Hazánkban először 2008 februárjában mutatták ki, az azóta agresszíven terjedő harlekinkatica megjelenését, melyet eredetileg Észak-Amerikában használtak a biológiai növényvédelemben, az 1900-as évek elején. Európai betelepítését követően pár év alatt elterjedt az összes európai országban. Magyarországon invazív faj, s mint minden ilyen, veszélyt jelent a hazai, őshonos populációra, a régóta ismert katicabogárra.

Válasz

A rovarfajok a megváltozott körülményekhez megpróbálnak alkalmazkodni és kifejleszteni azokat a képességeiket, amelyekkel át tudják vészelni azokat. Ha ez nem megy vagy az elvándorlás egyszerűbbnek tűnik, akkor új élőhelyeket keresnek maguknak.

Válasz

A 21. század legnagyobb feladata, hogy összhangba hozza a globális élelmiszer-biztonságot és a gazdasági növekedést, egyúttal megőrizze a biológiai sokszínűséget, a biodiverzitást. Világszerte a kártevő rovarok a mezőgazdasági termés 10-16 százalékát teszik tönkre még a növekedési időszakban, és ugyanennyit betakarítás után.

Válasz

Az öt "legköltségesebb" rovarfaj a formózai föld alatti termesz (Coptotermes formosanus) >30,2 milliárd dollár; a káposztamoly (Plutella xylostella) 4,6 milliárd dollár; a romboló fenyőcincér (Tetropium fuscum) 4,5 milliárd dollár; a gyapjaslepke (Lymantria dispar) 3,2 milliárd dollár és a simahátú csillagoscincér (Anoplophora glabripennis) 3 milliárd dollár értékű károkozással.

Válasz

Világméretű jelenség az invazív rovarfajok agresszív terjeszkedése. Akár a globális fölmelegedés, akár a világ növekvő népessége, akár a fejlődő nemzetközi kereskedelem felelős azért, hogy egyes rovarfajok egyedi eredeti élőhelyüktől nagy távolságra eljutnak és ott szaporodni kezdenek, az általuk okozott kár évente legalább 77 milliárd dollárra rúg.

Válasz

Évről évre egyre több hazánkban az ázsiai márványpoloska, mely sok ember számára idegesítő és gusztustalan. Sokan állítják azt, hogy ezeket az inváziós rovarokat valójában semmi nem tudja megállítani, hiszen -15 Celsius fokig gond nélkül minden időjárást át tudnak vészelni. Ebből kiindulva egyértelmű, hogy egy átlagos tél el sem tudja pusztítani ezeket a rovarokat. Apró résekbe, repedésekbe, vagy éppen otthonainkba elbújva könnyedén átvészelik a telet, és így a tavaszi felmelegedés után kezdenek el mozgolódni mindenfelé.

Válasz

A biológusok szerint a tavaszi időszak mindig kedvez az úgynevezett inváziós rovaroknak, melyek közé tartozik az ázsiai márványpoloska, a harlekinkatica, és egyre több, új -féle lepkefaj is. Ők néhány hét alatt képesek ellepni a falvakat, városokat, és igen nagy veszélyt tudnak jelenteni a veteményesekre is. A tavaszi meleg időjárás általában május elejéig szokott váratni magára, így tehát a különböző kártevők, és rovarok ilyenkor kezdenek csak el mozgolódni a téli időszak után. A szokatlan meleg miatt pedig a biológusok szerint sokkal hamarabb, sokkal több invázió rovar lepi el a városokat Magyarországon.

Válasz

A gyapjaslepke-invázió miatt a szakértők óriási veszteségre számítanak a mezőgazdaságban, a kertészeti iparágban, de veszélyt jelentenek közvetlenül a lakosság gazdasági jólétére és az életminőségre is. A peték áprilisban keltek ki, és a lárvák különleges tulajdonsága, hogy selyemszálakat növesztve nagyon messzire is képesek elvitorlázni, így hatalmas területre is eljuthatnak. Világszerte komoly lépéseket terveznek az invázió okozta károk csökkentésére, most Amerikában a legégetőbb a probléma, de Európában is figyelni kell.

Válasz

A mérsékelt övi régiókban jelenleg jóval alacsonyabb a hőmérséklet, mint ami a legtöbb rovar számára optimális lenne. Az éghajlatváltozás miatt azonban az átlaghőmérséklet folyamatosan emelkedik, aminek hatására sokkal gyorsabban szaporodnak a rovarállományok. Ha ez így megy tovább, kutatók szerint a folyamatosan melegedő bolygó hatalmas rovarinváziót teremthet, az egyre nagyobb rajokban közlekedő rovarok pedig hatalmas mennyiségű termést pusztíthatnak el a mezőgazdasági területeken.

Válasz