Általános állattenyésztési ismeretek…
1. Sorolja fel az esszenciális aminosavakat: izoleucin, leucin, metionin, fenil-alanin, triptofán, lizin, treonin, arginin, hisztidin, valin, glicin, prolin
2. Mit értünk a fehérje biológiai értékén? A biológiai érték: a fehérje aminosavai milyen arányban felelnek meg az ember aminosav igényének. (Ilyen szempontból a tejfehérjét 100 %-ósnak tekintjük.)
3. akklimatizáció Akklimatizáció «honosulás, A különböző élő szervezeteknek az eredeti élettértől eltérő, ír környezethez és életfeltételekhez való alkalmazkodását értjük. Akkor teljes értékű, ha az új környezetbe. Megfelelően fejlődik, szaporodik, megőrzi a gazdaságilag fontos tulajdonságokat.
4. Melyek a jól akklimatizálható állalfajok? Jól akklimatizálódik a sertés; valamivel nehezebben a ló, majd a kérődzők: Annál jobb hatásfokú az akklimatizáció, minél szélsőségesebb hatásoknak van kitéve a szervezet az eredeti életterében. Pld. hegyi fajták
5. A kérődző állatfajok emésztés fiziológiai sajátosságai, Az előgyomrokban (bendő, recés, százrétű) olyan mikroszervezetek élnek (cellulózbontó baktérium), amelyek anyagcsere termékeinek segítségével kepeiek a nyersrost (cellulóz) bontására. -4-5 hetes korukig monogasztrikusnak számítanak, és ennek megfelelően kell őket takarmányozni. A kérődzők a kis biológiai értékű és fehérjetartalmú takarmányokból is képesek - a bendőbaktériumaik révén - a számukra szükséges fehérjéket felépíteni un. NPN (nem fehérje típusú N forrás) anyagok segítségével.
6. Takarmányigényük szerint milyen csoportokba oszthatók a gazdasági állatfajok?
- abrakfogyasztók: ezek táplálék-konkurensei az embernek (baromfi, sertés)
- tömegtakarmányt fogyasztók: ezek képesek felvenni a nagy rosttartalmú takarmányokat is az emésztési sajátosságaik révén (pl.: szarvasmarha, juh, kecske)
7. Mit ériünk transzformációs hányados alatt és milyen hatásfokkal alakítják át a takarmány energiát állati termékké ö különböző állatfajok? Transzformációs hányados: az a szám, amely megmutatja, hogy az állat milyen mértékben alakítja át a növényi tápanyagokat emberi táplálkozásra alkalmas élelmiszerré.
- tejelő tehén: 30-50 %
- fiatal sertés: 25-35 % ‘
- tojástermelés; 20-30 %
- hizómarha: 10-49%
8. Mennyi ideje foglalkozik az ember állattenyésztéssel? A neolitikumitól (újkor) kezdve, a jégkorszak után 30-12. 000 éve.

9. Mit értünk mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságokon, és ezek milyen jellegzetességgel bírnak?
Az értékmérő tulajdonságok egy fajtája.
„kialakulásában nagy szerepet játszik a környezet
- mértékegységgel kifejezhető
- populáción belül meghatározott gyakorisággal fordul elő, variációs sort képez
- sok gén vesz részt a kialakításában, un. poligén jellegű öröklésmenetet követ
- öröklésmenete bonyolult (pl.: tej-, hús-, tojás-, gyapjútermelés)
10. minőségi (kvalitatív) tulajdonságok és ezek jellemzői.
- csak kismértékben függ a környezettől
- szokványos mértékegységgel nem mérhető
- a populáción belüli megjelenés nem folyamatos
- egy v. néhány génpár vesz részt a kialakításában
- öröklésmenete egyszerű (pl.: tarajforma, törpenövés, szín és mintázat, stb.)
11. Az öröklődhetőségi koefficiens (h2) korszerű értelmezése, és alkalmazási területei a populációgenetikában? A fenotípusos változatosságnak az a hányada, amelyet a genetikai tényezők hordoznak. Egyszerűbben megfogalmazva az örökletesség kifejezésére szolgál. Megadható szám és százalék formájában. Ha számként van megadva, akkor értéke 0 és l közön változhat (Ha a h2 = 0, akkor a szelekció hatástalan, mert a fenotípusos eltéréseket - varianciát, szórást - a környezeti tényezők okozzák. Ha a h2 = l, akkor a fenotipus megfelel a genotípusnak.) Alkalmazási területei: - tenyészérték becslés- szelekció módszerének megválasztása-szelekció várható eredményének előrejelzése (genetikai előrehaladás)- tenyésztési eljárás megválasztása
12. Mit fejes ki a rokontenyésztettség koefficiens (Fx)? Származásilag azonos gének homozigóta állapotban rögződött hányadát fejezi ki a populáció átlagában.
13. kariotipus. Az állati sejt kromoszóma száma, formája, mérete, elhelyezkedődése.
14. Génsebészet és alkalmazási területei. Génsebészet: olyan biokémiai technika, amely lehetővé teszi, hogy a sejtmagból nyert DNS-sel, természetes v. mesterséges DNS darabokat összekapcsoljanak, majd azokat szervezetekbe bejuttatva, ott továbbszaporodni képesek és beépülhetnek a sejt örökletes állományába is. Ezzel az eljárással a beteg és kóros géneket kicserélhetik, vagy „új" géneket hozhatnak létre. Alkalmazási terület: a biotechnikai iparban, pl. coli baktériumba ültetnek humán célra alkalmas termékeket, előállító géneket. Ily módon már sikerült inzulint előállítani.
15. Sorolja fel fejlettségi színvonaluk sorrendjében a legismertebb állattartási formákat!
- nomád pásztorkodás
- váltólegelős állattartás (transhumance)
- havasi pásztorkodás
- modern legelteléses állattartás
-növénytermesztést kiegészítő állattenyésztés
--növénytermesztés fölé rendeli állattenyésztés
- iparszerű állattartás
16. Mikor kezdődött a domesztikáció? A jégkorszakot követő újkőkorszakban (neolit) kezdődött, amikor a megváltozott éghajlati viszonyok hatására eltűntek a jégkorszak világának jellegzetes képviselői (mamut, gyapjas orrszarvú, barlangi medve) és helyüket, a melegebb klímát kedvelő, gyorsabb mozgású vadállatok foglalták el. (őstulok, vádló, vaddisznó, szarvas, óz, vadjuh, vadkecske).
17. Sorolja fel a legfontosabb gazdasági állalak domesztikációjának idejét és helyét.
Álla (f aj
Háziasítás ideié
Háziasítás belye

juh, kecske
í.e. 10,000
Irán

kutya
i.E. 9000
Európa

sertés
i.e. 8000
Krím- félsziget

szarvasmarha
i.e. 7000
Thesszália (Görögország)

ló
Le. 4000
Dnyeper és Don vidéke

lúd, galamb
i.e. 3500
Ázsia

bivaly
Í.E. 3000
Ázsia

tyúk
i.e. 3000
India

macska
i.e, 2000
Egyiptom

jak
i.e. 1000
Ázsia

rénszarvas
i.e. 1000
Eurázsia

kacsa, nyúf
i,e. 1000
Európa

csíncsilla
kb, 200 éve
Peru

18. Mit értünk mono- és polifiletikus eredet alatt? Monofiletíkus; egy közös őstől származás (szarvasmarha, kutya, ló). Polifiletikus: egy fajnak több közös őse lehet (juh, sertés)
19. Hány állatfajt háziasított az ember? Kb. 50-et
20. Mely háziállat fajok tartósnak a rovarok osztályába? háziméh, selyemlepke
21. Mi a különbség a szelídítés és a háziasítás közölt? Szelídítés: emberhez szoktatás, az állat kezessé tétele, a menekülési reakciók szoktatással történő megszüntetése. Csak egy-egyedre és egy generációra szól,
Háziasítás: az állatok új környezetbe helyezése, a róluk való gondoskodás, az ellenségektől ás időjárási viszontagságoktól való védelme, Sajátságos viszony ember és állat között. Mélyreható változást jelent az állatok életében, tulajdonságaik örökletesen is megváltoznak.
22. Sorolja fel a háziasítás feltételezett okait: biológiai-, vallási, gazdasági
23. Sorolja fel a háziasítás módszereit! -foglyulejtés, -izolálás, elárvult állatok felnevelése
24. Milyen tulajdonságok változtak meg a domesztikáció kapcsán?
-testtömeg, anyagcsere, testmagasság, neuro-endokrin rendszer, -kültakaró, emésztőcsatorna hossza és befogadóképessége
Formagazdagság, Termelőképesség,, ivari élet, viselkedés (anyai-, támadó ösztön eltűnik)
23. Sorolja fel a domesztikációs változások okait! -genetikai (mutáció), szelekció, környezeti feltételek változásai
26. Adaptáció. Adaptáció= alkalmazkodás: az a folyamat, amikor az élő szervezet viszonylagos biológiai állandósága a környezet változásával összefüggésben megmarad.
27. Mi a homeosztázis? A belső környezet" dinamikus állandósága. A szervezet azon képessége, amellyel a fejlődését zavaró tényezőket kiküszöböli. Az állatoknál az egyik kialakítója az anyagszállítás.
28. Milyen jelzői (indikátorai) vannak az állat jó közérzetének? -jó étvágy, elvárható szintű termelés, zavartalan szaporaság, fajtára jellemző viselkedés.
29. Technológiai tűrőképesség és kifejezése. Technológiai tűrőképesség = az iparszerű termeléshez való alkalmazkodás Törekedni kell a műszaki és biológiai tényezők összhangjára, állatbarát környezetet kell létrehozni. Elengedhetetlen, hogy az állat bírja a zárt tartást, jó legyen a lábszerkezete, bírja a gépesített körülményeket. Amiben megmutatkozik a technológiai tűrőképesség meghaladása:
-egészségromlás, -teljesítmény vagy termelés csökkenés, -viselkedés: - kannibalizmus (pl.: baromfi)
-farok rágás (pl., disznó) -káros szopás (pl.: borjak)
30. Mi az adaptáció kulcsfontosságú hormonja? Az adaptáció kulcsfontosságú hormonja az adrenalin. Hatásai: -vércukorszint emelkedik.- szív-pulzus növekszik, fokozódik az izmok vérellátása
31. Mi a stressz, és milyen folyamat játszódik le az általános adaptációs tünetcsoport (GAS = General Adaption Syndromme) folyamán? A stressz a stresszorok által kiváltott, előidézett állapot. Szakaszai: --készültség (Cannon-féle vészreakció), - (sikeres) ellenállás, - kimerülés
32. Sorolja fel és csoportosítsa a leggyakoribb stresszorokat
- takarmányozási hibákból eredők Rosszul méretezett etető illetve itató. Hirtelen takarmányváltás. Rendszertelen etetési idő, túletetés, Hiányos takarmányozás
- állategészségügyi hibákból eredők: Ivartalanítás. Gyógyszerbeadás. Vérvétel, Diagnosztikai beavatkozások
- tartáshibákból eredők: Meleghatás, Hideghatás. Erős fény, Erős légmozgás, Rossz minőségű levegő, Hideg padozat, Túlzsúfoltság, falkásítás -Áttelepítés
- különféle pszichikus megterhelések
33. Milyen összefüggés van a különböző állatfajok testtömege, szaporasága és vemhesség: ideje között? Az állatfajok testtömegének növekedésével csökken az alomszám és a születéskori testtömeggel nő a vemhességi idő.
34. Milyet hatással van a tojás minőségére és a vaj konzisztenciájára a takarmányozás? A tojáshéj kivitelével annak összetétele nem tűri el z nagyobb ingadozást. Ezért ha a tojó energiaellátottsága vagy fehérje-ellátottsága szűkösebb, a tojás tömege csökken. A tojásszik színét is meghatározza a takarmányozás. Lipokróm festékek: kukorica (mély tónusú sárga színt ad), zöldtakarmány, paprika (vörös is lehet tőle). A halolajtól és a repceolajtól a tojás halízű lesz. De pl. a hagyma, fokhagyma íze, szaga is átmehet a tojásba. Vaj: télen a szénával, szilázzsal takarmányozott tehenek tejéből készült vaj keményebb, nehezebben kenhet6, morzsalékony, magasabb o1vadáspontú. tavaszi zöldetetés hatására a tejzsír a tetszetősebb sárgává válik és lágyabb konzisztenciájú lesz.
35. A vágóbaromfi bőrének a színeződését hogyan lehet takarmányozással befolyásolni? Festékanyagokat tartalmazó takarmánnyal történő etetés (sárga kukorica, piros paprika)
36. A hiányos lápanyagellátás milyen hálást gyakorol a gyapjúszál minőségére? A takarmányozás elsősorban a gyapjúszál vastagságán mérhet6. Kritikus tápanyag-ellátottság esetén a gyapjú növekedése tovább folytatódik, a gyapjúszálak vastagsága azonban csökken {éhgyapjú).
37. Mit értünk mikro- és makroklíma alatt? Mikroklíma: kisebb szabad vagy zárt terület különleges, makroklímától eltérő de attól nem független időjárási viszonyainak összessége. Makroklíma: egy adott körzet alsó légrétegének jellemző időjárása.

38. Mi a légkör (bioszféra) szerepe?
-oxigént szolgáltat, közvetíti és megszűri a nap sugárzását, közvetíti a szén-dioxidot, részt vesz a víz körforgásában
Légkör szolgáltatja: élőlények létezéséhez szükséges oxigént, atmoszférán keresztül jut el hozzánk a földi élet energiaforrása a napsugárzás. A víz körforgalma is a légkör közvetítésével történik. Levegő elektromos állapotának a szervezetre gyakorolt hatása jelentős. Az éghajlat elemei együttesen, egymással összefüggésben komplex módon hatnak az állat szervezetére.
39. Hogyan osztjuk fel az állatfajokat testhőmérsékletük szerint? -melegvérű: a testhőmérséklet a külső hőmérséklettől független, -hidegvérű: a testhőmérséklet a külső hőmérséklettől együtt változik -hibernált; téli álmot alvó állatok tartoznak ide
40. Mi a köpeny és a maghőmérséklet?
Köpeny hőmérséklet: az állatok testfelületének hőmérséklete
Maghőmérséklet: a test belső részének hőmérséklete
41, klinikai-diagnosztikai értéke a testhőmérsékletnek?
Jelzi az egészségi állapotot és az esetleges ivarzást. Átlagos testhőmérséklet: 37,8 (ló)-43 C (lúd). Végbélben mért.
42, szervezet hőtermelő folyamatai:
-oxidáció, izommunka, mirigyműködés, emésztés (ezért rossz pl. a szarvasmarhának a nagy melegben)
43. A hőszabályozás (termoreguláció) formái:
- fizikai: izzadás, párologtatás, ha fázik, felborzolja a szőr és tollképleteket
- kémiai: csökkenti az anyagcseréjét, étvágyát
44. A hőleadás formái, -kisugárzás, vezetés, áramlás, párologtatás
45. A fizikai és kémiai hőszabályozás mechanizmusa. A hőszabályozás magában foglalja a hőleadást és a szükséges hőmennyiség visszatartását, biztosítását Ha a hőmérséklet csökken, akkor az állatok csökkentik testfelületüket, összebújnak v. mozognak, megváltoztatják kültakarójukat (felborzolják toll v. szőrképleteiket). Ha a hőmérséklet tovább csökken, akkor lép életbe a kémiai hőszabályozás. Az anyagcsere folyamata felgyorsul, ezáltal az állat hőt termel.
46. Milyen rövidtávú es hosszú távú (long therm) változással jár a hideg hatás?
-rövidtávú: fizikai hőszabályozás: az állatok összegömbölyödnek, csökkentik a testfelületüket, remegnek, szőrüket borzolják. Hosszú távú: -bőr megvastagszik, szőrzet tömöttebb és hosszabb lesz, zsírréteg alakul ki. -kémiai hőszabályozás: fokozódik az anyagcsere
47, Kültakaró szerepe a hőszabályozásban? A bőrön keresztül is történik a hőleadás jelentős része. A meleg éghajlaton élő állatok bőre vékonyabb, így az erek közelebb kerülnek a felülethez és könnyebb a hőleadás. A hideg éghajlaton élő állatok kültakarója dúsabb, tömöttebb, és a közte megszorult levegő jó hőszigetelő,
48. Mi a termoneutrális (közömbös) hőmérsékleti zóna és milyen tényezők befolyásolják? Az az optimális hőmérsékleti zóna, amelyen belüll a szervezet belső hőmérséklete fizikai hőszabályozással fenntartható, külön energia-befektetést nem igényel. Befolyásolja:
- -takarmányozás színvonala
- -termelés nagysága
- -életkor, hőtűrő képesség, -éghajlat
49, Sorolja fel a legfontosabb állatfajok és korcsoportok optimális hőmérsékleti (komfort) zónáját!
Tehénistálló: 8-15 C, Borjú előnevelő: 17-22 C, Borjú nevelő: 15-20 C, Növendék és hízómarha istálló: 5-15 C
Kocaszállás: 12-15 C, Sertésfiaztató (malac): 26-32, Sertésfiaztató (terem): 15-16 C, Sertéshizlaló: 16-18 C
Csibe (1-8 hét): 32 C, Tojóház: 16 C
50, Mit értünk a levegő abszolút és relatív páratartalma alatt? Abszolút páratartalom: l m3 légtérfogatban található vízgőz tömege grammban kifejezve. Relatív páratartalom: adott időpontban és hőmérsékleten a levegő tényleges vízgőz-telítettségi állapota százalékban kifejezve az abszolúthoz képest.
51. Milyen hatással van a szervezetre a magas és a csekély páratartalom? Magas: megváltozik az állat hőérzete, pára csapódik le, a kültakaró átnedvesedik, hidegérzet, párologtatás csökken, nagy melegben hőpangás alakulhat ki Csekély: fokozott párologtatás, az állat kiszáradhat
52. Mi okozza a levegő mozgását, mennyi a megengedhető légmozgás sebessége az istállóban? Az eltérő hőmérséklet okozza a levegő mozgását, mert fajsúlybeli különbséget okoz, ami folyamatosan kiegyenlítődésre törekszik. Ez lehet hasznos is, mert így a levegő összetétele állandóan változik. A megengedett maximális légmozgás istállóban: 0, 2 m/s
53, Milyen komponensekből áll a külső levegő elegye, és milyen ezek aránya tf%-ban?
Oxigén: 20 tf %. Nitrogén: 78 tf % Szén-dioxid: 0, 03 tf % Egyéb gázok (Ar, Ne, He): 1%
54. Milyen kritikus O2 és CO2 tf % esetén romlik az állatok közérzete? O2: 16 tf % alatt CO2: l tf % felett
55, MI a napsugárzás szerepe az élő szervezet működésében, és milyen hullámhossz-tartományba esik a napsugárzás?
-biztosítja az élő szervezetek működéséhez szükséges energiát
-befolyásolja az állatok életritmusát, ivari életét, takarmányfelvételét
-fenntartja a légkör mozgását,
-változásai idézik elő az időjárás módosulását, okozzák az éghajlati eltéréseket
Tartománya: ultraibolyától az infravörösig: 115-55. 000 nm (látható fény; 360 - 780 nm)
56. A napi megvilágítás időtartamának hatása az ivari működésre és a takarmány feltételére. A fény középhosszúságú sugarai a látóidegen keresztül ingerületei váltanak ki, amely a hiprfízisre áttevődve élénkíti az életműködést, fokozza az anyagcserét, növeli a takarmányfelvételt, kedvezően hat a nemi mirigyek működésére és így a szaporaságra is.
57, Hogyan védekezik az állati szervezet a napsugárzás káros hatása ellen? -megnövekszik a bőrben lévő festékanyag mennyisége (fokozott pigmentképződés)
-védőréteget képez a testfelületén
-árnyékos helyet keres
58. biotóp? Az (gazdasági) állatok ember által kialakított mesterséges élőhelye.
59. Mi a jellegzetességük a mesterséges élettereknek? Szűkített, nagy populációsűrűség, funkcionális felosztás
60. Mi a kritikus térköz és milyen jelentősége van az állatok életében? Kritikus térköz: Az állat körüli azon térrész, amelyen belülre kerülve az állat stresszhelyzetbe kerül.
Csoportos elhelyezéskor az állatok, ha tehetik, úgy helyezkednek el, hogy a kritikus térköz adott legyen. Amennyiben ez nem teremthető meg, akkor az állal biztonságérzete csökken, nyugtalan lesz, stb.
61. Melyek a térköztartó állatfajok? Szarvasmarha (l, 5 m sugarú kör), ló, szamár
62. Individuális territórium? Az állatok élettere, melynek megsértése ill. feladása bizonyos fokú stresszhelyzetet okoz. Gazdasági állataink egy része térköztartó.
63, Mi a szociális rangsor, és milyen formái vannak? Szociális rangsor a csoportba élő állatok alá- és fölérendeltségi viszonya. Formái: Lineáris, Elágazó, Monarchikus
64, Hogyan döntik el az állatok alá- és fölérendeltségi viszonyukat? -metakommunativ jelekkel: testtartás, illatanyagok, szarvak, fogak, karmok mutogatása. Küzdelem: ha az előbbi folyamat hatástalannak bizonyult
65, Mitől függ az állatok alá- és fölérendeltsége? Kor, -testtömeg, vérmérséklet, megjelenés (alkat, szarvaltság, stb.)
66. A jó ivóvíz jellemzői: -üde 10-15 C-s, tiszta, átlátszó, szagtalan, idegen ízektől mentes, ásványianyag-tartalma mérsékelt (30 német keménységi fok alatt)
67. akklimatizációs zavarok, és kiküszöbölésük Akklimatizációs zavarok:
-ivari működés, bizonyos kórokozók megjelenése
Kiküszöbölés:: -(honosítani) kívánt állattal együtt, a tartáshoz fontos, szükséges feltételeket is teremtsük meg
-ha az eltérések drasztikusak, akkor a helyi fajtákkal történő keresztezés javíthatja a honosulás esélyét
-az alkalmazkodó képesség fiatal korban jobb, ezért folyamodnak gyakran vemhes állatok importjához:
68. Mi a faj? Az az állatcsoport, amely más állatcsoportoktól jól elhatárolható, jellemző faji bélyegekkel, közös génállománnyal rendelkezik, saját körén belül sikeresen szaporítható, és termékeny utóda: képes létrehozni.
69. A fajta fogalma. Többnyire olyan egységes állatcsoport, amely meghatározón morfológiai és funkcionális tulajdonságokkal, fajta bélyegekkel bír, amik alapján a faj többi faj egyedétől el lehet különíteni. Céltudatosan hozták létre.
70. Hogyan csoportosíthatók a fajták?
Kitenyésztettség mértéke szerint: Természetes vagy primitív, Helyi vagy átmeneti, Kitenyésztett vagy kultúrfajta
Hasznosítás iránya szerint: Egyhasznú, Kettős hasznosítású, Vegyes hasznosítású
71, Hogyan állították elő a háziállat fajtákat? Szelekcióval vagy keresztezéssel. A tenyésztő meghatározza a célkitűzéseket és az adott közgazdasági, ökológiai és műszaki-technikai feltételeknek megfelelően kiválasztja a számításba jöhető tenyésztési eljárásokat és megfelelő konstrukciókat.
72. A tájfajta és az alfajta. -Tájfajta: fajtán belüli olyan állatcsoport, amely a meghatározott vidék, gazdasági és klimatikus adottságaihoz, tartási és tenyésztési viszonyaihoz különlegesen jól alkalmazkodik.
-Alfajta: fajtán belüli olyan állatcsoport, amely a fajta jellegét ugyan magán hordozza, de bizonyos megkülönböztető tulajdonságokkal is rendelkezik (keresztezés, környezeti hatás).

73 Törzstenyészet, pepinéria. A tenyészetnél még értékesebb (valamely tulajdonságban 10-15 %-al jobb a fajta átlagnál), 5-6 generáción keresztül ismert állomány, melyet magasabb rendű tenyésztői munkával és hosszabb idő alán hoznak létre. Kiváló családokra és vérvonalakra alapozzák.
74, Mi a vérvonal? Olyan állatcsoport, amely egy kiváló apától származik. Cél, hogy a vérvonal minden tagja a vonalalapító ős tulajdonságaihoz minél hasonlóbb legyen. Ennek érdekében rokontenyésztést is alkalmaznak
75, Populáció fogalma. A fajon belül olyan szerveződés, melynek egyedei térben és időben azonos helyen fordulnak elő, s tagjai között a szabad párosodás lehetősége áll fenn (pánmixia), közös és rájuk jellemző génállománnyal rendelkeznek.
76, Konstitúció Az állattenyésztésben a szervezet legfontosabb morfológiai és funkcionális sajátosságainak egységét értjük, amely az örökletesség, a fejlődési feltételek hatására alakul ki - a termelési iránnyal szoros összhangban - és meghatározza a szervezetnek a környezeti hatásokra adott reakciókészségét.
77, Szaporítás 0lyan célszerű tenyésztői tevékenység, amelyben meghatározzák:
-szaporodásban részt vevő állatok körét és számát, -szaporítás idejét és módszereit, -folyamat helyét és technikáját, oly módon, hogy figyelembe veszik az állatfaj biológiai igényeit.
78, ivaros szaporodás jellemzői és a vegetatív szaporítás lehetőségei az állattenyésztésben. Ivaros szaporodás: az erre a célra elkülönült speciálisan differenciált sejtek, az ivarszervek által termelt ivarsejtek vesznek részt az új egyed létrehozásában. Az ivarsejtek örökítő anyaga meghatározza a leendő utód tulajdonságait Vegetatív szaporítás lehetőségei: klóónozás, embrióegyesítés, embriófelezés
79, A hímivarsejt jellemzői.
 Kicsi, 70 mikrométer
 Önálló mozgásra képes
 Autonóm sejtféleség
 Ősondósejtből képződik először 3-szoros számtartó és l -szeres számfejező osztódással
 Egyszeres kromoszómakészlettel rendelkezik (haploid, n)
 4 részre osztható: fej, nyak, középdarab, farok
 A fejben található az örökítő anyag (a sejtmagban)
80, A petesejt jellemző tulajdonságai
- átlagos sejtnagyságnál nagyobb: 80-100 mikrométer
- önálló mozgásra képtelen
- a petefészek külső részében, a csírahámban képződik az őspetesejtből először 3-szoros számtani, majd 1-szeres számfelező osztódással
- a megszületett nőstény állatban már megvannak
- tartaléktápanyaggal rendelkezik (szikanyag)
81. A hím állát járulékos nemi mirigyei és szerepük a szaporodásban.
Ondóhólyag: ejakulációkor a hímivarsejtek tömegéhez fruktóz tartalmú. híg váladékot
juttató, páros járulékos mirigy (fruktóz: energiaforrást biztosít a hímivarsejtek mozgásához)
-dülmirigy (prosztata): váladéka oldja le a lipidburkot az ondósejtről az ondó kilövellése során és hozza termékenyítésre alkalmas aktív állapotba
-Cowper (kauper) -féle mirigyek; váladékuk ejakulációkor az ondó előtt haladva mintegy elősíkosítja a húgycsövet az ürülő ondó számára
82. Meddig életképes a bika és a kakas ivarsejtje a petevezetőben?
- bika: 25-30 óra.- kakas: 30-40 nap
83. A bika, a kos, a mén és a kan ejakulátum mennyiségi,
-bika: 2-8 cm3, kos: l cm3, mén:50-150cm3, kan: 250-350 cm3
84. A petesejt képződése. A petefészek külső részében, a csírahámban keletkezik az őspetesejtből, négyszeres osztódással, Először háromszoros számtani (mitotíkus) - ennek során a kromoszómagarnitúrája nem változik, (diploid (2n) marad), majd egyszeres számfelező meiotikus osztódáson megy keresztül, miközben kromoszómagarnitúrája megfeleződik, haploid (n) lesz. Az érési folyamat során elsődleges, másodlagos, harmadlagos, negyedrendű (Graaf-féle) tüsző jön létre.

85, A follikus érést és az ovulációt irányító hormonok.
FSH (follikulus stimuláló hormon),
LK (luteinizáló hormon)
86. A megtermékenyülés folyamata és helye a szarvasmarha fajban, Folyamata:
- az ondósejtek a peteburokhoz tapadnak
- az ondósejt behatol a peteburokba
- az ondósejt eléri a membránt
- az ondósejt behatol a szikanyagba, eközben elveszti a farkát, és csak a sejtmagot tartalmazó fej és a középdarab jut be
- az Ondósejt feje a petesejt magja mellé húzódik, és elkezd duzzadni
- ha a duzzadás során eléri a petesejt magjának a nagyságát, akkor egyesül vele
- létrejön a teljes kromoszómagarnitúrával rendelkező új egyed első sejtje, a zigóta. Helye: a petevezető
87. A női nemi ciklus tartama és ismétlődése a legfontosabb gazdasági állatfajok esetében.
Állatfaj
Tartam
Ismétlődés

Tehén
24-36 óra
21 nap

Kanca
5-6 nap
21 nap

Juh
1-2 nap
17 nap

Koca
3-4 nap
21 nap

88, Az ivar öröklődése az emlős fajokban és a madaraknál.
Emlősöknél: Hímivarú heterogametikus ivarsejttel rendelkezik (a spermium X és Y kromoszómát hordoz).
Nőivarú; -homogametikus ivarsejttel rendelkezik (a petesejt csak X kromoszómát hordoz)
Madaraknál: Hímivarú homogametikus ivarsejttel rendelkezik (a spermium csak Z kromoszómát hordoz),
Nőivarú heterogametikus ivarsejttel rendelkezik (a petesejt W és Z kromoszómát hordoz)
89, Az ivarzás testi (szomatikus) jelei. a méh és hüvely nyálkahártyája vérbő lesz, a péraajkak megduzzadnak, és vérbővé válnak, a péraajkak felületén nyálka jelenik meg, az állat: nyugtalan, étvágytalan, keresi a hímet, speciális hangot ad
90. Az ivarzás elnevezése különböző állatfajok esetében.
Állatfaj Ivarzás elnevezése

Tehén
folyat

Kanca
sárlik

Koca
búg, görög

Juh
berreg

Szuka
tüzel

91, Mikor várható az első ivarzás az ellés vagy, fialás után?
Állatfaj
Első ivarzás

Tehén
3-6 hét

Kanca
5-9 nap

Koca
3-6 nap

Juh
3-6 hét

92, Rendellenes ivarzási formák. Csendes ivarzás, álivarzás , ráivarzás, fokozott ivarzás (nimfománia), meddőség.
93. Mi a sárgatest és milyen hormont termel? A kifakadó tüsző helyén keletkező, luteinsejtekből álló szerv. Progeszteront termel, mely gátolja az FSH hormon (a petefészekben serkenti a tüszőnövekedést) termelődését
94. Hogyan szinkronizálható az ivarzás? PL: un. PRID spirált ültetnek a hüvelybe, amiben progeszteron hatású szteroid vegyületek vannak, amik az ivarzást gátolják, mivel csökkentik az agyalapi mirigy FSH hormonjának termelődését és kiürülését. A spirált 12 napig bennhagyják, ez alatt felgyülemlik az FSh hormon. Miután a spirált eltávolítják az ivarzás robbanásszerűen, jelentkezik (Yebound-effektus), és 2-3 nap múlva „vakon" (= teljes biztonsággal) elvégezhető a termékenyítés.
95. Mit nevezünk luteolízisnek és hogyan váltható ki?
A sárgatest gyors degenerációja. Az un. prosztaglandinok (szöveti eredetű ivari hormonok) adagolásával váltható ki, ami csökkenti a sárgatest vérellátását, így annak gyors sorvadása következik be.
96, A tehén, az anyajuh, a koca, a kanca első termékenyítésének, fedeztetésének optimális ideje.
Állatfaj
Első fedeztetés optimális ideje az ivarzás kezdetétől

Tehén
15-24. órában

Kanca
5-1. napon

Koca
2. napon

Juh
10-18. órában

97. Melyek az unipara és a multipara állatfajok?
Unipara (egyet ellő):
- szarvasmarha, ló, szamár, kecske
multipara (többet ellő)
- sertés, nyúl, kutya, macska, juh.
98, Sorolja fel a mono poliösztruszos állatfajokat! Monoösztruszos: egy évben csak egyszer ivarzik. Poliösztruszos: egy évben többször is ivarzik. Monoösztruszos: Kecske, Ló, Szamár, Juh. Poliösztruszos: Kutya, Macska, Sertés, nyúl Szerintem, de nem 100%
99, Mi az ivar érettség, és mikor ivarérett a nőivarú szarvasmarha, a sertés, a juh Tyúk, a ló?
Szarvasmarha: 0, 5 év. Juh: 0, 5 év, Ló: ¾-1 év. Sertés: 0, 5 év. Tyúk: 2-3 hónap. Ivarérettség; az állatok fejlődésében az a pont, amikor elkezdik az utódnemzésre alkalmas ivarsejtek termelését.
100, Mi a tenyészérettség, és milyen korban és testtömeg elérésekor tenyészérett a nőivarú szarvasmarha, sertés, juh, tyúk, ló? Tenyészérett: az a szaporodásra képes állat, amely szervezete károsodása nélkül képes kellően kifejlett utódot a világra hozni és felnevelni.
Állatfaj
Életkor (hónap)
Testtömeg (kg)

Tehén
16 -18 (1,5 év)
360-400

Juh
8-12 (1 év)
30-35

Kanca
24-36 (2-3 év)
450-500

Koca
8-12 (1 év)
100-110

Tyúk
5-5, 5 (fél év)
1, 5-2

101, Milyen hátrányokkal jár a túl korai és a túl késői tenyésztésbe vétel? Korai: az állat a vehem nevelése mellett nem képes elérni a fajtára jellemző fejlettséget, nehéz lesz az ellés, esetleg meddőség is kialakulhat. Kései: többletköltséggel jár, az üsző elhízik, nehezebben termékenyül.
102. Sorolja fel a hím állatok párzási reflexsorozatát!
- erekciós reflex
- felugrási reflex
- kereső reflex
- bevezetési reflex
- ejakulációs reflex
103. A mesterséges termékenyítés előnyei és hátrányai
Előnyök:
-kevesebb apaállatra van szükség
-egységes minőségű és tulajdonságú árutermelő állomány előállítását teszi lehetővé
-csökken a nemi úton terjedő fertőzések veszélye
-ellenőrizhető a sperma minősége, -tér és idő áthidalható
Hátrányok: -költséges, és jól képzett munkaerőt igényel
-fokozottan előtérbe kerül az emberi tényező, mint hibaforrás (Pld: hibás adminisztráció esetén a származás bizonytalanná válhat)
-a kevesebb apaállat miatt növekszik a rokontenyésztés veszélye
104, Az ivararány befolyásolási lehetőségei. Az teszi lehetővé, hogy az emlősállatok félkromoszóma szerelvényű spermiumai fele részben a női nemet meghatározó X, fele részben a hím ivart meghatározó Y ivari kromoszómát hordozzák. Az utód ivara lehát attól függ, hogy az X kromoszómát tartalmazó petesejtet melyik típusú spermium termékenyíti meg, és mivel a termékenyítés valószínűsége 50-50 % ez az oka, hogy az utódok ivararánya rendszerint ennek megfelelően alakul. Befolyásolása, pl. A spermiumok, szétválasztásával történhet fajsúly és mozgáskülönbség, alapján. Az X kromoszómát hordozó spermium nagyobb, nehezebb és lassabban mozog.
105, A pároztatás módszerei.
- vadpároztatás: az Összes hím az összes nősténnyel
- csoportos pároztatás: bizonyos nőstények csak bizonyos hímekkel
- hárembeli: egy hímre meghatározott számú nőstény jut
- kézből való: meghatározott nőstény a meghatározott hímmel
- utópároztatás: ugyanazzal a hímmel 10-12 óra múlva újra
- kettős fedeztetés: ugyan azt a nőstényt egymás után két hímmel
- mesterséges megtermékenyítés

106, Mennyi nőstényt tervezünk egy apaállatra kézből való pároztatás esetén? (ló, szarvasmarha, juh, sertés)
- csődör: 60-80 (egész évre)
- bika: 70-120 (egész évre)
- kos: 10 / hét
- kan: 50-70 (egész évre)
107, Milyen szaporítás szervezési módokat ismer? A spontán ivarzókat folyamatosan termékenyítik. Ezt a módszert különösen a nagyüzemi tejelő tehenészetekben alkalmazzák, a férőhely egyenletes kihasználása, a folyamatos takarmányellátás, és a stabil árbevételt adó tejértékesítés miatt. Rotációs szaporítás: Az állomány meghatározott csoportját az épületek férőhely kapacitásával összhangban rövid idő alatt megtermékenyítik, és így megközelítően azonos életkorú utódcsoportokat hoznak létre. Ez a hústermelésben minden állatfajnál széles körben alkalmazott eljárás.
108. Sorolja fel a magzatburkokat: chorion (irhahártya), amnion (magzating), allantoisz (húgyhártya}
109, Mi a maternális és a kolosztrális immunitás? Az anyai méhlepényt alkotó méhfal szöveti szerkezete határozza meg a magzat tápanyagellátását. Maternális: Azokban a fajokban amelyekben a magzati lepény chorionbolyhai (irhahártya) szabadon benyúlnak a méhnyálkahártyában képződött, vérrel teli üregekbe, képesek az anya szervezetéből a nagy molekulájú immunanyagot az embrionális élet alatt felvenni. Így az születéskor teljes immunanyag garnitúrával rendelkezik. (ember, az emberszabású majmok és a nyúl) Kolosztrális: A többi állatfaj placentájának (méhlepény) szöveti szerkezete ezt nem teszi lehetővé. Így az újszülöttek csak a föcstej (kolosztrum) felvétele útján jutnak megfelelő immunológiai védettséghez, ezért fontos, hogy a föcstejet megfelelő mennyiségben és kellő időben felvehessék.
110. A vemhesség megállapítás módszerei.
• ivarzás kimaradása
 -rektális vizsgálat (végbélen keresztül
 ultrahangos viszgálat
 -a vér progeszteron hormon szintje alapján
 -kitapintás.
80, Sorolja fel a gazdasági állatok vemhességi idejét!
Állatfaj
Vemhesség ideje nap- hónap)

szarvasmarha '
285 nap. (9,5 hónap)

ló
335 (11)

szamár
360 (12)

sertés
115. (3 hónap + 3 hét + 3 nap)

juh
150 (5)

kecske
150. (5)

nyúl
31. (1)'

112. A közeledő ellés jelei
- leereszkedő has
- medenceszalagok ellazulnak, faroktő besüpped
- péra megduzzad, kipirosodik
- a hüvelyből üvegszerű, nyúlós váladék ürül
- megindul a tejelválasztás
- nyugtalan viselkedés, nyugodt hely keresése
- gyakori vizelés
113, Az ellés szakaszai, a szülőfájások osztályozása. 4 szakasz:
- Előkészítő (nemi szervek vérbősége, szülőút tágulása)
- Megnyílás: előfájások megindulása (a magzat a méhszáj fele indul)
- Kitolási: szülőfájások jelentkezése (a magzat a külvilágra jut)
- Utószakasz: utófájások (magzatburok eltávozása v eltávolítása)
114, Újszülött borjú, bárány, csikó, malac ápolása és tömege. Újszülöttek ápolása:
- 1, életfunkciók ellenőrzése
- 2, orrlyukak kitisztítása (légzéshez fontos)
- 3, köldökcsonk ellátása, fertőtlenítése
- 4, az utódok testének tisztára és szárazra törlése
- 5, testtömeg ellenőrzése
- 6, az anya közelébe helyezés és szoptatás biztosítása
Állatfaj
Testtömeg (kg)

Szarvasmarha (borjú)
36

juh (bárány)
2-2, 5

ló (csikó)
30

sertés (malac)
1-1, 5

115, Mi az involúció és hány napig tart a szarvasmarhánál? Involúció: a méh tisztulási és visszaalakulási időszakasza. Szarvasmarha: 3-4 hét.
116 Meddőség és tényezői: Meddőség: sterilitás, a szaporodási képesség hiánya.
Kiváltó okai szerint: fiziológiás, patológiás, takarmányozási és tartási hibákból eredő. Fiziológiás: a meddőség az öregkorban bekövetkező nemi ösztön megszűnése után, és egyes állatfajoknál a szoptatás ideje alatt.
Patológiás meddőség fertőzéses vagy genetikai eredetű lehet.
117, A növekedés tartama, intenzitása és kapacitása.
Tartama: azt az időszakot jelenti mely alatt az állatmeghatározott intenzitással növekedni képes.
Intenzitása: egységnyi időegység alatt elért testtömeg növekedést jelenti. Gyakorlatban: a növekedés ideje alatt egységnyi időre vonatkoztatva mekkora testtömeg gyarapodásra képes az állat.
Kapacitása: a növekedés intenzitása és tartama határozza meg. A hosszú ideig intenzíven növekvő állatnak nagy a növekedési kapacitása.
118, A növekedés fogalma. Az egyed fejlődés mennyiségi változásai, amelyek a test tömegében, méretében, az azonos típusú szövetek mennyiségében való gyarapodást értik az állat teljes kifejlődéséig.
119. A fejlődés fogalma. A szervezetnek a kor előre haladtával jelentkezői minőségi megváltozása, differenciálódása az elhullásig. A teljes kifejlődésig progresszív (fokozatosan emelkedő), majd regresszív (hanyatló).
120. Méhen belüli fejlődés szakaszai.
- megtermékenyülési
- osztódási (szedercsíra, hólyagcsíra, bélcsíra)
- csíralemezek kialakulása
- szerv- és szövetkezdemények létrejötte.
121. A posztembrionális fejlődés szakaszai
- Szoptatás vagy tejtáplálás időszaka (zsengeség vagy infantia)
- Növendékkor (juventa)
- Ivarérettség (maturitas)
- Tenyészérettség (adultus)
- Kifejlettség időszaka
- Öregedés (presenium)
- Aggkor (senium)
- Halál (mors)
122. A testszövetek intenzív növekedési sorrendje.
1. idegszövet agyszövetek. 2. váz és csontszövet. 3. izomszövet. 4. zsírszövet
123. Hogyan állítanák elő a „szuper egeret"? Transzgénikus eljárással: Egerekbe idegen gént, egy patkányból vett növekedési hormont szabályozó, gént ültettek, aminek hatására a kezelt egyedek növekedése jóval meghaladta kezeletlen alom testvérekét.
124. A Haeckel-féle fejlődési alaptörvény: Az egyedfejlődésben a törzsfejlődés megismétlődése. Saját egyedfejlődése során valamennyi élőlény többé-kevésbé megismétli ősei törzsfejlődési állomásait.
125, különböző testméretek fejlődési sorrendje: 1, magassági. 2. hosszúsági, 3. szélességi. 4. mélységi
116. Mi a növekedés kompenzációja?: Az egyes testrészeknek és szerveknek megvan az a képességük, hogy a kedvezőtlen viszonyok között bekövetkezett változásokat jobb körülmények között kiegyenlítsék. A gazdasági állatok is rendelkeznek meghatározott kompenzáló képességgel, Általában, ha az egyes szerveket nem a maximális növekedési fázisban éri a kedvezőtlen hatás, akkora károsodás később helyrehozható.
127. A tenyész növendék nevelés legfontosabb szabályai,
-a takarmányozási és tartási viszonyok feleljenek meg az állatok igényeinek.
-a természetszerű tartást előnybe kell részesíteni
-mozgást és napfényt biztosítani kell
128. Pángenezis elmélet lényege?: A test különböző részeiből származó szilárd részecskék valamilyen módon koncentrálódnak az ivarsejtekben és ezekből alakul ki a szülőkhöz hasonló utód.
129. Öröklődés preformáció elve. (elavult) Azt feltételezték hogy az ivarsejtekben kicsinyített formában jelen vannak a jövendő élőlény tulajdonságai és szervei.
130. A sejt legfontosabb részei. Az állati sejteket vékony hártya, a membrán határolja. Főtömegét a citoplazma adja (sűrű, folyékony anyag, főleg fehérjéből áll). Azon belül helyezkedik el a sejtmag (benne az örökítő anyag) és az ezt határoló vékony hártya, a maghártya.
131, Genotípus és fenotípus.
Genotípus: egy élőlény genetikai összetétele, sejtjeinek génkészlete, genetikai konstitúcíója Egy vagy több gént illetően.
Fenotípus: élőlények megjelenési formája. A külső, érzékelhető tulajdonságok összesége, amelyek a genotípus és a környezet
132. Az episztatikus és a pleiotróp génhatás.
Episztázia: a gén nem az allélpárját befolyásolja, hanem egy másik lókuszon lévő gén kialakulását. Episztatikus= uralkodó
Pleiotróp: egy gén több tulajdonság kialakulásáért felelős. Pld: színhez kötött betegségek: szarvasmarhánál a fehér szín a szembetegséget befolyásolja.
133, Kromoszóma és homológ kromoszóma.
Kromoszóma: az eukarióta sejtekben osztódáskor a sejtmagban megjelenő Fona1szerü testek, amikben az örökítő anyag található.
Homológ kromoszóma: a testi sejtekben párt alkotó kromoszómák mérete, alakja hasonló, ezért azokat homológ kromoszómának nevezik.
134. A kariotípus fogalma.
Az állati sejt kromoszóma száma, formája, mérete, elhelyeződése.
135. Mi a ploldia és a genom?
Ploidia: a kromoszómák számbeliségét fejezi ki.
Genom: a ploidia egysége, az ivarsejtek kromoszóma készlete.
136. A legfontosabb állatfajok diploid kromoszóma szerelvénye,
Mézelő méh: 32. Sertés, Macska: 38
Házinyúl: 44, Juh: 54
Szarvasmarha, kecske: 60. Szamár: 62
Ló: 64. Kutya Tyúk: 78. Pulyka, kacsa: 80
137. A kromoszóma kar hosszúsága szerinti morfológiai típusok.
- Metacentrikus (azonos hosszúságú karok)
- Szubmetacentrikus (egyik kar rövidebb)
- Akrocentrikus (egyik kar csökevényes)
- Telocentrikus (egyik kar hiányzik)
138, Fontosabb kromoszóma rendellenességek típusai.
- Delécíó: kromoszómán keletkezett törés, majd kilökődés
- Duplikáció; bizonyos kromoszóma rész megkettőződése
- Transzlokáció: egy kromoszóma szakasz áthelyeződése
- Inverzió: letört kromoszóma szakasz fordított irányban épül vissza
- fúzió: kromoszómák összeolvadása
39. Milyen állatfajban állítottak elő poliploid változatot? -egér, ponty, pisztráng, tyúk.
140. Triszómia és aneuploidia?
Triszómia: kromoszóma többlet (2n+ 1). Aneuploidia: egy vagy több kromoszóma elvesztése (2n-l)
141. Számtartó osztódás fázisai
- interfázis
- profázis
- metafázis
- anafázis
- telofázis
142, Mendeli öröklődési szabályok.
I. uniformitás törvénye
II. hasadás v. szegregálódás törvénye
III. Független kombináció törvénye
IV. gométatisztaság
143, Allél fogalma. Egy adott gén olyan alternatív változata, megjelenési formája, amely a homológ kromoszómák azonos helyén található. A diploid szervezetek minden sejtje két azonos (homozigóta), vagy eltérő (heterozigóta) allélt tartalmazhat.
144, homozigócia és a heterozigócia?
Homozigócia; ha egy meghatározott tulajdonságra vonatkozóan mindkét szülő ugyanannak a változatnak (pl.: fehér szín, szarvaltság)örökítőanyagát hordozza akkor az utód a szóban forgó tulajdonságra azonos örökítőanyaggal rendelkezik, tehát homozigóta.
Heterezigócia: ha az ivarsejtek kromoszómái egy vagy több tulajdonságra különböző örökítőanyagot hordoznak az utód heterozigóta lesz.
145, domináns, recesszív és intermedier öröklésmentet.
Domináns: =uralkodó, a domináns allél heterozigóta formában is érvényre jut.
Recesszív; =lappangó, ezt a tulajdonságot nyomják el csak homozigóta formában jut érvényre.
Intermedier = köztes, az első utódnemzedék (heterozigoták) minden egyede a homozigóta szülőkhöz képest köztes (átmeneti) tulajdonságú fenotípusú, vagyis az egyik gén sem válik uralkodóvá, sem pedig recesszívvé, hanem együttesen egy harmadik tulajdonságot alakítanak ki. Pl: szarvasmarha fehér és vörös egyedének keresztezéséböl egy deres színezetű egyedet kapunk.
146, genotípus és a feno típus fogalma. Ugyanaz a kérdés, mint a 93-as.
147. Hogyan jelöljük a szülő, az első és a második, stb. nemzedéket?
-Szülő: P (parentes)
-első utódnemzedék: F1 (filialis generatio)
-második utódnemzedék: F2
-harmadik utódnemzedék: F3
148, Soroljon fel néhány dominánsan és recesszíven öröklődő tulajdonságot!
Dominánsan: nyúl fekete szőrszíne és normális szőrhossza; hereford szarvasmarha mintázata.
Recessziven: szarvasmarha szarvaltság, különleges színeződés; nyúlnál barna szőrszín.
149. DNS és RNS?
DNS: dezoxiribo-nukleinsav rövidítése. Nukleinsavak csoportja, amelyekben a nukleotid építőkő dezoxiribóz cukorrészt hordoz. Az élővilágban az öröklődő utasításokat leggyakrabban hordozó vegyület (örökítő anyag). Szerkezete felépítése képessé teszi az információ tárolására, és az utódok történő hű átadására. DNS-t négyféle bázisból felépülő nukleotidok alkotják: guanin, adenin, timin, citozin.
RNS: ribonukleinsav rövidítése. A nukleinsavak csoportja, amelyekben a nukleotid építőkő ribóz cukorészt hordoz. Négyféle bázist tartalmazó nukleotidokból épül fel (guanin, adenin, citozin, uracil). A sejtekben található RNS-eknek három fő típusa van: messenger (hírvivő), transzfer (szállító), és riboszóma (rRNS)
150, A DNS molekula szerkezete és építőelemei.
A DNS molekula két egymással szemben lévő és ellentétes irányba futó polinukleotid - láncból épül fel. (kettős hélix szerkezet) A két láncot hidrogénkötések kapcsolják össze, amelyek a két lánc megfelelő bázispárjai között jönnek létre. Kettős hélix szerkezet:
151, Hogyan kapcsolódnak a különböző purin és pirimidin bázisok?
(purin) (pirimidin)
DNS-ben: guanin a citozinnal vagy citozin a guaninnal 3-szoros H-kötéssel
adenin a timinnel vagy timin az adeninnel 2-szeres H-kötéssel
RNS-ben: guanin a citozinnal vagy citozin a guaninnal 3-szoros H-kötéssel
adenin az uracillal vagy uracil az adeninnel 2-szeres H-kötéssel.
152, Hány bázis határozza meg egy aminosav molekula beépülését a fehérje láncba? Három bázis határozza meg.
153, Mi a gén Gén: az a DNS szakasz, amely egy fehérje kódolásához szükséges információkat tartalmazza, vagyis egy fehérjemolekula aminosav sorrendjét határozza meg.
154. Mi az intron és az exon? Intron: a sejtmagvas szervezetek (eukarióták) génjeiben lévő olyan DNS szakaszok, amelyek nem szerepelnek a fehérjeszintézist közvetlenül irányító, érett mRNS-ben. Közvetlenül nem vesznek részt a fehérjeszintézis kódolásában.
Exon: aktív génszakasz
155. Mennyi bázist foglal magába átlagosan egy gén? Kb: 900-1500-at + 50-100-at a gén ellenőrző feladatainak ellátására.
156? Milyen nagyságrendre tehető egy emlős genomja? Egyes feltételezések: 2 métert is meghaladná ha egyenesre kihúznák.
151. Mi a DNS replikáció és milyen enzimek irányítják? A DNS molekula megkettőződését jelenti, amiben a DNS polimeráz enzim vesz részt.
158. A fehérjeszintézis fontosabb lépései A DNS molekula egyik láncáról (aktív lánc) RNS másolat készül (transzkripció). Az RNS molekulák felépítésének megfelelően azonban timin helyett mindig az uracil bázis található a keletkezett molekulában. Ezt az egy szálból álló másolatot mRns- nek nevezik. Ez a szál áthatol a sejtmaghártyán, (sejtmag membrán) és eljut a fehérjeszintézis helyeire a riboszómákba. A riboszómák felszínén megtörténik az információk leolvasása, átfordítása (transzláció). A fehérjeszintézishez, szükséges aminosavak felvételét és szállítását a tRNS molekulák végzik.
159. A. mRWS, a tRNS és a riboszóma RNS funkciója.
-mRNS (hírvivő v. messenger RNS): az aminosav sorrend információját szállítja a fehérjeszintézishez
-tRNS (szállító v. transzfer RNS): az aminosavakat szállítja a fehérjeszintézis helyére
-rRNS (riboszóma RNS); egy nagy RNS molekula ami a riboszómákat építi fel fehérjékkel együtt: a megfelelő aminosavakat a felépítés alatt álló fehérje lánchoz kapcsolja
160. Milyen felfedezések telték lehetővé a géntechnológia kifejlesztését?
-rájöttek arra, hogy hogyan lehet feldarabolni és összeilleszteni a DNS molekulát.
-felfedezték a génhordozókat
- képesek transzgénikus egyedeket létrehozni.
161. A génvektorok. Génvektorok: idegen gének hordozói
162., Milyen baktériumot használnak leggyakrabban génátültetésre?
-leggyakrabban coli baktériumot alkalmazzák erre a célra.
163, Mi a génbank? Génbank: olyan adatbázis melyben minden ismert gén szerkezetére vonatkozó információt tárolnak számítógépek segítségével (1977-ben, az USA-ban hozták létre az elsőt)
164. Milyen területeken alkalmazzák a géntechnológiát? Elsősorban gyógyszergyártás területén alkalmazzák. A mikrobákat genetikailag átprogramozzák, és olyan nélkülözhetetlen termékek előállítására kényszerítik, amelyeket megfelelő tisztítás után gyógyászati célokra használnak fel. Az elsők közt szerepelt a humán inzulin hormont kódoló gén baktériumba való átültetése, ami sikerrel járt
165, Az ivar öröklődése. Az emlős fajokban az ivart az un. ivari kromoszómák (X és Y kromoszóma) határozzák meg. XX kromoszóma a nőivart, az XY kromoszóma hímivart határozza meg. A hímeket ezek alapján heterogametikusnaknak, a nőivart homogametikusnak nevezik.
A hímivarú egyedek kétféle spermiumot termelnek; az ondósejtek fele X kromoszómát a másik fele Y kromoszómát hordoz.
Megtermékenyítéskor dől el az utódok ivara, mégpedig annak függvényében, hogy a petesejtet X vagy Y kromoszómát hordozó spermium termékenyítene meg.
Madaraknál fordított a helyzet. A hímivar rendelkezik homogametikus ivarsejttel (a spermium csak Z kromoszómát hordoz), a nőivar pedig heterogametikus ivarsejttel (a petesejt W és Z kromoszómát is hordozhat).
166, Az ivarspecifikus sperma előállítás módszerei.
1. szedimentációs eljárás: ülepítés
2. áramlásos sejtanalízis: lézersugárral
3. H-Y antigén alkalmazása
167, Az ivarhoz kötött öröklődés lényege.
Bizonyos tulajdonságok génjei (pld: baromfi tollasodásának üteme, vagy toll színe) az ivari kromoszómában (rendszerint az X kromoszómában)" lokalizálódnak és így az ivarhoz kapcsoltan öröklődnek. Pld: meghatározott párosításból származó csibék neme pár napos korban a színük alapján felismerhető (autoszex hibridek).
168. pánmixia? Pánmixia:-véletlenszerű párosodás, amikor minden egyed azonos eséllyel képes egymással párosodni.
169.Mit jelent a populáció genetikai egyensúlya és milyen tényezőkmódosítják?
Populáció génállománya azon belül egyes gének, és genotípsok gyakorisága nemzedékről nemzedékre ugyanaz marad.
Módosítói:-szisztematikus párosítás, -mesterséges szelekció, -természetes szelekció,
Génáramlás (migráció):
-gének bevándorlása (imigráció)-gének elvándorlása (emigráció)-Génsodródás (drift) -Mutáció.
179. Hardy- Weinberg szabály: A populáció géngyakoriság leírására és meghatározására alkalmas képlet:
A populáció gén és genotípus gyakorisága p2+ 2 pq.
Ebben p2: az egyik allélra homozigóta q2: a másik allélra homozigóta, a p-q: a heterozigóta egyedek arányát adja meg. A szabály csak egyensúlyban lévő, sazbad párosodási rendszerű populációra érvényes, melyben a géngyakoriságot sem mutáció, sem szelekció, sem génvándorlás nem módosítja.
180, mutáció formái:
-spontán: pld. Szarvtalanság, törpeség
- indukált: pld: röntgen besugárzás hatására.
181, szétválasztó szelekció: ha a populációból a szélsőséges egyedeket (a plusz és a mínusz variánsokat) tenyésztik tovább és az átlagos fenotípusokat kizárják a továbbtenyésztésből (kis és nagy testtömegre irányuló szelekció)
Stabilizáló szelekció: szélsőséges fenotípusú egyedeket zárják ki a továbbtenyésztésből.
Irányított szelekció: számunkra kívánatos fenotípusú egyedek (az átlagon felüli un. Pluszvariánsok) elszaporítása miatt a populáció átlagos teljesítménye pozitív irányban tolódik el, vagyis növekszik.
További:
-természetes, mesterséges
Értékmérő tulajdonságok száma szerint:
Egyirányú, -többirányú
Tulajdonságok javításának időbeli sorrendje szerint:
Tandem, szimultán
Szelekció irányultsága, hatása szerint:
.közvetlen, közvetett
Összehasonlítás alapja szerint. -abszolult , relatív
173. öröklődhetőségi koefficiens (h2). A fenotípusos változatosságnak az a hányada, amelyet a genetikai tényezők hordoznak. Az örökletesség mértékének kifejezésére szolgál. 0-1 közötti számmal, vagy %-ban fejezhető ki. Ha h2= 0 akkor a szelekció hatástalan, mert a fenotípusos eltéréseket - varianciát, szórást - környezeti tényezők okozzák.
Ha h2=l, akkor a fenotípus megfelel a genotípusnak
174, Tenyészérték és becslési módszerei. Tenyész érték: megmutatja, hogy az állat mennyire jó termelési paraméterekkel rendelkezik, és mennyire értékes utódokat képes létrehozni, vagyis a tenyészállat átörökítő képességét fejezi ki. Genotípus számszerű kifejezése. Becslési módszerek:
TÉB = tenyészérték becslés:
-TÉ: tenyészérték= a populáció átlaga+ az apaállat fenotípusos előnye h2
-anya –leány páros ivadékvizsgálati rendszer (Yapp-Henderson index)
Ivadék TÉ= (anya TÉ+ apa TÉ)/2
Apa TÉ= (ivadék TÉ*2)- anya TÉ.
Központos ivadékvizsgálat: az apaállat jelöltek ivadékai nem a születésük helyén, hanem az ivadékvizsgáló központokban standardizált körülmények között termelnek, és itt végzik termelésellenőrzésüket.
CC- teszt: egykorú istállótársak összehasonlítása az apaállattal. Lehetőleg nagy állományú tenyészetben meghatározott számú nőivarú egyedet termékenyítenek meg úgy, hogy a párosítás megfeleljen a véletlenszerűség elvének. Ha minden apának több üzemben is vannak utódai, akkora környezeti hatások kiegyenlítődnek. Az utódok szelekcióját
mellőzni kell. Az utódokat a születés helyén hagyják, így gyűjtik az adatokat. A tesztelt bika utódait más bikáktól származó, azonos istállóban termelő, azonos korú ivadék csoporttal hasonlítják össze.
Módosított CC- teszt: CC- teszt hibáit korrekciós faktorokkal próbálják kiküszöbölni.
BLUP- módszer: TÉ= környezeti hatás+ apa genotípus csoportjának a hatása+ apa saját örökítő értéke+ anyák hatása + véletlenszerű hatások.
175. SD és SE.
SD= szelekciós differenciál: a populációs átlag és a továbbtenyésztésre szánt szülők átlagos termelésének különbsége. SE: szelekciós előrehaladás. (SE= SD* h2)
176, Mesterséges szelekció. Olyan eljárás, amely segítségével növelhető a populációban a kívánatos jellegvonásokat kialakító gének gyakorisága és csökkenthető a nemkívánatosak aránya.
177, Populációgenetika. Populációgenetika: az öröklődés eredményét és az azt befolyásoló tényezőket vizsgálja statisztikai módszerekkel! (átlag, szórás, variancia analízis stb ), ezért megállapításai trendeket jeleznek.
178, Milyen lényezők befolyásolják a szelekciós előrehaladást?
- Tulajdonság örökölhetősége
- Szelekciós differenciál nagysága
- Genetikai variancia nagysága
- Tenyészérték becslés módszere
- Genetikai regresszió mértéke (genetikai visszarendeződöttség)
- Genotípus – környezeti interakció erőssége
- Szelektált tulajdonságok közötti korreláció.
- szelektált tulajdonságok száma, szelekció módszere
179, Mitől függ a szelekciós differenciál (SD) nagysága?
- -utánpótlási (továbbtenyésztésre szánt) hányad.
- Tulajdonság variabilitása.
180, a szórás (variancia) fogalma és kifejezési módja Szórás: tulajdonságoknak az átlag körüli eloszlásáról tájékoztat. Az a statisztikai mérőszám, amely a kiszámított középértéktől való pozitív - negatív irányú eltérések nagyságát fejezi ki. Kifejezés módja: S = SD/ i (i= szelekció intenzitása)
181. A generáció intervallum. (A születéstől az unoka megszületéséig tartó időintervallum).
Állatfaj
Generáció intervallum (év)


hím
nőstény

szarvasmarha
3-4
4, 5-6

Ló:
8-12

sertés
2
1, 5-2

juh
2-3
4-4, 5

baromfi
1-1, 5
1-1, 5

182. Milyen tényezők okozzák a fentípusos szórást?
-genetikai (pl.: mutáció)
- környezeti (pl.: tartási viszonyok)
183, Milyen információ források állnak rendelkezésre a tenyészérték becsléséhez?
- Származás és oldalági rokonok, teljesítménye
- Saját termelés (fenotípus)
- Ivadékok termelése
- Szülők termelése

184, (saját teljesítmény vizsgálat) Pl.: egy tenyészbika napi súlygyarapodását, takarmányértékesítő képességét
Vizsgálják, és a kapott adatokat időnként összevetik.
185 TÉ fogalma? Korábbi kérdésben.
186, genetikai regresszió:
Amikor az utódok teljesítménye a szülőkéhez képest visszaesik, vagy növekszik.
187. A tenyészérték becslésnél a becsült átörökítő képesség genetikai meghatározásának pontosságát a termelés körülményei, vagyis a környezeti hatások nagymértékben befolyásolják. Pld: standardizált körülmények között elért eredmény üzemi körülmények között nem ismétlődik meg.

188, mi okozza a tulajdonságok közötti genetikai korrelációt?
-pleiotróp génhatások
-génkapcsolódás
-szelektált tulajdonságok száma
-szelekció módszer.
189. Hogyan befolyásolja a szelekcióba vont tulajdonságok száma a szelekciós előrehaladást
Egyidejűleg minél több tulajdonságra szelektálunk annál kisebb lesz a genetikai előrehaladás. Ha a szelekció n –számú egyenlően fontos és egymástól függetlenül öröklődő tulajdonságokra folyik akkor az előrehaladás minden egyes tulajdonságra vonatkozóan
I/ (gyök alatt)n-el csökken.
190, 181-es kérdés
191. Milyen elvi alapon történik a szelekciós index szerkesztése
Az egyed tenyészértékét kifejező indexben a tulajdonságokat gazdasági jelentőségük, öröklődhetőségük, és az SD. Nagysága arányában szerepelnek.
192, Sorolja fel az ITV módszereit! lány-anya páros módszer BLUP módszer C- C -teszt-M- C- C -teszt
193, Korszerű ivadékvizsgálati módszerrel szembeni követelmények:
- gyors, pontos, megbízható és korai értékelést tegyen lehetővé,
- terjedjen ki a gazdaságilag lényeges értékmérő tulajdonságok vizsgálatára,
- ne legyen statikus, tegye lehetővé az apaállat folyamatos értékelését, amíg termelő utódai vannak,
- korszerű számítógépes feldolgozást biztosítson,
- tegye lehetővé az eredmények nemzetközi összehasonlítását.
194. A Yapp-Henderson index
apa TE = (ivadék TE * 2} - anya TE
195. C C -teszt lényege. Az apaállattal több, lehetőleg nagy állományú tenyészetben meghatározott számú nőivarú egyedei termékenyítenek úgy, hogy a párosítás megfeleljen a véletlenszerűség elvének, Ha minden apának több üzemben is vannak utódai, akkor a környezeti halások kiegyenlítődnek. Az utódok szelekcióját mellőzni kell. Utódokat a születés helyén hagyják, itt gyűjtik az adatokat. A tesztelt bika utódait más bikáktól származó, azonos istállóban termeiö, azonos körű ivadékcsoporttal hasonlítják össze.
196. Blup módszer. Az eljárás közvetett és közvetlen kapcsolatok láncolatain keresztül alkalmas a különböző hibaforrások kiküszöbölésére. Kiindulópontja a termelés, és az azt befolyásoló tényezőcsoportok összefüggésének alapmodellje.
197. Sorolja fel a fajtatiszta tenyésztés és keresztezés módszereit!
Fajtatiszta tenyésztés:
• Vonal (család) tenyésztés
• Vérfrissítés
• rokontenyésztés
Keresztezés:
• Cseppvér- és nemesítő
• Fajta-átalakító
• Új fajtát előállító
• Haszonállat előállító (közvetlen, közvetett)
• fajtahibrid előállítás
198. Rokontenyésztés módszere és veszélyei. Módszere: az egymással valamilyen rokoni kapcsolatban lévő egyedeket szaporítjuk egymással. A cél genetikailag homogén állomány előállítása.
Intenzitás szerint:
• Laza vagy távoli, ha 5-6 generációs távolságban van a közös ős.
• Közepes vagy mérsékelt, ha 3-4
• Közeli, ha 2-3.
• Szoros v. vérfertőzés, ha szülő-utód, édestestvér párosítások
Veszélyei: ha nem vigyázunk, leromlás következhet be, mert káros genetikai hatásokat szaporíthatunk el az állományban. Pl.: recesszív vagy mortális géneket. Ezért csak teljesen ismert genetikai állományú populációval megengedett. Ha az embriókorban sok elhalás jelentkezik, akkora tenyésztést abba kell hagyni, és vérfrissítést kell végezni, az állománnyal azonos fajtába tartozó, de attól távol álló hímmel.
199, Beltenyésztéses leromlás jelensége és oka. A beltenyésztéshez az állományt lezárjuk, a migrációt kizárjuk. Viszonylag nagy létszámú állományra van szükség, hogy ne következzen be rokontenyésztés. Csak az állomány saját genetikai készletével gazdálkodunk. Pl.: alkalmazhatjuk, ha állományunkban a kiegyenlítettséget próbáljuk növelni,
200, Hogyan küszöbölhetők ki a rokontenyésztés káros következményei? A következő rendszabályokat célszerű alkalmazni:
Kiváló genetikai képességű letális és szubletális faktoroktól mentes állományban végezzük.
Csak kiváló genetikai tulajdonsággal rendelkező apaállatra, meghatározott célok érdekében, szigorú szelekcióval egybekötve-végezzük,
Rokontenyésztésbe vont állományt káros recesszív génekre" előzetesen vizsgálni kell,
Rokontenyésztésre használt hímeket és nőstényeket (ha lehetséges) eltérő viszonyok között kell felnevelni.
Rokontenyésztésbe vont állomány felnevelése edző 1egyen,
Váltakozva kell rokon és nem rokontenyésztést folytatni,
Csak kitűnő Konstitúcióval rendelkező egyedeket szabad rokontenyésztésbe vonni.
Rokontenyésztést csak a szükséges mértékben és meghatározott ideig végezzük.
Rokontenyésztett állományt optimális tartási és takarmányozási viszonyok között tartsuk.
201a cseppvér és nemesítő keresztezés közötti különbség?
Cseppvér keresztezés: javítófajtával csak egyszer, kiinduláskor kereszteznek. A javítófajta génaránya nemzedékről nemzedékre feleződik, kb. 6 generáció alatt visszakapjuk a fajtánkat.
Nemesítő keresztezés: egyszeri keresztezéssel új, hasznos tulajdonságokat terjesztenek el a populációban, a régieket pedig megpróbálják kiiktatni. Ha a kívánt génhányadot elérték akkor ezt megpróbálják fenntartani.
202 A fajta átalakító keresztezés módszere és előnyei. Módszere: a feljavítandó fajtát mindig a javítófajta tiszta hímjével keresztezik, így folyamatosan növekszik a javító gén hányada. Kb 5-6 generációra van szükség a folyamathoz.
Előnyei:
• Elegendő a javítandó fajta hímjét importálni.
• Fajta-átalakítás mértékének ütemében javíthatók a termelés környezeti feltételei.
• Nincs akklimatizációs zavar.
• A kiindulási fajta helyi viszonyokhoz való jobb alkalmazkodó képessége (rögszilárdsága) kihasználható.
203. Új fajtát előállító keresztezés. Célja, hogy új fajtát vagy populációt állítsanak elő, két vagy több fajta esetleg faj genotípusának egyesítése vagy kombinálódása útján. Keresztezéssel előállított új fajta (esetleg faj)-tulajdonságait ezután fajtatiszta tenyésztéssel megtartják, illetve tovább fejlesztik. Pl.: magyar szürke és a szimentáli keresztezésével a magyartarka létrehozása.
204 vérfrissítés A fajtatiszta tenyésztés egyik formája. Akkor alkalmazzuk, ha egy-egy fajtában illetve állományban a rokontenyésztéses leromlás jelelt észleljük, vagy ha tudatos rokontenyészést nem kívánunk folytatni, Ilyen esetben, fajtacsoportban, vagy ha ez nem lehetséges, akkor fajtán belül keresünk olyan apaállatokat, amelyek a tenyész célnak egyébként megfelelnek és ezekkel állítunk elő egy generációt, majd az állományt önmagában tenyésztjük tovább.

205, Heterózis: a keresztezett F nemzedék fenotípusos átlagteljesítménye valamilyen tulajdonságban meghaladja a szülők átlageredményét, esetleg a jobbik szülő teljesítményét is. Hatásának érvényesülésekor megszűnik az intermedier öröklés és bizonyos allélon belüli interakciók, esetleg allélok közötti kölcsönhatások jutnak kifejezésre. Heterozigozitás: F1 nemzedékben a legnagyobb. F1 nemzedék egymással történő párosítása 50%-kal csökkenti és kisebb lesz a heterózis hatás is. Maximális heterózis: ha a szülőket keresztezik és nem az F1 nemzedéket tenyésztik tovább. A kiinduló szülőpopulációkat fenn kell tartani, ami jelentősen növeli a heterózis- tenyésztés költségeit.
Heterózis hatásra olyan tulajdonságokban számíthatunk, amelyeket nem additív hatású gének alakítottak ki. Minél nagyobb szerepük van e nem additív génhatásoknak a tulajdonság létrejöttében - vagyis minél rosszabbul öröklődik a tulajdonság - elméletileg annál nagyobb heterózis várható. A heterózis hatás mértéke tehát fordított arányban van a tulajdonság öröklődhetőségével (h2).
Heterózis típusai:
-Egyedi heterózis azokban a tulajdonságokban jelentkezik, amelyek a keresztezett egyedeken azok továbbtenyésztése nélkül elbírálhatók (pl. tej- és hústermelő képesség).
-Anyai heterózis: anyai tulajdonságokban. Megállapítása a keresztezett nőivarú állatok tenyésztésbe vételével állapítható meg (szaporaság, embrió elhalás aránya, ivadéknevelő képesség).
-apai heterózis: ha a keresztezéssel előállított hímeket tenyésztésbe veszik. A heterozigóta apák jobb termékenyítő képességében, kedvezőbb szaporasági teljesítményében mutatható ki.
-A típus heterózis: egymástól nagymértékben eltérő tulajdonságokkal rendelkező apai és anyai állományok keresztezésekor. Az eltérő típusok kedvező kombinálódásából adódóan az F2 állomány több tulajdonságának összevonásából képzett teljesítménye (integrált értékelés) heterózis hatást mutathat akkor is, ha az egyes értékmérő tulajdonságokban külön-külön vizsgálva nem mutatható ki heterózis.
206, Rekurrens szelekció: Cél: heterózis hatás folyamatosan a legmagasabb szintre növelni, a keresztezési partnerállományok genetikai szerkezetének állandó progresszív megváltoztatásával. Módszer: mindig azokat a szülőket választják ki továbbtenyésztésre, amelyek ivadékai a legjobbnak bizonyultak. Az állományt kombinálódó képességük alapján fejlesztik folyamatosan tovább. Így módon szelektált állományok kombinálódó képessége generációról-generációra javul, ez a tenyésztési program nem statikus, hanem dinamikus genetikai fejlődésű. A tenyésztési program, a keresztezéseken kívül, magában foglalja az ivadékvizsgálatra alapozott szelekciót is.
207, Reciprok rekurrens szelekció: Magyar neve: kölcsönös tenyészkiválasztás a kombinálódó képességre. Abban tér el az előbbitől, hogy itt mindkét populációban folyamatos szelekciót végeznek a tesztkeresztezések eredménye alapján. Mindkét vonalból a legjobb kombinációkat, a legkedvezőbb passzer hatást biztosító anya- és apaállatokat tenyésztik tovább. A szelekció mindkét állományban, az értékes géneket tartalmazó és a másik állomány egyedeivel. jól kombinálódó állatok továbbtenyésztésére irányul. Előnye: additív + nem additív génhatásokat is kihasználja és az apaállatokra is, kiterjed a szelekció.
208, Hibrid előállítás lehetséges módszerei. Mesterséges megtermékenyítés, Embrió-átültetés, Indukált ikerellés, Embriófelezés, Szervezeten kívüli termékenyítés, Klónozás
Poliploidia, Ivarátfordítás
209, A váltogató és a rotációs keresztezés.
Váltogató (criss - cross): két faj (A és B) folyamatos válogató keresztezésével végzik. A két fajtás közvetlen válogató keresztezéstől abban különbözik, hogy, itt minden keresztezett nemzedék nőivarú egyedeit is tenyésztésbe vonják. Keresztezés során az A és B állomány apaállatait váltakozva használják. Egymást követő nemzedékek módszerből adódóan, váltakozva: 2/3: 1/3, illetve 1/3: a 2/3 arányban tartalmazzák az A és a B fajta génjeit. Mindig annak az állománynak a génaránya dominál, amelyből a nemzedék apái származtak. Hátrány: az állomány és a belőle előállított áru nem kiegyenlített. Előnye: az egyedi heterózis mellett az anyai heterózist is kihasználja.
Rotációs: a váltogatótól abban különbözik, hogy három - négy fajtával (vonallal) végzik. A keresztezésbe vont fajták (vonalak) meghatározott sorrend szerint ismétlődnek a keresztezés folyamán.
210, Fajhibrid előállítás lehetősége az állattenyésztésben. Fajhibrid előállítás eltérő fajokhoz tartozó állatok keresztezése: (Ló x szamár-öszvér. Vagy Bölény x szarvasmarha =.cattaló, vagy Zebu x szarvasmarha = Santa Gertrudis mesterséges termékenyítés embríóálühetés
211. Az indukált ikerellés kiváltásának lehetőségei.
Recipiensbe (befogadó fél) egyszerre két zigótát ültetnek
Saját embrió mellé a másik ménszarvba is beültetnek egy zigótát
Korlátozott szuperovulációval két petesejt leválást indukálnak és termékenyítenek
Embriófelezéssel előállított egypetéjű (identikus) ikreket állítanak elő és ültetnek be a recepiens állatba.
212, Kimérák előállítása és a klónozás
Kiméra: két vagy több embrióból származó, sejtekből álló élőszervezetek. Előállíthatók egy fajtán belül, fajták között, de rokon fajok közötti sejtegyesítés útján is. A sejtfúzióból keletkező egyed akkor tekinthető kimérának, ha a kiinduló egyedek tulajdonságait magán viseli. Túlélési esélye nem nagy szöveti összeférhetetlenség, sejtkárosodás). Eddig főként laboratóriumi körülmények között sikerült létrehozni (egér-hörcsög, juh-kecske). Ma még nincs gyakorlati jelentősége az állattenyésztésben. Kutatási alkalmazások és biotechnológia előremozdítása.
Klónozás: legegyszerűbb formája az egypetéjű ikrek előállításának. Egy zigótából történő vonalelőállítás, azonos genotípus, szériában történő előállítása. Növénytermesztésben kiterjedten alkalmazzák.
Lehetőségei:
Egypetés monozigóta ikrek előállítása, többszöri embriódarabolással.
Homozigóta, diploid állatok előállítása haploid kétsejtes embriók egyesítésével
Sejtmagátültetéssel
213, Génmegóvás módszerei és okai.
In-situ módszer: élő formában fenntartva, pld: génrezervátum, nemzeti park, természetvédelmi terület vagy gazdasági állatok esetében különböző méretű üzemek..
Ex-situ: nem az eredeti környezetben, hanem abból kiragadva állatkertben, ketreces tartásban, speciális terepen tartják fenn a fajtákat vagy védett fajokat.
Biotechnikai út: sperma, zigóta stb. mélyhűtése.
Szakmai okok:
Valamikor szükség lehet olyan tulajdonságra, amit az adott ökotípus képvisel
Helyi primitív populációk bizonyos környezeti feltételekhez kitűnően alkalmazkodnak.
Minimális befektetést igénylő termelés is gazdaságos lehet lokális fajták bevonásával.
Jó keresztezési partnerül szolgálhatnak.
Viszonyítási alapul szolgálhatnak a genetikai előrehaladás szempontjából.
Kulturális okok:
Nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek hiteles kiegészítője.
Minden fajta emberi munka eredménye.
Oktatásban komoly szerephez jutnak a régi fajták.
Esztétikai értékeik révén komoly szerep az idegenforgalomban
Őshonos fajták, Élethez való jog.
214. A legfontosabb hazai védett fajták
Állatfaj
Fajta

szarvasmarha
magyar szürke

ló
Shagya (ságia), lipicai, gidrán, nóniusz, kisbéri félvér, mezőhegyesi félvér, muraközi fajtacsoport,

sertés
mangalica

juh
Racka, cikta

baromfi
sárga magyar, fehér magyar., kendermagos magyar tyúk, fodros tollú magyar lúd, bronzpulyka.