Nagyításhoz kattintson a képre

Az ember biológiai szükségletein túl, az energia lényeges komponense a technológiailag fejlett társadalmak áruinak és szolgáltatásainak. Ez az energia általában lehetővé teszi, hogy különböző éghajlati körülmények között éljünk nagy létszámban, és gyakran komfortos körülmények között. A külső energiától való függés mértéke társadalmanként más, ahogy az éghajlat, a komfort és a kibocsátás is. A növekvő komfort növekvő külső energiát igényelhet, azonban az energiahatékonyság növelésével ez a folyamat lassítható.

A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezőségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényező és a növények közötti kölcsönhatárok ismerte és szabályozása.
Környezetei tényezők lehetnek: élettelenek és élő környezeti tényező
Élettelen környezeti tényezők
Éghajlati tényezők:
Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodusnak nevezzük. Hosszú nappalos növények: sok fényre van szükségük, búza, borsó, répa Rövidnappalos növények: rövidebb megvilágosítási idő - kukorica, rizs, napraforgó
Fényközömbös növények: a nappal hosszúságától független - árpa
Hő:A növények fejlődése 10-30 cfok között erőteljes - minimális hőigény ( megindul a növény élettevékenysége)- optimális hőigény (a növény fejlődése a leggyorsabb)- felső tűrési határ (élettevékenysége leáll 40 cfok körül)
A hőmérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre, - transzspirációra- légzésre,- vízfelvételre, tápanyag-felvételre
IDŐJÁRÁS = a légkör változásának folyamata
ÉGHAJLAT = a területen uralkodó jellemző időjárási rendszer
A levegő (szél) O2., CO2,N a légtérben, talajban
A napenergia hatására bekövetkező vízszintes irányú áramlás a szél.

Nagyításhoz kattintson a képre

Magyarországon a megújuló energiaforrások 2015-ben a bruttó áramtermelés 7,3%-át tették ki. Ebből 52% volt a biomassza, 22% a szél, 9% a biogáz, 7% a vízenergia, 6% a megújuló kommunális hulladék és 4% a napenergia aránya.  Az EU 2009-es megújuló irányelve alapján Magyarország 2020-ra bruttó energiatermelésének (áramtermelés, közlekedés, fűtés) 14,7%-át fogja megújuló forrásból fedezni. Ez az érték az egyik legalacsonyabb a tagállamok között. A 2010-es évektől világszerte gyorsuló ütemben növekednek a megújuló forrásokból nyert kapacitások, mindenekelőtt a szél- és a napenergiából származók.