb haszon reményében az idei tavaszon jó néhány olyan gazdálkodó vette fel a termékpalettájára a burgonyát, aki korábban felhagyott ennek a növénynek a termesztésével. Így a tavalyi 13 és fél ezer hektáros termésterület körülbelül a negyedével növekedett (pontos adat még nincs). Ennek a zöldségfélének igencsak kedvezett az időjárás. A vegetációs időszaknak éppen abban a szakaszában kapott bőséges esőt, amikor a gumók növekedéséhez erre a legnagyobb szüksége volt. Ráadásul az elmúlt nyáron elmaradtak azok a forró, hőmérsékleti csúcsokat döntő napok, amelyek az elmúlt két esztendőben akadályozták a termés növekedését. A zöldségfélék közül a burgonya munkái talán a legkönnyebben gépesíthetők, hiszen a termesztés a vetéstől a betakarításig tulajdonképpen emberi kéz érintése nélkül megoldható. Az Agrárszektor információi szerint az elmúlt hónapokban sok, használt, ezért rendkívül olcsó burgonya betakarítógépet hoztak be Németországból, sőt Lengyelországból is magyar termelők.

Sok termett ebből a zöldségféléből a nagy termelőknél, a német és a lengyel gazdáknál is. Acsay Lajos zöldség-nagykereskedő az Agrárszektornak elmondta, hogy nagy tételben akár kilogrammonként 5 euro centért (mintegy 18 forintért) is van eladó krumpli az előbb említett két országban. (Ez természetesen nem tartalmazza az esetleges szállítási költséget.) Már a hazai standokon is megjelent a 100 forint alatti ár, az utak menti zöldséges árudák közül több helyen 98 forint szerepel az ártáblán, ha a vevő 15 kilogrammos zsákkal vásárol. Valószínűleg ahogy közelednek a fagyos éjszakák (a korábbi évek gyakorlatának megfelelően) várhatóan tovább csökken majd ez az ár.

Érdemes ugyanakkor odafigyelni a kínált fajtákra, hiszen nem mind alkalmas a hosszabb tárolásra, és az is előfordulhat, hogy import árut csomagolnak át. Lengyelországban például nagy mennyiségben termesztenek, úgynevezett ipar fajtákat, amelyek igen magas hozamúak, a szesz- és keményítőgyártás alapanyagai, azonban, ha valaki ilyet visz haza, bizony érheti kínos meglepetés, hámozáskor vastag, fekete csíkok kerülhetnek elő a héj alól.

Acsay Lajos számításai szerint a következő hónapokban a kínálat jelentősen meghaladja majd a keresletet, de szerinte megoldás lehet a szeszkészítés. A pandémia miatt ugyanis óriási mértékben megugrott a fertőtlenítő szerek iránti kereslet, ezek alapanyaga pedig mintegy 70 százalékban az olcsó, emberi fogyasztásra nem alkalmas alkohol.

Címlapkép: Getty Images

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/elemiszer/szuperolcso-magyar-zoldseg-lehet-a-masodik-koronavirus-hullam-nagy-nyertese.24448.html?utm_source=agrarszektor&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel