Az ökológiai gazdálkodás, vagy más néven bio- vagy organikus gazdálkodás (utóbbi inkább az angol nyelvterületen) – nagyon leegyszerűsítve – az agrár és élelmiszertermelő tevékenységek leginkább környezetbarát változata. Lényege, hogy segítségével értékesebb beltartalmú, lényegesen kisebb környezetterhelésű növényi és állati élelmiszereket, termékeket állítsunk elő, melyek hosszú távon is fenntartható módon képesek ellátni szükségleteinket, anékül, hogy a talajt, a vizeket és összeségben a természeti környezetet, a bolygót jobban megterhelnénk, mint amennyire az önmagától regenerálódni képes.

Megnyílt a Sirha Budapest Nemzetközi Élelmiszeripari és HoReCa szakkiállítás kedden a Hungexpón. Nagy István agrárminiszter a megnyitón elmondta, hogy a kormány stratégiai ágazatként tekint a magyar mezőgazdaságra és élelmiszeriparra, történelmi mértékű forrásokat fordítanak az ágazat megerősítésére, fejlesztésére.

Kiemelte: még márciusban sor kerül a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott élelmiszeripari támogatások pályázati felhívásainak társadalmi egyeztetésére.

Jövőre folytatódik az agrárdiplomáciai menedzser képzés az Agrárminisztérium és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködésében, így az egyetem újabb hallgatók jelentkezését várja a 2024 februárjától induló keresztféléves programra - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.

Október 20. és 22. között rendezi meg immár 81. alkalommal az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) az agrártárca az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban.

A tojás hagyományos tápanyag természete mellett igen sok biológiailag aktív anyagot tartalmaz, melyeknek a humán megbetegedések prevenciója kapcsán kontrollált, klinikai vizsgálatokban igazolták a hatékonyságát. Ennek következtében a tojás per definitionem funkcionális élelmiszer. Ma már egyértelmű, hogy a tojás teljes megítélése ezen funkcionális élelmiszer sajátosság alapján közelítendő meg, melynek megfelelően táplálkozástani jelentősége még "klasszikus értékeihez" képest is felértékelődött.

Az ételhulladékok nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia, hanem káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Komoly probléma a tájékoztatás hiánya is: az Eurobarometer felmérése szerint az emberek csupán fele tudja, hogy mit jelöl a „minőségét megőrzi”, vagy a „fogyasztható” dátum a termékeken. A probléma azonban morális jellegű is: rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladék-hegyek keletkeznek, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy.

Már elérhető a Gazdasági Versenyhivatal oldalán az árfigyelő rendszer, több mint 60 termékcsoport árait követhetjük nyomon. Kiválaszthatjuk a nekünk szükséges terméket, és pár kattintással megnézhetjük, hogy melyik boltban, mennyibe is kerül. A felület az arfigyelo.gvh.hu oldalon érhető el.

Éghajlatváltozás, globális felmelegedés, vízhiány, élelmiszerhiány. Pontosan ezekre a problémákra nyújtanak megoldást világszerte az önellátó ökofalvak. Számuk az idő előrehaladtával nő. Magyarországi ökofalvak: Gyűrűfű, Gömörszőlős, Somogyvámos (Krisna-völgy), Visnyeszéplak, Galgahévíz (Galgafarm), Magfalva, Agostyan. Ezekről tudtam eddig. De vannak újabb ökofalvak: Bakonyszombathely, Bokorliget, Drávafok, Kishantos, Máriahalom, Robinson Ökofalu (Délegyháza), Rozsály.

Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság, amely a növényi és állati eredetű élelmiszerekkel szemben támasztott szigorú követelményekkel többek között a fogyasztó jogos érdekeit, igényeit fogalmazza meg és képviseli.
Gazdasági növényeink termesztéstechnológiájának fontos része a termés mennyiségét vagy minőségét veszélyeztető károsítók elleni védekezés. Azonban a növénytermesztés során alkalmazott termesztéstechnológiának olyannak kell lennie, hogy fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmas, megfelelő minőségű és egészséges növényi terméket hozzon létre, amely nem tartalmaz az emberi egészségre ártalmas vegyületet.

Egy-két száz éve még általánosan ismert fogás volt, főleg a mezőgazdaságból élő, szegényebb családok asztalán. Ma épp ellenkezőleg: a legigényesebbek, az egészségtudatos táplálkozás követői fedezik fel újra.

A hajdina (Fagopyrum esculentum) a keserűfűfélék családjába tartozik. Egyéves, dudvásszárú növény, mely 70-90 cm magasra nő, szív alakú levelei, ernyős virágai vannak. Sötétbarna színű, 5-7 mm hosszú, legömbölyített gúla alakú, háromélű magja van.

Az Ukrajna elleni orosz háború okozta sokk következtében idén meredeken emelkednek a globális energia- és élelmiszerárak - derül ki a Világbank negyedévente ismertetésre kerülő, árupiaci kilátásokról szóló jelentése.

 

A dokumentum összeállítói szerint az idén a globális energiaárak 50,5 százalékkal emelkednek tavalyhoz képest, 2023-ban viszont már 12,4 százalékkal csökkennek.

    Az élelmiszerárak az idén várhatóan 22,9 százalékkal nőnek, jövőre viszont 10,4 százalékkal visszaesnek.

Új, online ismeretterjesztő anyagokat készített a Nébih a lakosság számára. Az „Étrend-kiegészítő útmutató” és „Az élelmiszerek online vásárlásával kapcsolatos tanácsok” című tájékoztatók célja a fogyasztói tudatosság növelése, a lehetséges kockázatok csökkentése, valamint a biztonságos élelmiszervásárlás feltételeinek a megteremtése.

 

Az étrend-kiegészítő témájú útmutató a következő linken érhető el: 
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1166172/Nebih_etrend-kiegeszito_utmutato.pdf/

Az élelmiszerek online vásárlásával kapcsolatos tanácsok témájú útmutató a következő linken érhető el: 
https://portal.nebih.gov.hu/documents/10182/1166172/Nebih_online_elelmiszer_vasarlas_utmutato.pdf/

 

 

Mi a GMO és a GM élelmiszer?

A genetikailag módosított organizmusok (GMO-k), olyan élő szervezetek melyekben a génállományt (DNS) olyan módon változtatták meg, amely a természetben nem fordulna elő. Ez lehetővé teszi egyes gének átvitelét egyik szervezetből a másikba, akár nem rokon fajok esetében is. A technológiát többféleképpen is nevezik, mint például modern biotechnológia, géntechnológia, rekombináns DNS technológia, génmérnökség.

Egy-két száz éve még általánosan ismert fogás volt, főleg a mezőgazdaságból élő, szegényebb családok asztalán. Ma épp ellenkezőleg: a legigényesebbek, az egészségtudatos táplálkozás követői fedezik fel újra.

A hajdina (Fagopyrum esculentum) a keserűfűfélék családjába tartozik. Egyéves, dudvásszárú növény, mely 70-90 cm magasra nő, szív alakú levelei, ernyős virágai vannak. Sötétbarna színű, 5-7 mm hosszú, legömbölyített gúla alakú, háromélű magja van.

Az élelmiszerek világszerte drasztikusan drágulnak, amely egyre nehezebbé teszi a szegényebb rétegek megélhetését. A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása ráadásul magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.

Az élelmiszerek világszerte drasztikusan drágulnak, amely egyre nehezebbé teszi a szegényebb rétegek megélhetését. A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása ráadásul magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.

A lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze hiánypótló útmutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Maradék nélkül programjában - közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

 

    Kiemelték, fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak.
    A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni.

A globális élelmiszer-ellátási láncban a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada végzi hulladékként, amely körülbelül 1,3 milliárd tonnát tesz ki évente. Élelmiszer-hulladék keletkezhet az élelmiszerlánc minden állomásán: a termelés és a szállítás közben, az áruházban és a háztartásainkban is. A fejlődő országokban a megfelelő technológia és infrastruktúra hiánya miatt jellemzően a földeken, a betakarítást követően és a feldolgozás alatt keletkezik a legtöbb élelmiszer-hulladék.

Az idén eddig megjelent új pályázati felhívások összértéke meghaladja az 1100 milliárd forintot - közölte Nagy István agrárminiszter a Portfolio Agrárszektor konferenciáján, csütörtökön, Siófokon az Agrárminisztérium közleménye szerint.

    A tárcavezető kiemelte, az agráriumot a következő hét évben a beruházások és a digitális átálláshoz kapcsolódó precíziós fejlesztések kiemelt támogatása, a technológiai lépésváltás ösztönzése jellemzi majd, amely a gazdálkodókat versenyképességük és jövedelmezőségük növeléséhez segíti. A kormány a mezőgazdaság és élelmiszeripar ugrásszerű fejlődése érdekében megteremti a vidéki térségek gazdaságélénkítésének feltételét, hozzájárul az agráriumból élők életminőségének javításához.

A pályázható termékkörök számának dinamikus emelkedése mellett elektronikus pályázati rendszerrel, weboldalfejlesztéssel és új kommunikációs csatornákkal is erősít a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer. A KMÉ védjegyek folyamatosan az arra érdemes termékek kiválóságát tanúsítják, és a Nébih szakmai támogatásával létrehozott elektronikus rendszernek köszönhetően már a védjegyre való pályázás is lényegesen egyszerűbb.

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben - olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.

    A jelentés a mezőgazdasági üzemekben, a betakarítással és a vágással kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít.

Lényegesen egyszerűbb lett a vállalkozás indítása az élelmiszerforgalmazás, vendéglátás és étkeztetés területén, amihez eddig külön engedély kellett, ahhoz most már a bejelentés is elég - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden a honlapján.

    Az állati eredetű élelmiszerek kiemelt figyelmet igényelnek az élelmiszerláncban; előállításuk, forgalmazásuk, érintkezésük más termékekkel, feldolgozásuk készételekké higiéniai, élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű, ezért indokolt a fokozott hatósági jelenlét ezen a területen - írták.

Megkezdődött a július 1-je és augusztus 20-a között már évek óta rendszeresen elrendelt nyári szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés. Idén is fokozottan ellenőrzik a nyári fesztiválokon, a rendezvényeken és a vásárokon működő kereskedelmi és vendéglátó létesítményeket, valamint a mozgó egységeket - jelentette be Erdős Norbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az akcióval kapcsolatban.

A minisztérium csütörtöki közleménye szerint az ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a kormányhivatalok szakemberei végzik.

A következő időszakban bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart, növeljük a hozzáadott értéket, hogy még több jó minőségű magyar élelmiszer kerüljön a polcokra - jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.

    Az államtitkár emlékeztetett: az élelmiszeripar támogatottsága a 2014-2020-as időszakban elérte a 468 milliárd forintot, ez az összeg a következő hét évben a Vidékfejlesztési Programban jelentősen nő, és terveink szerint eléri a 750 milliárd forintot.

Másodjára is felmérés készül az élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásokról - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel kedden.

A Nébih arra kérte az embereket, hogy segítsék a kutatást a kérdések megválaszolásával. A kérdőív kitöltése nagyjából 15 percet vesz igénybe, a felmérésben részt vevőknek anonimitást biztosítanak - jelezte a hivatal.  
    A kutatás azt vizsgálja, hogy miként befolyásolja az elhúzódó koronavírus-járvány az otthon tárolt élelmiszer mennyiségét, hogy gazdálodnak az emberek a készletekkel, illetve hogyan változott az életmódjuk.

Január 31-ig kell befizetni a 2020. évi bevalláshoz kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).A Nébih honlapján olvasható tájékoztató szerint a felügyeleti díjjal a hatósági-igazgatási tevékenységet finanszírozzák azok a vállalkozások, amelyek igénybe veszik az élelmiszerlánc-felügyeleteti szolgáltatásokat. Az élelmiszerlánc szereplői között így arányosabban oszlanak meg a költségek - tették hozzá.

A bejgli magyar nevén mákos vagy diós tekercs, tradicionális magyar karácsonyi étel, hagyományosan dióval vagy mákkal, újabban gesztenyével, meggyel vagy aszalt szilvával töltött édesség, de létezik meggyes-mákos, gesztenyés-szilvás, almás-mákos és káposztás változata is. A népi hiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák pedig bőséget hoz a házhoz.

Az élelmiszer-higiéniai elvárásoknak megfelelő tevékenységet, munkát a szabályok ismeretét és betartását segíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) új, ingyenesen letölthető a „Biztonságos élelmiszer-előállítás” című, háromkötetes kiadványa. A kiadvány a gyakorlatban is hasznosítható ismeretanyagot tartalmaz, valamint számos mintát, űrlapot azok számára, akik az élelmiszeripar valamelyik szakágazatában vagy a vendéglátásban, a kereskedelemben tevékenykednek. 

Mindhárom kötet ingyenesen elérhető az alábbi linkeken:

• I.

A Magyar Államkincstár felhívja a méhész-gazdálkodók figyelmét arra, hogy a petéző méhanya, párzatlan méhanya és anyabölcső vásárlásának támogatására (méhanya támogatás) 2020. augusztus 3-ig nyújthatják még be kifizetési kérelmeiket a Kincstár által erre a célra rendszeresített, a www.mvh.allamkincstar.gov.hu honlapon megtalálható, ügyfélkapus bejelentkezést követően elérhető elektronikus űrlapkitöltő felületen keresztül.

Az EGM társaság egy online piacteret hozott létre, ahol minden termelő megalakíthatja a saját standját, feltöltheti azt termékeivel, az aktuális kínálatával, illetve ezen keresztül megszervezheti a kiszállítást. Ezzel szeretnének segíteni egyszerre az eladóknak és a vevőknek is.
Az oldal elérhető ITT>>>.

Munkaszüret néven indít mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminisztérium. Az online felülettel a tárca arra hívja fel figyelmet, hogy a magyar agráriumban a koronavírus-járvány ellenére is van munkalehetőség.
A mezőgazdasági idénymunka kereső hírportál a www.munkaszuret.hu linken elérhető, funkciói folyamatosan bővülnek.

A biztonságos élelmiszer-ellátásban kulcsszerepe van a helyi piacoknak, ezért azok működése a koronavírus-járvány ideje alatt is kiemelten fontos, ugyanakkor az árusoknak és a vásárlóknak is fontos az óvintézkedések betartása. A járványügyi helyzetben történő biztonsági üzemeltetésről a Nébih hivatalos tájékoztatót adott ki, ami elérhető a https://portal.nebih.gov.hu/-/tanacsok-koronavirus-jarvany-idejen-a-helyi-termeloi-piacok-vonatkozasaban oldalon.

Nagyításhoz kattintson a képre

A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer alapfokozatára 2020. február 4-től lehet pályázni fogyasztói tej és tejföl termékekkel. A KMÉ védjegyrendszer alapfokozatának elnyeréséhez a pályázóknak adott előírásoknak kell megfelelniük. A szabályzatok, a fogyasztói tejre és tejfölre vonatkozó termékleírások és a pályázat beadásához szükséges formanyomtatványok a kme.hu weboldalon érhetőek el. A pályázatokat a Védjegyiroda 1525 Budapest, Pf.

 

Napjainkra Magyarország földünk egyik leginkább felszántott országává vált. Az ország területének közel 70%-át feltörték, lecsapolták, beépítették, lebetonozták. A fennmaradó területek jelentős részét is erőteljesen átalakították. Emberi tevékenységtől érintetlen területek a Kárpát-medencében sajnos nem is maradtak. Az élőhelyek gyökeres átalakulása miatt az itt egykor őshonos fajok egy része kipusztult vagy elvándorolt, az élőlények közösségei teljesen átalakultak, fajokban elszegényedtek.

Az ágazat teljesítménye 2018-ban elérte a 2700 milliárd forintot. Az agrárexport mértéke 2019 szeptemberéig 7 milliárd euró volt, amely mintegy 10 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest. Tavaly 355 milliárd forintot költöttek a gazdák fejlesztésekre, és 2019 első félévében a beruházások üteme tovább növekedett.

Jó hír, hogy évről-évre nő a mezőgazdasági gépek iránti kereslet, idén az első három negyedévében 134 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket és eszközöket a gazdálkodók.

Az agrár- és élelmiszeripari szereplők innovatív megoldásait a hazai támogatásokon kívül jelentős nemzetközi pályázati források is ösztönzik: jelenleg is fut a Horizont 2020 keretprogram, 2021-től pedig megemelt költségvetéssel Horizont Európa néven indul az újabb hétéves pályázati ciklus. A minél eredményesebb pályázatok érdekében az Agrárminisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Agrárinformatikai Klaszterrel együttműködésben 2020 első negyedévében konferenciát szervez.

Mintegy 2700 fő bevonásával kutatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar élelmiszerfogyasztási szokásokat. Az országos felmérésre most további érdeklődők, elsősorban 18 év alattiak jelentkezését várja a hatóság. A kutatás célja, hogy képet kapjunk arról, a magyar emberek jellemzően milyen és mennyi élelmiszert fogyasztanak. Ezek az adatok ugyanis elengedhetetlenül fontosak az élelmiszerekkel bevitt káros anyagok egészségkockázatának becsléséhez. A felmérésről részletes információk olvashatóak a Nébih weboldalán (https://portal.nebih.gov.hu/eu-menu).

 

Kívül sötétzöld, belül piros, fekete magokkal – ez természetesen a görögdinnye. Vagy mégsem? Sok más gyümölcshöz hasonlóan a görögdinnyének is több típusa és jó néhány különböző fajtája van.

 

A hazai piacokon manapság a legelterjedtebb görögdinnyeféle a gömbölyű alakú, csíkos héjú, piros belű Crimson fajtakör. Szembetűnő változás ez ahhoz képest, hogy néhány évtizede még az egyszínű, sötétzöld héjú, piros belű görögdinnye volt az egyeduralkodó, amely a – szintén az alapfajtáról elnevezett – Sugar Baby típusnak felel meg.

 

Megkezdődött a július 1-je és augusztus 20-a között már évek óta rendszeresen megszervezett nyári ellenőrzés sorozat. A szemlét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. Továbbra is fokozott figyelmet kap az ifjúsági és gyermektáborokban étkeztetést biztosító vállalkozások felügyelete.  A minisztérium kiemelt célja továbbra is az, hogy a magyar családok biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá.

 

Négy szakágazat új jó higiéniai gyakorlati útmutatója (GHP) érhető el az Agrárminisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján. A húsipari, a sütőipari valamint a tejipari GHP-k aktualizálásán túl elkészült a kiskereskedelmi élelmiszer-forgalmazás útmutatója is. Újdonságként jelenik meg például az élelmiszerlánc-biztonság egyik kiemelten fontos eleme, az önellenőrzés. A jó higiéniai gyakorlati útmutatók célja olyan megvalósítható, ugyanakkor a kockázatokkal arányos intézkedések összegyűjtése, amelyek az élelmiszeripar mindennapi gyakorlatán alapulnak.

 

 A Nébih 2018-as reprezentatív felmérésének eredményeként kimutatható társadalmi elvárás összhangban áll a kormány céljával is, miszerint egyértelművé kell tennünk a vásárlók számára, hogy a számtalan élelmiszer közül melyiket érdemes választani, miben bízhatnak meg. Erre nyújthat megoldást egy hatósági tanúsítással rendelkező, minőséget garantáló élelmiszerekhez kapcsolódó védjegy.  Az Agárminisztérium célja, hogy a magyar emberek olyan hazai előállítású élelmiszereket vásárolhassanak, melyen már az „Alapszint” KMÉ védjegy is garanciát nyújt a termék biztonságos és kiváló minőségére, a legjobbak pedig az „Arany fokozat” KMÉ révén emelkedhetnek ki a kínálatból.

A magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata a tejtermelés, amelynek értéke tavaly az előző évhez képest 1 százalékkal, 185,5 milliárd forintra nőtt, a tejfeldolgozás pedig a tavalyi közel 300 milliárdos termelési értékével az élelmiszeripari termelés 11 százalékát adta. 

Magyarországon az elmúlt években nőtt a tejfogyasztás. Az egy főre jutó fogyasztás (az összes tejtermék fejenkénti fogyasztása tejliterre vetítve) 164 liter volt 2016-ban. Tejtermékekre bontva egy ember 2016-ban 53 liter tejet, 13,5 liter tejfölt, kefirt, joghurtot, 7,6 kilogramm sajtot, túrót evett, vajból pedig 1,7 kilogrammot fogyasztott átlagosan.

Első alkalommal tartják meg június 7-én az Élelmiszerbiztonsági Világnapot, melynek fő üzenete, hogy az élelmiszerlánc egy felelősségi láncolat is, ugyanis egy biztonságos termék is okozhat megbetegedést, ha nem megfelelően bánunk vele.  Az első Élelmiszerbiztonsági Világnap alkalmából elkészült egy szemléletformáló videó, mely a kockázatmegelőzés fontosságát hangsúlyozza. A kisfilm emellett arra  is felhívja a figyelmet, hogy a kórokozók szabad szemmel nem láthatóak, a tisztának tűnő felületeken is jelen lehetnek, így a helyes higiéniai gyakorlatok betartásával megelőzhető a megbetegedés.

A korábbi évekhez hasonlóan, idén is május végéig készíthetik el az élelmiszerlánc szereplői élelmiszerlánc-felügyeleti díjbevallásukat. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj elektronikus bevallási felülete a Nébih honlapjának Ügyfélprofil menüpontjában érhető el.

Az élelmiszeripar 2015 óta stratégiai ágazat, ennek megfelelően az élelmiszeripar komplex fejlesztéséhez 2020-ig 300 milliárd forintot biztosítanak. Ezek magukban foglalják az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatását, a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával, a fogyasztói tudatosság fokozását, szemléletformálást, az erőforrás-hatékonyság növelését, a környezetterhelés mérséklését, a munkaerő, a szakképzés rugalmas alkalmazkodását a változó igényekhez.

Kattintson:Élelmiszer-ipari múzeumok

Eredményesen lebonyolította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az „Intelligens Élelmiszerlánc-biztonsági Elemző Rendszer létrehozása” (INTEL) című, kétéves projektjét, amely a hivatal élelmiszerlánc-biztonsági elemző rendszerének korszerűsítését és az ügyfelek elektronikus ügyintézésének egyszerűsítését tette lehetővé. A 3,805 milliárd forint értékű beruházás a Széchenyi 2020 program részeként, az Európai Unió 100%-os vissza nem térítendő támogatásával valósult meg. A KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00016 kódszámú projektről bővebb információkat a Nébih honlapján olvashatnak.

Országszerte március 25-től április 22-ig tart idén a tavaszi élelmiszerlánc-ellenőrzés sorozat. Az akciót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) koordinálja, a vizsgálatokat a Nébih és a kormányhivatalok szakemberei végzik. Az ellenőrzés-sorozat során a hagyományosan népszerű termékek közül többek között sonka, tojás, bor, különféle édességek, valamint szezonális zöldségek és gyümölcsök is górcső alá kerülnek. Az ezeket előállító- és forgalmazó helyeken, valamint piacokon és vásárokon is feltűnnek majd a hatósági szakemberek.

Magyarország 20%-a erdő, amely területek jelenlegi formáját több évszázados emberi beavatkozás, gazdálkodás alakított ki. Az erdőgazdálkodás szorosan kapcsolódik a mezőgazdasághoz, sok gazdálkodó erdőtulajdonos is egyben, így mindannyian tudjuk, hogy az erdeink természetvédelmi- és folyamatosan megújuló nyersanyag-, élelmiszer- és energiaforrásként is mekkora kincset jelentenek. A Seacon Europe kifejlesztett egy vezeték nélküli szenzor hálózaton alapuló felügyeleti rendszert, amely figyeli, észleli és értékeli a hálózat hatósugarában történő rendkívüli eseményeket, és azok megtörténtekor riaszt.

Új, tematikus oldalon tájékozódhat ezentúl a lakosság az élelmiszerláncban történt termékvisszahívásokról. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) weboldalán elérhető kereshető adatbázisban (https://portal.nebih.gov.hu/termekvisszahivas) a vállalkozások által jelzett vásárlóktól történő visszahívások és a RASFF-on érkező esetek is megtalálhatók.
A termékvisszahívás aloldal mellett – várhatóan az év második felében – a hivatal ingyenes mobiltelefonos applikációjában, a Nébih Navigátorban is elérhetőek lesznek az adatok.

2019. március 8-11-e között látogatható Wieselburgban a 24. alkalommal megrendezendő szakvásár a termékeiket közvetlenül értékesítő gazdálkodók számára. A szakvásár az elmúlt bő 20 évben igazi sikertörténetté vált: a kezdetektől máig Ausztriából és külföldről kereken 35.000 látogató érkezett, s a kiállítók 2019-ban is lefoglalták az összes bérelhető vásárstandot, s a kiemelkedő színvonalat a csaknem 300 kiállító szakmai felkészültsége biztosítja.

Európa tudományos akadémiái szerint sürgős lépésekre lenne szükség az élelmezés- és táplálkozásbiztonság területén: Európának változtatnia kell táplálkozási szokásain, ha meg akar birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A tudósok ennek jegyében a tengeri élelmiszerek arányának növelését ajánlják, valamint felhívják a figyelmet a laboratóriumban előállított húsban, illetve a rovarokban rejlő lehetőségekre.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megrendezi az „Együtt az élelmiszeriparért” konferenciasorozat keretében az élelmiszer-higiénia és az élelmiszer-biztonság témakörével foglalkozó tanácskozását három helyszínen. A rendezvény célja a hazai élelmiszer-előállítói kör tájékoztatása, ismereteinek bővítése, valamint hatékonyságuk növelése, ezáltal versenyképességük erősítése. A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! 2019.

Fokozódhat a rovarinvázió a világban, mert a melegedő éghajlat egyre gyorsabbá teszi a kártevők szaporodását. Az átlaghőmérséklet egy fokos emelkedése 2,5 százalékkal növelheti a rovarok által elpusztított termésmennyiséget a Földön. Most Európa a világ legtermelékenyebb búzatermesztési régiója, de 2050-ig évente akár 16 millió tonna búzát is elveszíthet e régió a terméskárosító kártevők miatt.
Rovarinváziók okozhatnak durva élelmiszerdrágulást:

Elkezdődött pénteken Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche - IGW), a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti kiállítása és vására. Az IGW 93 éves történetében az idén mutatkozik be a legtöbb kiállító, 61 országból 1750-en. A legfőbb kísérőrendezvény az agrárminiszterek csúcstalálkozójának is nevezett Globális Élelmezési és Mezőgazdasági Fórum (GFFA), amelynek központi témája a digitalizáció.

Édesítőszer

Egy csésze kávé 140 liter vizet pusztít el!

Ki gondolná, hogy egy csésze kávéval a kedélyes európai polgár egyúttal 140 liter vizet is „lenyel”? Vagy ha vesz egy gyapjú trikót, akkor 2 ezer liter vizet „húz le” a csatornába. Amikor egy kisebb társaság befal egykilónyi, közepesen átsütött bifszteket, akkor 15 ezer liter víz megy a pocsékba.

A BBC által ismertetett szakértői jelentés szerint a fejlett világ által importált élelmiszerek és áruk olyan sok „beágyazott vizet” tartalmaznak, ami súlyosan megnöveli a világszerte létező – és folyamatosan rosszabbodó – vízhiányt.

A jelenlegi tudományos megállapítások összegzése alapján az élelmiszeripari adalékanyagok szigorúan szabályozott élelmiszer-összetevők, amelyek fegyelmezett élelmiszer-előállítói gyakorlat és kiegyensúlyozott, egyoldalú táplálkozástól tartózkodó élelmiszer-fogyasztás mellett egészségügyi kockázatot nem jelentenek. Az élelmiszeripari adalékanyagokkal kapcsolatos tájékoztatást a Nébih oldalán, az élelmiszeriparral kapcsolatos további tévhitekről pedig az MTA oldalán olvashat.

A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!