AGRÁRIUM KLUB

A szőlőtermesztés és egyes kutatások szerint feldolgozása – vagyis a bortermelés alapjai – is már az ős- és ókorban ismert lehetett. Őshazájának (a Vitis vinifera, vagy – Kozma Pál paleontológiai kutatásai alapján – az Euvitis alnemzetség leszármazásának) a transzkaukázusi térség (ma: Anatólia, Irán és Örményország) tekinthető, ahol már Krisztus előtt négy-ötezer évvel ismerték és termelték a ligeti szőlőt, melyből aztán két-háromezer év alatt fejlődött ki a kerti, vagy bortermő szőlő. Hazánkban már a honfoglalás előtt is termeltek szőlőt. A régészeti kutatások azt igazolják, hogy a Dunántúlon a római uralom előtt már voltak szőlőültetvények, de Pannónia (a mai Dunántúl) szőlőkultúrája leginkább a római birodalomban fejlődött. Ebből a korból számos emlék maradt fenn, melyek a Dunántúl területén megtalálhatók Soprontól a Balatonon keresztül, egészen Budapestig. A történelem viszontagságai ellenére sem pusztultak el ezek az értékek, sőt az évek folyamán továbbgyarapodtak. Napjainkban a gazdálkodók tevékenységét nagyban befolyásolja a Európai Unióhoz való csatlakozás. Az Európai Unió világviszonylatban mind a szőlő-, mind a bortermelés, illetve fogyasztás szempontjából is az első helyet foglalja el.

Címkék: aszú bor borvilág feldolgozás gazdálkodás szüret szőlő