A BorÉrt Egyesület hatodik alkalommal szervezi borturisztikai rendezvényét, a BorÉRT Borturisztikai Konferenciát és BorTÚRÁT a Mezőgazdasági Múzeumban. Az új esztendőt nyitó, január 25-i rendezvényen a borágazat, a turizmus szakembereinek számos témában lesz alkalmuk tanácskozni. A 2024. január 25-én délután megrendezésre kerülő esemény az elmúlt években a borturizmusban érdekelt szakemberek meghatározó eseményévé nőtte ki magát.

A juhfark a Somló ősi fajtája, és évszázadok óta utánozhatatlan párost alkotnak: "együttműködésükből" olyan borok születnek, amelyek a világ leghíresebb borvidékein készülő nagy borokkal is felveszik a versenyt - hangsúlyozták a szervezők az MTI-hez eljuttatott közleményükben.
    Kiemelték, a somlói terroir - az egyedi kőzetösszetételű, vulkanikus talaj és a helyi klimatikus viszonyok - egyedülálló ízvilágot ad az itteni boroknak, a juhfark pedig olyan fajta, amely ezt a különleges ízvilágot a legszebben képes megmutatni.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítása támogatásának ügyében november 2. és 30. között lehet egyéni tervet benyújtani. Módosult a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 57/2020. (XI. 13.) AM rendelet.

Nagyításhoz kattintson a képre

Lásd:

• Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez igényelhető támogatásról szóló 53/2020 (X. 27.) AM rendelet.
• A támogatás benyújtásának feltételeit és a benyújtandó mellékleteket a 7/2022.

Az adatbázis közzététele segítséget kíván nyújtani az árutermő szőlőültetvényt telepítőknek az ültetési anyagok kereséséhez.

A táblázat az alábbi linken érhető el.

    Az Agrárminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk mezőgazdaságának már évszázadok óta szerves részei azok a domb- és hegyvidékeken kialakult apróparcellás területek, melyekben egy-egy család használatában álló szőlők, pincesorok, gyümölcsösök, zöldségkertek vannak.

    Nem volt egyszerű időszak a magyar borágazat számára az elmúlt másfél év, így még jobban felértékelődnek a találkozási pontok a termelők és a fogyasztók között - mondta el a Budapest Borfesztivál szerdai budapesti sajtótájékoztatóján Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár.

A fesztiválon koncertet ad a Lóci játszik, a Parno Graszt, a Punnany Massif, az Elefánt, Szabó Balázs Bandája és a Bohemian Betyars. Előadást tart az Orlai Produkciós Iroda, a Füge Produkció, a Táp Színház és a Momentán Társulat - közölték a szervezők az MTI-vel.

    Kiemelte, a munkavállalók egészségének, biztonságának védelme érdekében  több intézkedés is ajánlott.
    A must erjedésének idején a rosszullét, a fulladás megelőzése érdekében előzetes szellőztetés és légtér-elemzés nélkül életveszélyes lehet a pincékben tartózkodni - írja.

    A szervezők tájékoztatása szerint az ország "legrózsaszínűbb fesztiválját" a borvidék mintegy húsz borászatának legjobb rozéi és a régió gasztronómiai különlegességei köré szervezik. A rendezvény részeként idén is megrendezik a várhatóan több ezer futót vonzó "bulifutóversenyt", a jelmezes RozéMaratont és a profi futók körében egyre népszerűbb, hivatalos negyed- és félmaratont, az Ördögi Kört is.

    Áder János felidézte: egy a közelmúltban készült tanulmány szerint a Kárpát-medencében sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mértékben fogjuk érezni a klímaváltozás hatásait, mint Európa más régióiban.

A szőlőtermesztés és egyes kutatások szerint feldolgozása – vagyis a bortermelés alapjai – is már az ős- és ókorban ismert lehetett. Őshazájának (a Vitis vinifera, vagy – Kozma Pál paleontológiai kutatásai alapján – az Euvitis alnemzetség leszármazásának) a transzkaukázusi térség (ma: Anatólia, Irán és Örményország) tekinthető, ahol már Krisztus előtt négy-ötezer évvel ismerték és termelték a ligeti szőlőt, melyből aztán két-háromezer év alatt fejlődött ki a kerti, vagy bortermő szőlő.

Hazánk egyik legjobban fogyó exportcikke hosszú ideje a bor, amely legalább annyira hozzá kötõdött a rólunk kialakult képhez, mint a paprikás ételek és a délibábos puszták. Az alábbiakban rövid áttekintés olvasható a legjellegzetesebb bortípusokról, továbbá a különféle borokhoz kapcsolódó legfontosabb gasztronómiai hagyományokról.
A szőlőművelés 6000 éves múltra tekint vissza, az első borpincék az ókori Itáliában látták el a lakososságot az édes nedűvel.

A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához 2019/2020-as borpiaci évben az 1/2018 (II.1.) FM rendelet alapján benyújtott egyéni tervek esetében a Magyar Államkincstár a rendeletben meghatározott keretösszeg és a kialakított rangsor figyelembevételével minimális pontszámot állapít meg.
A Kincstár 17/2020. (III. 18.) számú közleménye ezen a linken érhető el.

A mesterkurzusra, a sétáló kóstolóra, az építészeti sétára és a dűlőtúrára előzetes regisztráció szükséges a regist@tokajiborlovagrend.hu e-mail címen.

A borszabályozás új rendje kiszámítható és támogató környezetet biztosít a termelők számára, hogy a legfontosabb feladatukkal, a jó bor megalkotásával foglalkozhassanak.  Az új szabályozás alapja a borágazat papíralapú ügyintézésének felváltása elektronikus rendszerrel, amely a korábbinál gyorsabb és hatékonyabb adatgazdálkodást tesz lehetővé. Ezt egészítené ki többek között az ellenőrzési rendszer átalakítása, a borok forgalomba hozatalának egyszerűsítése, és két új eredetvédelmi kategória bevezetése.

A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója, amely súlyos fenyegetést jelent a hazai szőlő- és borágazat számára. Ezért az amerikai szőlőkabóca elleni felelős termelői védekezéshez az Agrárminisztérium 2020-ban is támogatást nyújt, hektáronként legfeljebb 12.000 forintot, és szőlőtermelőnként legfeljebb 240.000 forintot.
https://www.agrarszektor.hu/noveny/hektaronkent-ennyi-tamogatas-jar-iden-a-szolokaboca-ellen-itt-vannak-a-reszletek.20047.html

A FAO adatai szerint a Föld területéből mintegy 75 866 négyzetkilométeren termesztenek szőlőt. A termés körülbelül 71%-ából bort készítenek, 21%-át friss gyümölcsként adják el, továbbá 2%-ot aszalnak meg mazsolának. Jelenleg mintegy 8–10 000 fajta borszőlőt termesztenek szerte a világon. Ezeket többféleképpen csoportosítjuk: egyrészt megkülönböztetjük az oltványról nevelt szőlőket a direkt termő fajtáktól, másrészt vörös, illetve rozéborokat adó, lila héjú gyümölcsöket termő fajtákat a fehérborokat adó, zöld, illetve sárga héjú változatoktól.

A korábbi évektől eltérően, idén később kezdődött meg hazánkban az amerikai szőlőkabóca lárvakelése. A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó FD fitoplazma vektorának jelenleg az L3-as fokozatú lárvái figyelhetők meg Magyarország szőlőtermő vidékein. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja a szőlőtermesztők figyelmét, hogy most kell védekezniük az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen, amelyek a mostani fejlettségi stádiumban könnyen elpusztíthatók, ezáltal pedig megakadályozható a rendkívül veszélyes FD terjedése.

Nagyításhoz kattintson a képre

A FAO adatai szerint a Föld területéből mintegy 75 866 négyzetkilométeren termesztenek szőlőt. A termés körülbelül 71%-ából bort készítenek, 21%-át friss gyümölcsként adják el, továbbá 2%-ot aszalnak meg mazsolának. Jelenleg mintegy 8–10 000 fajta borszőlőt termesztenek szerte a világon. Ezeket többféleképpen csoportosítjuk: egyrészt megkülönböztetjük az oltványról nevelt szőlőket a direkt termő fajtáktól, másrészt vörös, illetve rozéborokat adó, lila héjú gyümölcsöket termő fajtákat a fehérborokat adó, zöld, illetve sárga héjú változatoktól.

Elindul az ePincekönyv projekt megvalósítása, amelynek célja a magyarországi szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása, valamint az elektronikus pincekönyv bevezetése. A magyarországi szőlő- és borágazat több mint 65 ezer hektáron gazdálkodó, több tízezer termelőt és gazdasági társaságot érintő, a nemzeti össztermékhez jelentősen hozzájáruló szakterület. Az ePincekönyv rendszer elindulása az eljárások átszervezése és elektronizálása révén éves szinten több száz millió forintos megtakarítást jelent majd a borászatoknak

A borkereskedelem alakulása

Nagyításhoz kattintson a képre

A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományának ősi bölcsője Transzkaukázia(a mai Törökország, Irán és Örményország területe), onnan került Európába. A Kárpát-medence területén a rómaiak már a honfoglalás előtt is termesztettek szőlőt. A szakértők megkülönböztetnek óvilági stílusú és újvilági stílusú borokat. Ezeket a földrajzi és a kémiai paramétereik, az érzékszervi jellemzőik, a technológiai és a piaci hátterük különbözteti meg egymástól.

A Magyar Államkincstár 9/2019 (II. 26.) számú közleménye alapján 2018/2019-es borpiaci évben 2019. április 1. és június 17. között nyújtható be kifizetési kérelem a borszőlőültetvények megvalósított szerkezetátalakítási támogatására. Kifizetési kérelmet kizárólag az nyújthat be, aki a Kincstár által jóváhagyott egyéni tervvel rendelkezik. A kifizetési kérelem legkésőbb az egyéni tervben szereplő tevékenység végrehajtását követő borpiaci évben nyújtható be.

A szőlőtermesztés nagyjából 8000 éves történetének egyik legállandóbb szereplője a lugasművelés. Itt nem feltétlenül csak a házak körül föllelhető művelésmód-költeményekre kell gondolni, természetesen. A szőlő egy liántermészetű növény, alapvetően „futásra termett”. Ezt esetenként kihasználhatjuk, de általában küzdenünk kell ellene metszéssel, illetve a több méteresre nőtt hajtások csonkázásával. Lásd: http://magyarmezogazdasag.hu/2019/03/15/igy-neveld-lugasodat

Április 26‒28-án rendezik meg az idei Tarcali Tavasz ‒ Bűbájos Hétvégét. Tokaj Hegyalja egyik legősibb településén idén immár negyedik alkalommal, ismét pezsgő hangulatú tavaszi hétvégére csábít mindenkit a bor, némi bűbáj és a helyi közösség! Tokaj-Hegyalja nagyszabású szezonnyitó eseményén nyitott pincékkel, különleges mesterkurzussal, a közösségi Tarcal Bor harmadik évjáratának ünnepélyes bemutatójával, koncertekkel, előadásokkal, boros-piknikes vezetett dűlőtúrával, gasztronómiai kavalkáddal és megannyi izgalmas programmal várják a helyiek a látogatókat!

2019. április 1. és június 17. között újra lehetőség nyílik a jóváhagyott egyéni tervekhez kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtására a szőlőültetvények szerkezetátalakítására vonatkozó jogszabály alapján (1/2018. (II. 1.) FM rendelet). A kérelemhez csatolni kell az ültetvény támberendezéséről készített vázrajzot, az ültetvényleltárt, a felhasznált szaporítóanyagra vonatkozó származási igazolás másolatát, valamint, amennyiben az egyéni tervhez mellékelt újratelepítési vagy az átváltott telepítési engedély módosult, úgy annak másolatát, továbbá a régi ültetvény kivágási költségeihez igényelt támogatás esetén a hegybíró által az egyéni terv benyújtásának időpontját követően elvégzett kivágás előtti és kivágás utáni helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvek másolatát.

ePincekönyv...

Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát. A digitális megoldásokat a szőlő-bor ágazat szolgálatába is kell állítani, mivel azok jelentősen hozzájárulhatnának a szektor értéknöveléséhez. Ezt segíti majd az „ePincekönyv” projekt, amelynek célja a szőlő és bor ágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása és az elektronikus pincekönyv-vezetési lehetőség biztosítása.

Az Agrárminisztérium – tekintettel az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma fertőzés magyarországi helyzetére, továbbá a fitoplazmát terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni hatékony védekezés érdekében – 2019-ben is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvényekben kijuttatott növényvédő szer vételárához. A növény-egészségügyi megelőző támogatás iránti igényüket március 31-ig kell jelezniük az érintetteknek

Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát. Az agrárkormányzat továbbra is jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a pincészetek korszerűsítését. Az elkészült Digitális Agrárstratégiában az agrártárca törekszik a szőlő- és borágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítására, valamint az elektronikus nyilvántartás biztosítására is.

Európa egy eldugott részén létezik egy földalatti város, amelyben bor van, amerre a szem ellát. Minden utca egy szőlőfajta nevét hordozza, mint a Pinot vagy a Cabernet Sauvignon. A látogatók lassan haladnak autóikkal és kerékpárjaikkal az útvesztőben, ahol az általános forgalmi szabályok érvényesek. A moldvai Mileștii Mici büszkén viseli a világ legnagyobb borospincéje címet – írja a National Geographic.  A borospincét azután alakították ki, hogy az egykor a helyén működő mészkőbánya az 1960-as évek második felében bezárt.

Az Agrárminisztérium (AM) a szőlőültetvényeket veszélyeztető kártevőkkel szemben - mint például az amerikai szőlőkabóca - fontosnak tartja a megelőzést, amelyhez jelentős összegben nyújt támogatást. A támogatás igénylése egyszerűsödik, a kérelmek 2019. március 1-31. között nyújthatók be postai úton a Magyar Államkincstárhoz. A támogatás részleteit a 9/2016. (II. 15.) FM rendelet tartalmazza.

Nagyításhoz kattintson a képre

Napjaink szőlőtermesztésében meghatározó szerep jut a kisgazdaságoknak, kistermelőknek. Az állam különböző támogatásokkal, ugyanakkor szigorú előírásokkal igyekszik elősegíteni a hazai szőlőművelés előmozdítását, a bortermelés színvonalának emelését, a piacképesség javítását, valamint a korszerű minőségvédelmet.

Kedvezően változott az új borszőlő-ültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás feltételrendszere: már műszaki ellenőr és építési napló nélkül is elkészíthetjük a támrendszert a szőlőültetvényhez – adta hírül a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa.

A VP2-4.1.3.6-17 kódszámú „Borszőlőültetvény telepítés támogatása” című felhívás szövegét, illetve a kapcsolódó dokumentációt több ponton is módosította a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (IH).

A bor érlelését a hordó határozza meg. Az évszázadok során minden jelentős borvidéknek kialakult a saját jellegzetes hordófajtája: Hegyalján a gönci és a szerednyei.
A gönci hordó nevét Gönc településéről kapta. A borvidék északnyugati csücskében, a zempléni erdők szélén fekvő falu egykor a kádármesterség központja volt, és ma is fontos színhelye a hordókészítés. A hordó mérete sokat változott az évszázadok során. Míg a XVI. században 408 literes volt, a XIX.

Borászati kellékek