Túl késő van, de kell valami esélyt adni a Jóistennek is | Végveszélyben a vizeink # 2026. aug. 16.

A Zagyva haldoklásán keresztül mutatjuk be a magyar vízgazdálkodás drámai helyzetét. Az aszály miatt csökkent a folyók vízhozama, de a Zagyvából egyszerre öntöznek és öntenek bele városi szennyvizet. Miközben a természet szenved, a gazdák sem tudnak termelni, és hiába érti meg lassan mindenki a vízvisszatartás fontosságát, egyáltalán nem mindegy, milyen módszerrel tartjuk meg a vizet.

0:00 Intro
1:36 Zagyva
2:11 500 ezer köbméter víz a sivatag közepén
6:55 A szántóföld felélte a létfeltételeit
9:56 Tájhasználatváltás
14:31 Gólhelyzet a döntéshozóknak
16:35 Vizet vesznek ki és szennyvizet öntenek bele
20:48 Outro

https://www.youtube.com/watch?v=GReExPvyzpg

Előzmény

Válasz

A Duna vízszintje nem csak gátakkal emelhető – hét megoldás fő folyónk legégetőbb gondjaira | 2026.08.11.

A közbeszédet uraló vízlépcsővitában csak a lényeg sikkadt el: hogy a Duna egyik legnagyobb problémáját, a medersüllyedést nem kis részben pont a felvízi duzzasztók okozzák. Paks környezetében mintegy 80 cm-nyi vízszintet buktunk azon, hogy a szabályozás, a kotrások és az ausztriai gátak miatt a Duna ma mélyebben folyik, mint hatvan éve. Nem az a fő kérdés tehát, hogy egyes szakaszokon megemelné-e a vízszintet egy újabb duzzasztó (nyilvánvalóan igen), hanem hogy nem okoz-e több bajt egy ilyen építmény, mint amennyit megold. A sajtóban először mutatjuk be, mit lehet tudni a fajszi és adonyi vízlépcsők terveiről, majd a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője és a VITUKI veterán hidrobiológusa segítségével értékeljük is azokat. Összeállításunk célja, hogy kirángassuk a közbeszédet a megfeneklett vízlépcsővitából – ugyanis, mint látni fogjuk, a Duna vízszintjére és lefolyására még számtalan más módon lehet hatni.

https://www.valaszonline.hu/2026/08/11/adony-fajsz-vizlepcso-duna-duzzasztas-alternativak-megoldasok-vizugy-paks/

Előzmény

Válasz

Legkevesebb 9 ember halt meg eddig a Japán fővárosára és környezetére lehulló brutális esőzések miatt. A víz több ezer otthont árasztott el, és jelentősen megzavarta a közlekedést is. Egy, a keleti prefektúrában található meteorológiai állomás 24 óra alatt több mint 30 centiméter csapadékot mért, ami a Japán Meteorológiai Ügynökség adatai szerint a régióban az elmúlt 60 év legcsapadékosabb augusztusát jelentette.

Képeken mutatjuk be az ítéletidő eredményét:

https://24.hu/tudomany/2026/08/16/foto-japan-eso-arviz-foldcsuszamlas/

Előzmény

Válasz

Elkerítették Óbudán a Dunába ömlő szennyezést

Kedden írtunk arról, hogy a vízügyi hatóság rendkívüli kárelhárítást rendelt el, az MVM pedig rövid és hosszú távú kármentesítésen is dolgozik az Óbudai Gázgyár szennyezésével kapcsolatban, ahol mérgező anyagok jutnak a Dunába. Az érintett folyómeder-szakasz elkerítését követően megkezdődik a beszivárgó, sárgás-zöldes anyagok semlegesítése, amelyek a Duna extrém alacsony vízállása miatt már szabad szemmel is látható az érintett partszakaszon. A gázgyár több mint 70 éves működése során közel 200 ezer tonnányi talaj szennyeződött cianiddal, arzénnal és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületekkel, a helyzet rendezésére már 1995-ben kötelezték a terület akkori tulajdonosát. A gázgyár 2014 óta az MVM tulajdonában van, a cég most arról tájékoztatta a Telexet, hogy fent említett beavatkozás

a mostani haváriahelyzetet kezeli, nem a végleges kármentesítés kezdődött meg.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szennyeződést elhatárolták a Dunától, a partszakaszt pedig minden irányból kordonokkal zárták le. A lényeget illetően a cég közölte, hogy az élővilág védelmében abszorbens, felitató anyaggal vették körbe a szivárgást, ami a vizet átengedi, az egyéb anyagokat viszont magába szívja abban az időszakban, amikor az alacsony vízállás miatt a folyó természetes ellensúlyozó szerepe nem tud érvényesülni. A végleges kármentesítési terv ezen felül, és ettől függetlenül készül.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a lapnak azt mondta, „ez a zeolitos megoldás csak azt a szennyeződést fogja fel, ami a talaj felszínén csurog bele a folyóba, a víz alatti rész továbbra is akadálytalanul szivárog be a vízbe” Bár örvendetes, hogy ebben a haváriahelyzetben a szennyeződés valamekkora részét megfogják, de csak kozmetikázás, nagyon távol van az érdemi megoldástól, vagyis a terület teljes körű kármentesítésétől – tette hozzá.
https://24.hu/belfold/2026/08/15/gazgyar-duna-szennyezes-obuda/

Előzmény

Válasz

Fenékküszöb működése (Szendőfi Balázs)

Elkezdett terjedni egy bugyuta ábra, amely azt próbálja sulykolni, hogy a fenékküszöb védi a folyót. Kijavítottam.

Az ábrán greenwashing HAZUGSÁGOK szerepelnek a fenékküszöbök működésével kapcsolatban. Erről szól a poszt, nem az energiatermelésről vagy Paksról...

http://netpolgar.network.hu/kepek/zold/fenekkuszob_mukodese_szendofi_balazs
___

A hőség veszélyei (hőségriasztás)
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-hoseg-veszelyei-hosegriasztas
___

Hidegfront hoz egy kis esőt hétfőn

Az aszálynak sajnos még koránt sem lesz vége, de egy hidegfront hatására többfelé, alakulhatnak ki záporok, zivatarok hétfőn, amelyek akár zivatarláncba rendeződhetnek, írja az idokep.hu.

A frissítő hidegfronti hatás elsősorban a Dunántúlt fogja érinteni, helyenként pedig jégeső, felhőszakadás és viharos kifutószél is kísérheti a zivatarokat. Kedden keleten és északkelet örülhetnek majd egy kis esőnek záporok, zivatarok formájában.

https://444.hu/2026/08/16/hidegfront-hoz-egy-kis-esot-hetfon

Előzmény

Válasz

Bős-Nagymarost válasszuk el Pakstól, mert a kettőnek semmi köze egymáshoz | 2026. augusztus 9.

Azt kell megérteni, hogy Paksnak semmi köze nincs a bősi rendszerhez, vagy a bős-nagymarosi rendszerhez – hangsúlyozta Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. Viszont Bős-Nagymarossal is kellene valamit kezdeni, mert a ’97-es hágai ítéletet nem hajtották végre.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogászt arról kérdezték a Klubrádió Megbeszéljük adásában, hogy egyre szélesebb körű vita bontakozott ki a nyilvánosságban, nem csak szakemberek, hanem a közvélemény körében is arról, hogy nincs víz a Dunában, tehát meg kellett volna építeni Bős-Nagymarost. Vagy ha nem Nagymarost, akkor legalább legyen máshol valamilyen tározó, vagy gát, hogy legyen víz, hogy tudjon működni az atomerőmű, mert különben kiszáradunk, és villamos energiánk sem lesz. [....]

Szóval Bős-Nagymarost válasszuk el Pakstól mindenképpen, mert a kettőnek semmi köze egymáshoz. Viszont Bős-Nagymarossal is kellene valamit kezdeni, mert a ’97-es hágai ítéletet nem hajtották végre – hangzott el az összegzés a beszélgetés végén.
https://greenfo.hu/hir/bos-nagymarost-valasszuk-el-pakstol-mert-a-kettonek-semmi-koze-egymashoz/

A beszélgetés itt meghallgatható >>>
https://www.klubradio.hu/adasok/szakerto-bos-nagymarost-valasszuk-el-pakstol-mindenkeppen-mert-a-kettonek-semmi-koze-egymashoz-162893
___

*** Fenntartható vízgazdálkodás táji szinten | 1/3. rész, Magfalva, 2022., Balogh Péter
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/fenntarthato_vizgazdalkodas_taji_szinten__13_resz_magfalva_2022_balogh_peter

*** A hőség veszélyei (hőségriasztás)
http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/a-hoseg-veszelyei-hosegriasztas
___

Kezdeni mindent elölről
Újra rajthoz állni nehéz
Tudom, mondani könnyű
S az ígéretekből volt már elég
Kezdeni mindent elölről
A porból felállni nehéz
Mikor úgy érzed, nincs meg benned
Nem ér annyit az egész
https://www.youtube.com/watch?v=0PFo3f_WhKo

Előzmény

Válasz

A Homokhátság és a kínai Nagy Zöld Fal ugyanarra a hibára figyelmeztet | 2026. július 19.

A kínai Nagy Zöld Fal programot sokáig a világ egyik legnagyobb klímavédelmi sikereként mutatták be. Az elmúlt években azonban kiderült, hogy a félsivatagos területekre telepített, gyors növekedésű nyár- és fűzerdők jelentős része már pusztul. Nem elsősorban a klímaváltozás miatt, hanem azért, mert saját maguk alatt fogyasztották el a rendelkezésre álló talajvizet.

A probléma oka egyszerű hidrológiai törvényszerűség. Egy gyors növekedésű faállomány létrehozásához óriási mennyiségű víz szükséges. Becslések szerint 1 m³ faanyag felépítéséhez nagyságrendileg 400 m³ víz párolog el a fák transzspirációja során. Ez csapadékos vidékeken a természetes körforgás része, de tartósan vízhiányos területeken ez már a talajvízkészlet felélését jelenti.

Ez történt Kínában is. A hetvenes-nyolcvanas években telepített erdők néhány évtized alatt jelentősen lesüllyesztették a talajvízszintet. Amikor a gyökerek már nem érték el a vízutánpótlást, az állományok tömeges pusztulásnak indultak. Kína mára felismerte ezt a hibát: sok helyen már nem telepítik újra ezeket a nagy vízigényű faültetvényeket, hanem természetesebb, szárazságtűrő növényzet és a vízmegtartás felé fordulnak.

A Homokhátságon a helyzet hasonló, de egy fontos különbséggel.

Nálunk a kiszáradás elsődleges oka nem az erdőtelepítés, hanem a táj mesterséges vízelvezetése, ami 50% ban okozza a talajvízvesztést. Az 1940-es és 1960-as évek között kiépített belvízlevezető csatornarendszer ma is folyamatosan drénezi a tájat. Ennek következtében több ezer egykori felszíni víztest – tavak, mocsarak, laposok és környezetük – elvesztette természetes vízellátását, miközben a talajvízszint tartósan lesüllyedt.
Erre a már eleve kiszárított tájra telepítettünk nagy vízigényű akác-, nemesnyár- és feketefenyő-állományokat. Ezek további 25%-al vesznek részt a folyamatos talajvíztúlhasználatból.
Ezek tovább növelték a párolgási veszteséget, így felgyorsították a talajvíz csökkenését. A becslések szerint a talajvízszint-csökkenés jelentős részét a csatornák folyamatos vízelvezetése okozza, miközben a gazdasági erdők többletvíz-igénye is számottevően hozzájárul a folyamathoz, 50%+25% !

Ha nem ezen túlhasználatok felszámolásával kezdjük a problémamegoldást, akkor a Homokhátság sivatagosítása folyamatos marad…
A legfontosabb tanulság azonban nem az, hogy „rosszak az erdők”. Hanem az, hogy vízhiányos tájban nem lehet korlátlanul vízigényes erdőket fenntartani anélkül, hogy közben a vízkészleteket is helyreállítanánk.

https://greenfo.hu/hir/a-homokhatsag-es-a-kinai-nagy-zold-fal-ugyanarra-a-hibara-figyelmeztet/

Előzmény

Válasz

Az erdei ökoszisztémák modelljeit újra kell gondolni || 2026. július 12.

Kína az 1970-es évek óta több mint 66 milliárd fát ültetett el, ami a világ egyik legnagyobb végrehajtott erdőtelepítési projektje. Ezek jelentős része a kínai Nagy Zöld Fal részét képzik, amelynek célja, hogy megállítsa az ország elsivatagosodását.

Kínában komoly problémát jelent a mezőgazdaság számára az elsivatagosodás. Peking ezzel a módszerrel igyekszik megakadályozni a Góbi és a Takla-Makán sivatagok terjedését; a „falba” pedig 2050-ig 100 milliárd fát tervez „beépíteni”.

A projekt másik hatalmas előnye, hogy megköti a légköri szén-dioxidot, amire igencsak nagy szükség van a globális felmelegedés idején. 2020-ra ezek az újonnan telepített erdők már 90,31 millió hektárt fedtek le, ami az ország teljes erdőterületének elképesztő, 36,6 százalékát teszi ki – írta az IFLScience.

Azonban... az újonnan, mesterségesen létrehozott erdők nem ugyanúgy működnek, mint a természetesek.

-- Kína telepített erdeinek levélborítottsága két-háromszor gyorsabban nőtt, mint a természetes erdőké.

-- az ültetett erdők 4,6 százalékkal gyorsabban nőttek a vártnál.

https://greenfo.hu/hir/az-erdei-okoszisztemak-modelljeit-ujra-kell-gondolni/

Előzmény

Válasz

Ismét a nagyüzemi állattartás mellett érvel az Európai Bizottság, vajon miért? | 2026. július 13.

.. amely elsősorban az iparágat uraló nagy agrárvállalatoknak kedvez. Az EEB szerint a terv sem a fenntartható módon gazdálkodóknak nem ad stratégiát, miközben nem ad gyógyírt a globális felmelegedés problémájára sem, inkább egy rózsaszín képet fest a jelenlegi szennyezésről.

Az Európai Bizottság bemutatott két új dokumentumot, az Állattenyésztési Stratégiát és a Fehérjetervet, amelyek az uniós állattenyésztés és fehérjeellátás jövőjét, valamint a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer kialakításáról szólnának a jövőben. A két terv célkitűzései azonban jelentősen eltérnek az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB) szerint. Míg a Fehérje Terv a növényekben gazdag étrendek és a helyben termesztett fehérjenövények szerepét hangsúlyozza egy fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer kialakításában, addig az Állattenyésztési Stratégia továbbra is az iparszerű állattartási modellt részesíti előnyben. Az EEB úgy véli, hogy ez a megközelítés távol áll a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételétől, ezért szerintük az Európai Uniónak továbbra sincs világos terve klíma-, egészségügyi, állatjóléti és vidékfejlesztési céljai teljesítésére.

Isabel Paliotta, az EEB fenntartható élelmiszer rendszerekkel foglalkozó vezető szakpolitikai munkatársa szerint aggasztó, hogy a Bizottság kedvező képet fest egy olyan ágazatról, amelyet a szennyezésből profitáló nagy agrárvállalatok uralnak.
Az EEB álláspontja szerint Európának egy olyan hiteles jövőképre lett volna szüksége, amely megmutatja, hogyan lehet az állattartást fenntarthatóbbá tenni. Ennek támogatnia kellene a gazdák megélhetését, a vidéki közösségeket, az állatjólétet és a közegészséget, miközben csökkenti a levegő-, víz- és talajszennyezést, valamint hozzájárul a természet helyreállításához.

A szervezet szerint az Európai Bizottság ezzel szemben homályos célkitűzéseket tűzött ki..

“A stratégia inkább a jelenlegi, környezeti és gazdasági szempontból is káros rendszer fenntartását szolgálja, mintsem a jövő hiteles útitervét” – áll a környezetvédők jelentésében.
https://greenfo.hu/hir/ismet-a-nagyuzemi-allattartas-mellett-ervel-az-europai-bizottsag-vajon-miert/

kapcsolódó
http://netpolgar.network.hu/video/forum_vitaindito_videok__ird_a_video_ala_a_velemenyed/a_vagohidak_koranak_vege_end_the_slaughter_age__peticio

Válasz

Gajdos László - TISZA | A szúnyogok ellen védekezni kell, de nem mindegy, hogyan!

A klímaváltozás és a globális kereskedelem miatt egyre nagyobb kihívást jelent az invazív szúnyogfajok megjelenése Európában és Magyarországon is. Az általuk terjesztett betegségek a háziállatokat (pl. kéknyelv-betegség), a társállatokat (pl. szívférgesség) és az embert is (pl. nyugat-nílusi láz) veszélyeztetik. A védekezés kulcskérdés, különösen azért, mert a szükséges vízmegtartási programok miatt a jövőben nőni fog a szúnyogok természetes szaporodóhelyeinek száma.

Magyarországon jelenleg a szúnyoggyérítés többsége elavult, kémiai úton történik. Ez a módszer nemcsak a környezetet terheli, de súlyosan hatástalan is. A néhány évvel ezelőttig használt hatóanyagnál minden 1000 elpusztított rovarból mindössze 1 volt szúnyog és a napjainkban alkalmazott szerek esetében is minden 100 elpusztított rovarból csupán 1 a szúnyog.
A fenntartható alternatíva a célzott, biológiai szúnyoglárva-irtás. Míg Nyugat-Európában 98%-ban ezt alkalmazzák, itthon ez az arány sajnos majdnem fordított.

https://telex.hu/techtud/2026/07/13/biologiai-szunyoggyeritesre-allitana-at-az-orszagot-gajdos-laszlo

A szúnyoghelyzet kezelése azért is különösebben fontos, mert a klímaváltozás miatt egyre újabb, invazív fajok jelennek meg hazánkban. Az aszály például hagyományosan a szúnyogok ellensége, hiszen a szárazságban nem alakulnak ki olyan ideiglenes állóvizek, tócsák, ereszcsatorna alján összegyűlő esővíz és hasonlók, ahol a rovarok tenyészhetnének. Az invazív indiai tigrisszúnyogot viszont nem nagyon zavarja a kánikula sem. Az invazív fajok ráadásul a háziállatokra és emberekre is veszélyes kórokozókat terjeszthetnek. „A védekezés kulcskérdés, különösen azért, mert a szükséges vízmegtartási programok miatt a jövőben nőni fog a szúnyogok természetes szaporodóhelyeinek száma.” – írta a miniszter, utalva ezzel arra a paradox helyzetre, hogy ha a klímaváltozás hatásait próbáljuk mérsékelni, azzal sok esetben egyben a szúnyogoknak is segítünk szaporodni.

http://netpolgar.network.hu/blog/netpolgar_avagy_digitalis_irastudo_klub_hirei/a-szunyogallomany-monitorozasanak-es-celzott-gyeritesenek-jarvanyugyi-fontossaga-a-magyar-tudomanyos-akademia-felhivasa-es-megoldasi-javaslata-a-donteshozok-szamara-2018

a.jpg

Válasz