Az ember a termesztett növényeket és a tenyésztett állatokat már az i.e. I. évezred közepére megismerte. Széles körben alkalmazták mindazokat a mezőgazdasági eszközöket és módszereket, amelyek a múlt század közepéig még alapvetőek voltak mindenütt a mezőgazdaságban. Ilyen volt például az eke, a kapa, az ásóbot, a sarló, a borona, a fejsze és a bozótvágó kés. Ilyen volt az ökörvontatás, az ugaroltatás, a hüvelyesek termesztése a talaj regenerálása céljából, a természetes trágyázás, az öntözés, a csatornázás és számos más alapvető művelési módszer.

Válasz

A mezőgazdaság a növényi és állati termékek előállításával szolgálja a társadalom táplálkozási és nyersanyagszükségleteinek kielégítését. A mezőgazdasági termelés eredménye részben a növények élettevékenységétől és a talaj termőképességétől, részben az éghajlattól (illetve az időjárástól) és – nem utolsósorban – a termelés társadalmi-gazdasági körülményeitől is függ. A mezőgazdasági termelés területi szerkezetének vizsgálatánál a hatótényezők sokaságából különösen hármat kell szem előtt tartanunk. Ezek: a munkaerő – illetve az ezzel való ellátottság; a természeti feltételek – mindenekelőtt a termőföld mint legfőbb termelőeszköz; és a mezőgazdasági termelési eszközök – amelyek együttesen mint erőforrások az agrártermelés területi képét alapvetően befolyásolják és alakítják.
A Föld csaknem másfél milliárdnyit kitevő kereső népességének több mint fele még ma is földművelő, akiknek munkája, termelő tevékenysége arra irányul, hogy az egész szárazföld kb. 1/3-át kitevő mezőgazdasági területen a természeti földrajzi környezet adottságait a domesztikált növények és állatok igényeinek megfelelően alakítsa, és a lehető legnagyobb agrárteljesítményre legyen képes.

Válasz

Közismert tény, hogy miközben a magyar mezőgazdaság számára elérhető technológia az elmúlt 30 évben gépesítés, növényvédelem és genetika területén jelentős fejlődésen ment keresztül, a növénytermesztésében elért terméseredmények nem tükrözik ezt a fejlődést. Az átlagtermések megragadtak a 80-as évek szintjén és nőttek az évek közötti különbségek. Ezt sokan az időjárás megváltozásával magyarázzák, de ha van is ebben igazság, egészben nem magyarázza meg a visszafejlődést illetve a stagnáló terméseredményeket. Alapvetően két oka van az elmaradásunknak, az egyik a rossz terület kiválasztás, a másik a gyenge tápanyag ellátás. Ráadásul a kettő összefügg egymással.

Válasz

2016 - ban ünnepelte hazánk gróf Széchenyi István 225. születésnapját. E jubileumi évben a Széchenyi Kör gondozásában, a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával jelent meg a Széchenyi és a mezőgazdaság című könyv Szentkuti Károly történész tollából, mely elsőként ad átfogó képet a legnagyobb magyar mezőgazdasággal kapcsolatos tevékenységéről.
A reformkor alapvető kérdése az agrárium korszerűsítése, modernizálása volt. Széchenyi István eszmerendszerének sarkalatos pontja polgári átalakulás megteremtése.

Válasz

Magyarország kedvező adottságokkal rendelkezik az agrártermeléshez, amit jól mutat, hogy az ország teljes területének közel kétharmada mezőgazdasági művelés alatt áll. Agrárökológiai potenciálja azonban mintegy duplája a jelenleg realizáltnak. Márpedig ennek a természet adta lehetőségnek a lehető legteljesebb mértékű kihasználása nemzetgazdasági érdek és egyben morális kötelesség.

Válasz

A 20. század első felében a mezőgazdaság a magyar gazdaság vezető ága volt. Az I. világháború előtt (1913-ban) innen származott a nemzeti jövedelem nagyobb hányada (62%-a) és itt talált munkát a kereső népesség körülbelül ugyanilyen arányú része. Ezek az arányok a hazai ipar elmaradottságára is utalnak, hiszen ekkoriban (1910-ben) a mezőgazdaság részesedése a bruttó termelésből az Amerikai Egyesült Államokban 31, Franciaországban 43, Angliában csupán 8%-ot képviselt.

Válasz

Az utóbbi évtizedekben a Föld lakossága, és ezzel egyidejűleg az igényeik is robbanásszerű növekedésnek indultak. A mezőgazdaságnak lépést kell tartania ezzel a növekedéssel, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer- és nyersanyag-előállítást. A termelékenységet a természeti adottságok és a társadalmi berendezkedés egyaránt befolyásolja.

Válasz