Mi a GMO és a GM élelmiszer?

A genetikailag módosított organizmusok (GMO-k), olyan élő szervezetek melyekben a génállományt (DNS) olyan módon változtatták meg, amely a természetben nem fordulna elő. Ez lehetővé teszi egyes gének átvitelét egyik szervezetből a másikba, akár nem rokon fajok esetében is. A technológiát többféleképpen is nevezik, mint például modern biotechnológia, géntechnológia, rekombináns DNS technológia, génmérnökség. A GM (géntechnológiával módosított) élelmiszer az Európai Parlament és a Tanács 1829/2003/EK rendelete alapján: GMO-kat tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított élelmiszer, mely

• nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre,
• nem tévesztheti meg a fogyasztót,
• nem különbözhet a helyettesíteni kívánt élelmiszertől olyan mértékben, hogy szokásos elfogyasztása táplálkozási szempontból hátrányos legyen a fogyasztóra nézve.

Az ezidáig engedélyezett GM élelmiszerek GM növényeket tartalmaznak vagy azokból állnak vagy azokból állították elő. GM állatot az Európai Unióban eddig még nem engedélyeztek, de ilyen kísérletek világszerte folynak.

Hogyan határozzák meg az emberi szervezetre gyakorolt lehetséges kockázatokat?
A GM élelmiszerek biztonságának értékelésékor általánosan a következőket vizsgálják:

• közvetlen egészségügyi hatások (toxicitás)
• lehetséges allergiás reakciók (allergenitás)
• specifikus komponensek tápláló vagy toxikus tulajdonságai
• a bevitt gén stabilitása
• a génmódosítással összefüggésben lévő tápláló hatások
• a génbevitel egyéb lehetséges nem várt hatásai.

Melyek a humán egészséget érintő főbb aggályok?
Noha az elméleti viták sok szempontot érintenek, a három legfőbb kérdés: allergiás reakció kiváltása (allergenitás), géntranszfer, átkereszteződés.

Allergenitás. Általánosságban elmondható, hogy ellenzik a közismerten allergén élelmiszerekből gének átvitelét, amíg nem bizonyítják be, hogy a transzgén által kódolt fehérje nem allergén hatású. Míg a hagyományos élelmiszerek allergiát kiváltó hatását nem vizsgálják, addig az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) protokollokat dolgozott ki a GM élelmiszerek tesztelésére. A piacon jelenlévő GM élelmiszerekkel kapcsolatban nem tapasztaltak allergén hatást.

Géntranszfer. Problémát jelenthetne a GM élelmiszerekből a géntranszfer (módosított gének átvitele) az élelmiszert elfogyasztó szervezetének sejtjeibe vagy az emésztőrendszer baktériumaiba, amennyiben az átvitt genetikai anyag káros hatást gyakorolna az emberi egészségre. A transzfer lehetősége kicsi. Ez különösen antibiotikum rezisztenciát kódoló gének esetében lenne fontos, de ezek alkalmazását már betiltották.

Átkereszteződés. Közvetett hatást gyakorolhat az élelmiszer-biztonságra és az élelmezés-biztonságra a GM növények egyes génjeinek áramlása a hagyományos terményekbe vagy a természetben előforduló rokon fajokba, valamint a hagyományos és a GM termények keveredése. A kockázat valós, erre utal az az eset is, mikor az USA-ban emberi fogyasztásra szánt kukorica termékekben nyomokban kizárólag takarmányozásra engedélyezett kukorica fajtát mutattak ki. Számos országban különböző stratégiákat dolgoztak ki a keveredés lehetőségének csökkentésére, ilyen például a GM növények és a hagyományos növények termesztési területének teljes elkülönítése. Ezért különösen fontos a nyomonkövethetőség.

Az Európai Parlament és a Tanács 1830/2003/EK rendelete szerint nyomonkövethetőség, annak lehetősége, hogy a GMO-kat vagy a GMO-ból előállított termékeket az előállítási és értékesítési láncokon keresztül, forgalomba hozataluk minden szakaszában követni lehessen.

A GMO-ból előállított termékek forgalomba hozatalakor a piaci szereplők gondoskodnak arról, hogy a következő információkat írásban átadják azon piaci szereplőnek, aki a terméket átveszi:

• minden olyan élelmiszer-összetevő megjelölése, amelyet GMO-ból állítottak elő; 
• minden olyan takarmány-összetevő vagy -adalékanyag megjelölése,  amelyet GMO-ból állítottak elő; 
• olyan termékek esetében, amelyekhez nem létezik az összetevők jegyzéke, annak feltüntetése, hogy a terméket GMO-ból állították elő.

Mit takar a környezeti kockázatértékelés?
A környezeti kockázatértékelés egyaránt figyelembe veszi a GMO-t, és a GMO környezetre gyakorolt lehetséges hatását is. A becslés során értékelik a GMO tulajdonságait, a környezetre kifejtett hatásait és stabilitását egyesítve a kibocsátás helyszínének ökológiai jellemzőivel. Az értékelés mindemellett kiterjed a nem várt hatások vizsgálatára, melyeket az új gén bevitele eredményezhet.

Melyek a környezetet érintő főbb aggályok?

A felmerülő aggályok között szerepel: a génszökés, a transzgén lehetséges bekerülése a vad populációkba, a gén aktív marad a GMO betakarítása után, a nem cél szervezetek érzékenysége a géntermékre (pl. rovarok, melyek nem kártevők), a gén stabilitása, más növények életterének csökkenése beleértve a biodiverzitás csökkenését, vegyszerek nagyobb mértékű alkalmazása a mezőgazdaságban. A GM növények környezeti biztonsági szempontjai a helyi viszonyoknak megfelelően nagymértékben változnak. A jelenlegi vizsgálatok a hasznos rovarokra gyakorolt lehetséges káros hatásra, a rezisztens rovarok gyorsabb kialakulására, új növényi kórokozók lehetséges kifejlődésére, a növények sokféleségét és a vadvilágot illető lehetséges káros következményekre, egyes esetekben a vetésforgó ritkább alkalmazására és a gyomirtószer rezisztencia gének más növényekbe való átjutására irányulnak.

Biztonságosak a GM élelmiszerek?
Általános kijelentéseket nem lehet tenni a biztonságot illetően, mivel ez esetfüggő, az adott GM élelmiszertől függ. A nemzetközi piacon jelenlévő GM élelmiszerek esetében elvégezték a kockázatbecslést és úgy találták, hogy nem valószínű, hogy azok az emberi egészségre bármiféle kockázatot jelentenének. Azokban az országokban, ahol az átlag lakosság fogyasztott ilyen engedélyezett élelmiszereket, nem tapasztaltak semmilyen káros hatást az emberi egészségre. A GM élelmiszerek biztonságosságának megítélésében a FAO/WHO Codex Alimentarius elvein alapuló folyamatos kockázatbecslésnek és a piacra kerülést követő nyomonkövethetőségnek kell alapul szolgálnia.

Milyen GM élelmiszerek kaphatók a nemzetközi piacon?
Világszerte a legnagyobb mennyiségben termesztett GM növények a következők: szója, kukorica, gyapot, repce. A megváltoztatott tulajdonságok között a három leggyakoribb a rovarokkal szembeni ellenállóság, vírusfertőzésekkel szembeni rezisztencia és tolerancia egyes gyomirtószerekkel szemben.

A nemzetközi piacon jelenlévő GM termékeknél alkalmaztak kockázatbecslést?

Igen, ezeknél a termékeknél az egyes nemzeti hatóságok végezték el a kockázatértékelést. Ezek a különböző értékelések ugyanazokat az alapelveket követik, mint például a környezeti és a humán egészségügyi kockázat becslése. Az eddig elvégzett alapos elemzések nem jeleztek kockázatot az emberi egészségre nézve.

Forrás: Fact Sheet - WHO Answers Questions About Biotechnology Foods

A MÉBiH tájékoztatója a géntechnológiai tevékenység szabályozásáról