Makkoltatás az, midőn a sertéseket ősszel és télen a tölgy- és bükkfaerdőkbe hajtják, hogy a fákról lehulló tölgy- és bükkmakkot felegyék. A M. főleg csak nálunk és a Balkán-félszigeten szokásos, mig más országokban emberek gyüjtik a makkot össze és az istállóban etetik a sertésekkel. Megkülönböztetnek futó- és teljes M.-t. Futónak akkor mondják a M.-t, ha kevés makk teremvén, a sertések csak mindennapi takarmányszükségletüket fedezik vele, teljes pedig akkor, ha a makk oly bőven termett, hogy a sertések meghíznak az erdőben.

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyításhoz kattintson a képre

 

 

 

 

 

 

 

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK
( S e g é d l e t )
Szarvasmarha
Borjú:
születési tömeg: 35-40 kg/db
föcstej itatás: 3-10 napig
tejpótló-szer itatás: 60-100 napig
választás: 3-6 hónap
napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg
választási tömeg: 120-200 kg/db
elhullási % : 1-4 %
kényszervágási % : 2-5 %

Növendék üsző, tenyészüsző, vemhesüsző:
beállítási kor: 3-6 hónap
beállítási tömeg: 120-180 kg/db
napi tömeggyarapodás: 0,5-0,8 kg
tenyészérettség(vemhesítés): 15-18 hónap
vemhesítéskori tömeg: 350-380 kg
vemhességi idő: 285 nap
élőtömeg 1 éves korban: 300-340 kg
élőtömeg 2 éves korban: 450-500 kg (vemhes üsző)
elhullási % : 0-1 %
kényszervágási % : 1-2 %
1 fh növ.

 

 

 

 

 

 

 

 

Húsnak nevezzük a vágott, melegvérű állatnak azon részeit, amelyek izomszövetből állnak és emberi fogyasztásra alkalmasak. Kémiailag vízből, fehérjéből, zsírból, szénhidrátból, vitaminokból és ásványi anyagokból tevődik össze. Egyes húskészítményeket olyan nyersanyagokból gyártanak, amelyeket nem vázizomzat alkot, hanem amelyek az állatoknak a vágás során nyert más ehető részei ( pl. szalonna, bőr, máj ).

2.1. A hús érésének biokémiája (2)
Az izomszövet fő funkciója az élő állaton belül a mechanikai munkavégzés biztosítása.

Általános állattenyésztési ismeretek…
1. Sorolja fel az esszenciális aminosavakat: izoleucin, leucin, metionin, fenil-alanin, triptofán, lizin, treonin, arginin, hisztidin, valin, glicin, prolin
2. Mit értünk a fehérje biológiai értékén? A biológiai érték: a fehérje aminosavai milyen arányban felelnek meg az ember aminosav igényének. (Ilyen szempontból a tejfehérjét 100 %-ósnak tekintjük.)
3. akklimatizáció Akklimatizáció «honosulás, A különböző élő szervezeteknek az eredeti élettértől eltérő, ír környezethez és életfeltételekhez való alkalmazkodását értjük.

Háziállatok elnevezése faj-, ivar-, és korcsoportonként.

Szarvasmarha, bivaly.

Szopós borjú: születéstől az elválasztásig (nőivarú 3, hímivarú 4 hónapos koráig),
Választott borjú: az elválasztástól féléves korig,
Növendék: 7 hónapos kortól a tenyésztésbe vételig,
Üsző: a nőivarú marha az első ellésig, kortól függetlenül,
Szűz üsző: ivarérett üsző az első fedeztetésig,
Előhasi üsző: első vemhes üsző,
Előhasi tehén: tehén a második borja megszületése előtt,
Bika: kortól függetlenül a hímivarú egyed,
Tinó: ivartalanított növendékbika,
Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó a szegletfog kiváltása előtt,
Ökör: 4 évesnél idősebb ivartalanított bika (függetlenül az ivartalanítási kortól)
Göböly vagy sőre: hízlalásra fogott, vagy kihízott szarvasmarha (kortól és nemtől függetlenül)
Csuvas: hízóőkör

Az ivarzó tehén folyat, pároztatáskor befolyatják vagy beűzetik, a párzó bika hág.

    A szervezők rá akarják irányítani a vásárlók figyelmét a sertéshúsra, főképp a mangalicára. A nagyböjtig tartó médiakampány online és nyomtatott formában is megjelenik, kóstoltatással egybekötve, véleményformáló hírességek közreműködésével - írták.

 

 

 

 

 

ÁLLATTENYÉSZTÉSI IRÁNYSZÁMOK
( S e g é d l e t )
Szarvasmarha
Borjú:
születési tömeg: 35-40 kg/db
föcstej itatás: 3-10 napig
tejpótló-szer itatás: 60-100 napig
választás: 3-6 hónap
napi tömeggyarapodás: 0,8-1 kg
választási tömeg: 120-200 kg/db
elhullási % : 1-4 %
kényszervágási % : 2-5 %

Növendék üsző, tenyészüsző, vemhesüsző:
beállítási kor: 3-6 hónap
beállítási tömeg: 120-180 kg/db
napi tömeggyarapodás: 0,5-0,8 kg
tenyészérettség(vemhesítés): 15-18 hónap
vemhesítéskori tömeg: 350-380 kg
vemhességi idő: 285 nap
élőtömeg 1 éves korban: 300-340 kg
élőtömeg 2 éves korban: 450-500 kg (vemhes üsző)
elhullási % : 0-1 %
kényszervágási % : 1-2 %
1 fh növ.

 

Nagyításhoz kattintson a képre

 

Nagyításhoz kattintson a képre

 

A sertésnek világszerte számos fajtáját tenyésztik. Nevezetes, ősi jellegű magyar sertésfajták a szalontai, a bakonyi, a lengyel (vagy hegyi-) disznó, a tüskés szőrű erdélyi sertés és a mangalica. A világ sertéshús-termelésének zömét ma már intenzív tenyésztésű hússertések adják. A hagyományos külterjes tartásmód ma már megszűnt hazánkban. Ez a legeltető állattartás egy sajátos típusa volt, mikor a kondás (vagy kanász, csürhés) a disznók csoportját, a kondát (vagy csürhét) őrizte és terelte reggeltől estig.

 

 Az Agrárminisztérium új támogatási konstrukciót dolgozott ki a baromfi- és sertéságazat számára, amely a mezőgazdasági alapanyag-termelést kiegészítő termékfeldolgozási, –forgalmazási, és a vertikumra jellemző más, kiegészítő tevékenységeket (pl. takarmánygyártás) a szakképzett munkaerő megtartásán keresztül segíti, és általános, csekély összegű támogatás formájában vehető igénybe. A támogatásra a tárca saját költségvetéséből 2 milliárd forintot biztosít.

A sertéstenyésztés elsősorban a mérsékelt éghajlatú területeken terjedt el: Európa, Egyesült Államok és Ázsia egy részén. Általában jelen van a nagy népsűrűségű területeken is. Afrikában és a Közel-Keleten szinte teljesen ismeretlen. A forró éghajlatú övezetekben sem tenyésztik. A világ sertésállományában egyre fontosabb szerephez jutnak a hússertések. A világ nagy kukoricatermelő körzeteiben szinte mindenhol fellelhető a sertéstenyésztés. Magyarországon a jelentősebb fajták: magyar nagy fehér hússertés, magyar lapály, duroc, pietrain stb.

Nagyításhoz kattintson a képre

A magyar sonka régi tradíciókra épül. Ezek a gondos sózás, pácolás és persze a füstölés. A sertés combjának ilyen módon történő tartósítása a magyar parasztság évszázados gyökerekre épülő tradíciója. Legelterjedtebb felhasználása természetesen a húsvéti főtt sonka, mely nagy odafigyelés és gondos elkészítés esetében finom, szaftos sonkát nyújt a tojás mellé, de nyersen is fogyasztják és egyéb ételek ízesítésére (pl.:sonkás tészta, káposzta, bab stb.) is felhasználják.

• Szőke mangalica: a leggyakoribb változata. Jól hasznosítja a táplálékot, kül- és belterjes tartásra egyaránt alkalmas. Zsír- és hústermelésre is bevált. Sok változata ismert, hiszen a fajtára hatott a táplálék, a tartás sokfélesége.
• Vörös mangalica: a szőke mangalica és a göndör szőrű szalontai sertés keveredéséből jött létre, valamivel nagyobb súlyú és szaporább a szőkénél.
• Fecskehasú mangalica: a szőke és a fekete mangalica kereszteződéséből jött létre, hasa szőke, háta fekete.

Idén először népszerűsíti önálló kampánnyal a mangalicahús fogyasztását az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Az „Egyél jót! – A mangalicahús különleges” szlogen alatt futó kampány célja, hogy felhívják a figyelmet a védett őshonos magyar sertésfajta különleges ízvilágára, beltartalmi értékeire és az egészséges táplálkozásban betöltött szerepére.
Részletek:Kampánnyal népszerûsítik a mangalicahúst:

 

Ismerd meg az Agrárium Klub tevékenységét.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete rendezésében az idén 12. alkalommal nyílt meg a Budapesti Mangalicafesztivál.A magyar mangalicatermékek meghódították a világpiacot Szingapúrtól Kanadáig, jelen vannak többek között Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, de a mi életünkben is kedves szerepet töltenek be. A magyar állattenyésztésnek nagy lehetősége a mangalica fajta, mutatva azt, hogy mennyire fontos a magyar genetikai állomány megőrzése.

A cigánka téglatest alakú (10x25x5 cm), sertés hashártyába töltött húskészítmény, amely főtt sertésbelsőségekből (máj, tüdő, lép, szív, nyelv)készül abált vér, abált szalonna és nyesedékhúsok, vöröshagyma,fűszerek (só, bors, őrölt pirospaprika) és főtt rizs felhasználásával.
A cigánka a májtól és a vértől jellegzetesen sötétbarna színű, a véres és májas hurkára jellemző ízű, illatú és állagú, sütni való készítmény.