A kertészeti ágazat a mezőgazdaságon belül a legmunkaigényesebb terület, 300-350 ezer család megélhetését biztosítja Magyarországon, ezért fejlesztését az agárkormányzat kiemelten kezeli.
A magyar kertészeti ágazat kibocsátási értéke az utolsó hivatalos statisztika szerint mintegy 366,3 milliárd forint volt, 2010-hez képest 27 százalékkal növekedett.

Ezzel a kertészeti ágazat adta a magyar mezőgazdasági kibocsátás 15,8 százalékát, a növénytermesztésen belül a 26,9 százalékát.

A zöldség-gyümölcs stratégiában megfogalmazott cél az, hogy a mostani átlagosan évi 2,5 millió tonnánál 1 millió tonnával többet termeljen az ágazat. Az Európai Unióban ezek a termékek jó minőség esetén eladhatók, és a termelés bővítése magával hozhatja a foglalkoztatottság lényeges növekedését is.

 A magyar dísznövény-ágazat éves árbevétele 120 milliárd forint, mintegy 25 ezer család megélhetését biztosítja, az ágazat helyzete stabilnak mondható. Az egyes növénycsoportokon belül a legnagyobb területi arányt a díszfaiskolák foglalják el, a szabadföldi felület 95,5 százalékát adják. A többi kultúra (évelő termesztés, szabadföldi vágott virág, vágott zöldek hagymás és gumós növények) a fennmaradó 4,5 százalékon osztozik.
 

Tény, hogy világszerte folyamatosan emelkedik a biotermékek iránti kereslet, de az európai tendenciákkal ellentétben Magyarországon nem nő megfelelő mértékben az ellenőrzött ökológiai gazdálkodás alá vont területek nagysága, jelenleg mindössze a mezőgazdasági  terület 2,5 százalékára terjed ki. Pedig Magyarország kedvező klímája, jó minőségű termőföldje, emellett a nagy hagyományokkal rendelkező növény- és állatfajtái lehetővé tennék, hogy mesterséges szerek nélkül is kiváló élelmiszereket állítson elő az ország. Nagy hátrány az is, hogy ezen a területen 80-85 százalékban alapanyagot exportál az ország, míg a feldolgozott bioélelmiszerek 90 százalékát külföldről hozzuk be.

 A kertészeti ágazat közös fejlesztési céljai közül elengedhetetlenül szükséges egy független szaktanácsadói rendszer felállítása és működtetése a versenyképesebb piaci termelés érdekében. Továbbá fontos a kül- és belpiacok bővítése, marketingtevékenység fokozása (promóciós tevékenységek, kiállításokon való aktív részvétel, reklámok).
Emellett fejleszteni kell az öntözést és termesztéstechnológiát is a magasabb hozamok és a jobb áruminőség elérése érdekében. Nem hanyagolhatók el az infrastrukturális fejlesztések, valamint az oktatás színvonalának növelése (gyakorlati szemlélet, folyamatos továbbképzések a termelésben már aktív gazdálkodók részére is) sem.