AGRÁRIUM KLUB

A globális élelmiszer-ellátási láncban a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada végzi hulladékként, amely körülbelül 1,3 milliárd tonnát tesz ki évente. Élelmiszer-hulladék keletkezhet az élelmiszerlánc minden állomásán: a termelés és a szállítás közben, az áruházban és a háztartásainkban is. A fejlődő országokban a megfelelő technológia és infrastruktúra hiánya miatt jellemzően a földeken, a betakarítást követően és a feldolgozás alatt keletkezik a legtöbb élelmiszer-hulladék. Amikor az étel a kukába kerül, nemcsak magát az ételt dobjuk ki, hanem minden olyan erőforrást is (előállítás költsége, szállítás, tároláshoz szükséges energia, csomagolás stb.), ami a kamráig, hűtőig való eljuttatáshoz kellett. Az élelmiszerpazarlás okai rendkívül szerteágazóak akár egyetlen család esetében is. A családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora, nemek szerinti összetétele, a lakókörnyezet mind-mind befolyással bír.

Az EU-ban évente körülbelül 87,6 millió tonna élelmiszer vész kárba, illetve válik hulladékká. Változtatnia kell táplálkozási szokásainkon, ha meg akarunk birkózni a klímaváltozással, illetve annak egészségügyi kihívásaival. A tudósok ennek jegyében a tengeri élelmiszerek arányának növelését ajánlják, valamint felhívják a figyelmet a laboratóriumban előállított húsban, illetve a rovarokban rejlő lehetőségekre. Az állásfoglalás felszólítja a döntéshozókat, hogy lépjenek fel a magas kalóriatartalmú ételek fogyasztását ösztönző élelmiszerárakkal szemben, és vezessenek be a megfizethető táplálkozást elősegítő új, ösztönző elemeket.

Mintegy 1,8 millió tonna, fejenként hozzávetőleg 68 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezik évente Magyarországon, amely 400-450 ezer rászoruló étkeztetésére lenne elegendő. Globális szinten az előállított élelmiszerek majdnem egyharmada, mintegy 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe. Az élelmiszer-veszteség évente nagyjából 990 milliárd dollárjába kerül a világgazdaságnak. Számítások szerint hazánk 15 milliárd forintot, egy átlagos magyar család 50 ezer forintot takaríthatna meg a feleslegesen megvásárolt élelmiszereken.

Míg napjainkban világszerte hatalmas élelmiszer pazarlás zajlik, egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer feleslegek megmentése is. Az Élelmiszerbank két fő célja, hogy csökkentse az élelmiszer pazarlást és mérsékelje a nélkülözést. A korábbi eredmény közel kétszeresét, 9300 tonna élelmiszert mentett meg az egyesület, amivel több mint 300 000 rászorulónak tudtak segítséget nyújtani.

Címkék: gazdálkodás hulladék kár mezőgazdaság pazarlás veszteség élelmiszer