A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezőségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényező és a növények közötti kölcsönhatárok ismerte és szabályozása.
Környezetei tényezők lehetnek: élettelenek és élő környezeti tényező
Élettelen környezeti tényezők
Éghajlati tényezők:
Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodusnak nevezzük. Hosszú nappalos növények: sok fényre van szükségük, búza, borsó, répa Rövidnappalos növények: rövidebb megvilágosítási idő - kukorica, rizs, napraforgó
Fényközömbös növények: a nappal hosszúságától független - árpa
Hő:A növények fejlődése 10-30 cfok között erőteljes - minimális hőigény ( megindul a növény élettevékenysége)- optimális hőigény (a növény fejlődése a leggyorsabb)- felső tűrési határ (élettevékenysége leáll 40 cfok körül)
A hőmérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre, - transzspirációra- légzésre,- vízfelvételre, tápanyag-felvételre
IDŐJÁRÁS = a légkör változásának folyamata
ÉGHAJLAT = a területen uralkodó jellemző időjárási rendszer
A levegő (szél) O2., CO2,N a légtérben, talajban
A napenergia hatására bekövetkező vízszintes irányú áramlás a szél.
A szél irányát (arról az égtájról nevezzük el, ahonnét fúj.) sebességét óránként megtett km-ek számával erősségét a különböző tárgyakon kifejtett erő művi, hatását vesszük figyelembe
A szél szerepe: - megporzásban, - magvak, spórák szállítása, -a levegő hőmérséklet, páratartalom változása a növények párologtatásában
Káros hatások: a növények ledöntése, -növény védőszerek elfújása, -érő kalászok párolgásának elősegítése (szemszorulás)
VÍZ: a zöld növényi részek 60-90% vizet tartalmaznak, kritikus időszak a virágzás, terméskötés
A növényi szárazanyag 1 kg-jának termeléséhez szükséges vízmennyiség átlaga változó. A mérsékelt éghajlaton ez az érték 200-800 l/kg között változik. 1 kg szárazanyag előállításához tehát ennyi vizet párologtatnak el. Éghajlatunkra a szárazságra való hajlam jellemző. A csapadékmennyiség sokévi átlaga hazánkban 550 mm alatti, melynek 60%-a tenyészidőben lehullott. Csapadékos napok száma átlagosan: 120-160 nap.
Talajtényezők: fizikai, kémiai, biológiai sajátosságok
Tápanyagok: makro elemek (N,K, CA, Mg) mikro elemek (B, Mo, Co, Zn)
Az ásványi sók felvétele szoros kapcsolatban van a növények életműködésével. Ha valamely tápanyag hiányzik a többi hasznosítása is zavart szenved = TÁPANYAG MINIMUMTÖRVÉNY.
Tehát a hozam nagyságát a minimumban lévő táplálóanyag mennyisége határozza meg. Felszíni tényezők: magasság (abszolút, relatív), meredekség (napsugár beesési szöge), kitettség (valamely terület fekvése az égtáj, a lejtés és szélviszonyok alapján)

Élő környezeti tényezők:
növények: víz-, tápanyagelvonás, beárnyékolás, kártevők-betegségek terjesztése
állatok: a növényeket fogyasztják, jelentősek a férgek, izeltlábúak, gerincesek, puhatestűek, az állatok pozitív hatása lehet: megporzás, -trágyatermelés, -a talaj szerves anyagainak feldolgozás
ember: A növény és saját környezetét elképzelése szerint alakítja. Helyes talajműveléssel és öntözéssel biztosítja a levegő és víz jelenlétét. Szerves- és műtrágyázással pótolja a tápanyagokat. Új fajták nemesítésével ellenálló növényeket szaporíthat. A gyomok és kártevők pusztítását növényápolással és növényvédelemmel csökkenti. Az ember helytelen beavatkozásai a környezetet súlyosan károsítják.