A Nébih kutatása szerint az EU által becsült fejenkénti 39 kg helyett körülbelül 68 kg-ot tesz ki az élelmiszer-hulladék mennyisége egy év alatt Magyarországon. Ennek csaknem a fele (33 kg) a tényleges pazarlás, vagyis amikor azért kerül egy termék a kukába, mert eleve feleslegesen vásároltuk meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválnunk tőle.

Válasz

Mintegy 1,8 millió tonna, fejenként hozzávetőleg 68 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente Magyarországon, amely 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő. Globális szinten az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe. Az élelmiszer-veszteség évente nagyjából 990 milliárd dollárjába kerül a világgazdaságnak. Számítások szerint hazánk 15 milliárd forintot, egy átlagos magyar család 50 ezer forintot takaríthatna meg a feleslegesen megvásárolt élelmiszereken.

Válasz

Európának változtatnia kell táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A tudósok ennek jegyében a tengeri élelmiszerek arányának növelését ajánlják, valamint felhívják a figyelmet a laboratóriumban előállított húsban, illetve a rovarokban rejlő lehetőségekre. Az állásfoglalás felszólítja a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, és vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új, ösztönző elemeket.

Válasz

Míg napjainkban világszerte hatalmas élelmiszer pazarlás zajlik, egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer feleslegek megmentése is. Az Élelmiszerbank két fő célja, hogy csökkentse az élelmiszer pazarlást és mérsékelje a nélkülözést. A tavalyi évben a korábbi eredmény közel kétszeresét, 9300 tonna élelmiszert mentett meg az egyesület, amivel több mint 300 000 rászorulónak tudtak segítséget nyújtani.

Válasz