01.1 Várallyai György 

(1900. január 1. – 1954. augusztus 7.) 

Agrokémikus, vegyészmérnök. Munkássága a talajerőpótlással kapcsolatos vizsgálatokra és a talajtérképezés problémáira terjedt ki.

 
01.2 Czimber Gyula 

(1936. január 2. – 2008. december 30.)  

Egyetemi tanár, agrármérnök, biológus. Tudományos munkájában gyombiológiával, csírázásbiológiával, cönológiával és produkcióbiológiával foglalkozott.

01.4 Kittenberger Kálmán   

(1881. október 10. – 1958. január 4.) 

Afrika-kutató, zoológus, tanár, vadász és természettudományi író. A magyar vadászirodalom klasszikusa. 

Rodiczky Jenő 

(1844. febr. 13. – 1915. jan. 4.) 

Gazdasági akadémiai tanár.

Közgazdaságtant, statisztikát, gyapjúismeretet, valamint növénytermesztést egyaránt tanított a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Széles körű gyakorlati és gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. 

 
01.6 Tangl Ferenc 

(1866. január 6. – 1917. december 19.) 

Fiziológus, humán és állatorvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az Állatélettani és Takarmányozási Kísérleti Állomás első igazgatója volt. 

01.7 Nyisztor György   

(1869. december 22. – 1956. január 7.) 

Földmunkás, politikus, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején földművelési népbiztos.

01.8 Köves János   

(1882. január 8. – 1977. október 21.) 

Állatorvos, a Phylaxia Szérumtermelő Rt. megalapítója, a hazai állatgyógyászati oltóanyag-termelés megteremtője. 

Lónyay Ferenc 

(1861. január 8. – 1945. április 11.)  

Jogász, borászati szakember, jelentős tevékenységet fejtett ki a magyar szőlőrekonstrukció terén. Ő alkotta meg az 1893. évi bortörvényt. 

01.10 Gruzl Ferenc 

(1897. jan. 10. – 1972. nov. 30.)

Vegyészmérnök, 1935-ben az ország főbb gabonatermő területein búza- és lisztminősítő hálózatot szervezett. Hankóczy Jenővel együtt elkészítették az ún. búzakatasztert. 1940-ben szabadalmaztatta a laborográf nevű tésztaminőség-vizsgáló műszerét. 

 
Törley József    

(1858. január 10. – 1907. július 28.) 

A pezsgőgyártás budafoki meghonosítója. Nevét viseli a világ első pezsgőrendje, a Budafokon 1987-ben megalakult Chevaliers Törley.
01.11 Aujeszky Aladár  (1869. január 11. – 1933. március 9.)  Magyar mikrobiológus. Ő vezette be Magyarországon a kutyák veszettség elleni kötelező oltását.

  
01.12 Bíró Gyula 

(1894. augusztus 1. – 1977. január 12.) 

Mezőgazdász, jogász, egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa.

Sporzon Pál id. 

(1831. január 12. – 1917. március 27.) 

Gazdasági akadémiai tanár. Utolsó nagy műve 1885-ben a tankönyvül elfogadott Gazdasági becsléstan volt. 

Újhelyi Imre 

(1866. jan. 12. – 1923. márc. 23.) 

Gazdasági akadémiai tanár, igazgató. Elsőként ismerte föl az állati gümőkór kártételét. Nevéhez fűződik a Moson megyei tejszövetkezetek megalakítása és fellendítése. Nagy súlyt helyezett a tejelőképességre, a tenyészkiválasztásra és a törzskönyvezésre. 

01.15 Darányi Ignác 

(1849. január 15. – 1927. április 27.⁾   

Jogász, agrárpolitikus, miniszter. A 19–20. század fordulójának  agrárpolitikusa, aki munkásságával a magyar mezőgazdaság fellendítését szolgálta és 12 éven át irányította a Földművelésügyi Minisztériumot.

Grábner Emil 

(1878. júl. 22. – 1955. jan. 15.) 

A magyarországi növénynemesítés tudomány első művelője és megalapozója, kísérletügyi főigazgató.  Ő szervezte meg a Magyaróvárra helyezett Országos m. kir. Növénynemesítő Intézetet, amelynek 28 évig vezetője volt.

  
01.16 Muck Endre 

(1851. május 14. – 1925. január 16.) 

Erdész, „a soproni erdők atyja”.

  
01.19 Kosutány Tamás 

(1848. március 7. – 1915. január 19.) 

Agrokémikus, mezőgazdasági szakíró, a mezőgazdasági ipar műszaki fejlesztésének egyik első magyarországi kezdeményezője. 
Nagyváthy János  (1755. január 19. – 1819. február 13.)  Első rendszeres magyar nyelvű munkája A szorgalmas mezei gazda címmel 1791-ben jelent meg. Ebben a művében a mezőgazdasági termelés minden oldalát feldolgozta. 

 
01.21 Bezerédj Pál,  

(1840. március 17. – 1918. január 21.) 

Mezőgazdász, a magyar selyemhernyó-tenyésztés és selyemgyártás mentora.
Id. Máthé Imre  (1911. január 21. – 1993. május 2.)  Botanikus, agrobotanikus. Florisztikai kutatásai mellett számottevő eredményeket ért el a növényökológiában és a gyógynövények hatóanyag-vizsgálatában. 

 
01.23 Széchenyi Zsigmond   

(1898. január 23. – 1967. április 24.)  Magyar vadász, utazó, író. A magyar vadászati kultúra kimagasló alakja. Afrika, India, Alaszka és Európa vadásza. 

01.27 Linhart György 

(1844. jún. 16. – 1925. jan. 27.) 

Botanikus, mikológus, gazdasági akadémiai tanár. 1874-ben kinevezték az országban elsőként akadémiai rangra emelt Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanárává, ahol a növénytani tanszék vezetőjeként három évtizedig működött.  

01.28 Kaán Károly 

(1867. július 12. – 1940. január 28.)

erdőmérnök, az Alföld átfogó fásításának kezdeményezője, az első természetvédelmi törvény megalkotásának közreműködője.

01.29 Juhász-Nagy Pál   

(1935. jan. 29. – 1993. ápr. 5.) 

Széchenyi-díjas biológus, ökológus, az MTA tagja. A szupraindividuális biológia elméleti alapjainak megteremtője, az operatív ökológia szükségességének felismerője. 

Westsik Vilmos 

(1883. márc. 3. – 1976. jan. 29.) 

Kossuth-díjas mezőgazdasági szakember.  Életének 52 esztendejét szentelte a mezőgazdasági tudományok és a homoki mezőgazdaság fejlesztésére, korszerűsítésére. Erős akarattal elérte célját „A homok terem!”  

01.31 Balás Géza 

(1914. február 11. – 1987. január 31.) 

Kertészmérnök, biológus, zoológus, egyetemi tanár, kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.