A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársávot is megállapítanak, a referencia hozamérték számításához a referenciaártól eltérő, de az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható. Erről, valamint a kérelem benyújtásáról – amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak – ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás.

A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy portálján elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét (http://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger), amely többek között számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról.

Az élelmiszerek világszerte drasztikusan drágulnak, amely egyre nehezebbé teszi a szegényebb rétegek megélhetését. A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása ráadásul magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.

A globális élelmiszer-ellátási láncban a megtermelt élelmiszerek mintegy egyharmada végzi hulladékként, amely körülbelül 1,3 milliárd tonnát tesz ki évente. Élelmiszer-hulladék keletkezhet az élelmiszerlánc minden állomásán: a termelés és a szállítás közben, az áruházban és a háztartásainkban is. A fejlődő országokban a megfelelő technológia és infrastruktúra hiánya miatt jellemzően a földeken, a betakarítást követően és a feldolgozás alatt keletkezik a legtöbb élelmiszer-hulladék.

Egy új globális jelentés szerint évente 2,5 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe a mezőgazdaságban, körülbelül 1,2 milliárd tonnával több, mint a korábban becsült 1,3 milliárd tonna. Az összes megtermelt élelmiszer körülbelül 40 százaléka megy kárba a korábban becsült 33 százalékkal szemben - olvasható a Driven to Waste: Global Food Loss on Farms című jelentésben, amelyet a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Tesco rendelt meg.

    A jelentés a mezőgazdasági üzemekben, a betakarítással és a vágással kapcsolatos élelmiszer-veszteségekre összpontosít.

Az Európai Gazdasági Térség 33 országa összesen 13 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a különböző természeti katasztrófák miatt 2010 óta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint - írja az www.euractiv.com. 1980 és 2017 között ugyanakkor 453 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, a hőingadozások és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás Európában, amelyek több mint 115 ezer emberéletet követeltek ebben a közel negyven évben a kontinensen.

Eddig a bíróság sem hitt a vadkárbecslők hozzáértésében és függetlenségében, csak a saját, kirendelt szakértőinek véleményét fogadta el. Most azonban megjelent az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató (EMVU), ami objektívebbé teszi a becslést, többek között azért, mert a korszerű eszközök – okostelefonok, drónok – bevetését is pártolja a mérésben.

A felnőtt példány 15 mm hosszú, hátán fakó fekete, hasi oldalon barna. Feje viszonylag nagy, kitüremkedő torával “púpos” megjelenésű. Fedelesszárnyúakra jellemző bőrszerű fedőszárnyai vannak, a rovar lábainak negyedik ízülete és végső része vöröses barna.
Kimondottan gabonaféléket (zab, árpa) szokott károsítani. Elsősorban a mezőgazdaságban okoznak károkat A termények megrágásával.A gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides) régóta ismert Magyarországon, mint a kalászos gabonák fiatalkori károsítója.

A szerződésírás taktikai fegyver

A cégek egy része nem veszi komolyan azt a kezükben lévő taktikai fegyvert, amit a szerződés megírása jelent.
Sok esetben a szükséges rosszként kezelik, sőt, ha lehet, áttolják a másik félre, mondván, egy gonddal kevesebb. Pedig az üzletben nagyon komoly fegyvertény lehet, ha valaki a saját szemszögéből fogalmazhat meg egy szerződést.
Egy kedves ügyvéd ismerősöm egyszer találóan úgy fogalmazott, a felek a szerződést mindig a legrosszabb esetre kötik.

A következő hónapokban összesen több mint 9 milliárd forint értékben biztosít támogatást az agrártárca uniós és nemzeti források felhasználásával magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta károk enyhítésére. A zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekre 2020. június 22-től június 30-ig, míg a krízislepárlással kapcsolatos intézkedéssel kapcsolatban 2020 júliusától lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

Az Európai Gazdasági Térség 33 országa összesen 13 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a különböző természeti katasztrófák miatt 2010 óta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint - írja az www.euractiv.com. 1980 és 2017 között ugyanakkor 453 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, a hőingadozások és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás Európában, amelyek több mint 115 ezer emberéletet követeltek ebben a közel negyven évben a kontinensen.

Az idei évben is 5 milliárd forint éves agrárbiztosítási díjtámogatás vehető igénybe a Vidékfejlesztési Program keretében. A Vidékfejlesztési Program keretében elérhető pályázat a legfontosabb természeti és időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás díjához nyújt támogatást a növénytermesztéssel foglalkozó termelők részére. Az „A” típusú csomag kibővült a csonthéjas és héjas gyümölcskultúrákkal, a „B” és a „C” jelű konstrukciók pedig elválasztásra kerültek, előbbiben az ültetvény- és zöldségkultúrák, utóbbiban a szántóföldi növénykultúrát kaptak helyet.

Napjainkra Magyarország földünk egyik leginkább felszántott országává vált. Az ország területének közel 70%-át feltörték, lecsapolták, beépítették, lebetonozták. A fennmaradó területek jelentős részét is erőteljesen átalakították. Emberi tevékenységtől érintetlen területek a Kárpát-medencében sajnos nem is maradtak. Az élőhelyek gyökeres átalakulása miatt az itt egykor őshonos fajok egy része kipusztult vagy elvándorolt, az élőlények közösségei teljesen átalakultak, fajokban elszegényedtek.