A cukkini a tökfélék családjába tartozik, konyhai felhasználása meglehetősen sokrétű. Készíthetjük töltve, rántva, egytálételként, lecsóba téve, de saláta, főzelék vagy leves is készíthető belőle. Az ültetésnél célszerű fészkeket kialakítani a palánták számára egymástól 1 méteres távolságra, a talajt pedig tárgyázással feljavítani ültetés előtt. Amire még érdemes ügyelni, hogy minden évben más-más helyre kerüljön a cukkini a kertben.

A jóféle sárfány (Crovus sativus) a magyar mezőgazdaság számára újra felfedezésre váró növény. A legtöbben csak annyit tudnak róla, hogy a világ legdrágább fűszere, de kevesen tudják, hogy a paprika térhódítása előtt a sáfrány a Kárpát-medence egyik meghatározó árucikke volt.https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/safrany-fuszer-virag-kerteszet-52354-001?utm_source=https%3A%2F%2Fwww.agroinform.hu%2F&utm_medium=email&utm_campaign=A+vil%C3%A1g+legdr%C3%A1g%C3%A1bb+f%C5%B1szere+Magyarorsz%C3%A1gon&lAnalyticId=1905&lAnalyticU=&lAnalyticL=https%3A%2F%2Fwww.agroinform.hu%2Fkerteszet_szoleszet%2Fsafrany-fuszer-virag-kerteszet-52354-001

A zöldségfélék lágy szárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint, ásványi sót, íz- és zamatanyagot tartalmazó növények.
A zöldségfélék elsősorban vitamin- és ásványisó-források. Az emberi szervezetnek mintegy 10 elemre elengedhetetlenül szüksége van, közülük is legnagyobb mennyiségben kalciumra, foszforra és vasra.
A magyar zöldségtermesztés elsősorban a hazai igényeket hivatott kielégíteni.

 Világviszonylatban több mint 200 növényfajt tartanak zöldségnövényként számon. Európában valamivel több mint 40 a termesztésben lévő zöldségfajok száma, Magyarországon is 40–42. A zöldségnövény fogalmát nem lehet pontosan körülhatárolni. A 40–42 faj biológiai sajátossága, beltartalmi értéke eltérő, felhasználásuk is nagyon változó, A zöldségfélék az emberi táplálkozásban nemcsak biológiai energiaforrást jelentenek, hanem az emberi szervezet számára kis energiafelvétel mellett sok biológiailag értékes tápanyagot is.

Az Agrárium Magazin és a www.agrarium7.hu integrált agrárszakmai információs platformja 2020. októberében indította útnak új sikersorozatát a Vitassuk meg! rovatot, amiben igazi aktuális, agráriumot érintő problémákra keressük a válaszokat elismert magyarországi, szakmai szereplőkkel és az érintett ágazatokban dolgozó aktív gazdálkodókkal. A témában megjelent szakértők publikációit összegyűjtöttük, egybe fűztük, itt érheti el. Kérjük, olvassa el és mondja el Ön is véleményét!

Nem vitatható, hogy az egyik legösszetettebb tudást igénylő pálya az agrármérnöki. Egyszerre kell ismerni az állatok és a növények élettanát, tenyésztésük és termesztésük követelményeit, és tisztában lenni a legújabb technikai-technológiai vívmányokkal, amikkel hatékonyan, versenyképesen és nem utolsó sorban környezetkímélően folytatható a gazdálkodás. https://magyarmezogazdasag.hu/2020/12/14/rendszervaltas-az-agrar-felsooktatasban

Az elmúlt évek történései egyre inkább azt igazolták, hogy az őszi növényvédelem jelentősége növekszik, hiszen a jövő évi sikeres termesztés alapjait most kell letennünk. A Nufarmer  magazin a nyár végi, kora őszi számában az ebben az időszakban vetett legfontosabb szántóföldi kultúrákra, az őszi kalászosokra és a repcére fókuszál. https://mezohir.hu/2020/08/10/itt-megtalalja-a-legfrissebb-informaciokat-az-oszi-novenyvedelmi-munkakrol/?fbclid=IwAR0sx9Tfxt2J9xWVP_SOLXTNVOhCKs_M56P8yQ7iPwU2lIEaYdxr5A5opWQ

A gyógynövények gyűjtésének, termesztésének több évszázadra visszanyúló múltja van Magyarországon. Az egészségtudatos életmód terjedésével a gyógynövények ismét nagy figyelmet kapnak. Az irány a gyógynövénygyűjtésből a termesztés felé tolódik el. Ezt látjuk a nemzetközi tendenciák alapján, hogy itt egyértelműen a kiút a gyógynövények termesztése. Ehhez megfelelő technológiai szintet kell elérni. Az ágazat fontos alapanyagot biztosít az élelmiszer-, a gyógyszer- és a vegyipar számára.

A termesztéstechnológia kiemelten fontos tényezője a gyomirtás, melynek sikeréhez rendelkezésünkre állnak fejlett herbicidek. Ezek helyes felhasználásának feltétele nem csak a célszervezet megfelelő élettani állapota és az időjárási körülmények, de biztosítanunk kell a célfelület megfelelő fedettségét úgy, hogy az egyre szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak is megfeleljünk.
 https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2020/02/gepesites/a-hatekony-gyomirto-permetezes-kijuttatastechnikai-jellemzoi

Május 31-én megjelent az agrárminiszter 24/2019. (V. 31.) AM rendelete. Az új előírás módosította a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló szabályokat. Emellett a változások érintik az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, valamint az azok fizetésére vonatkozó előírásokat is. A rendeletek hatályos változatát a https://njt.hu/ oldalon olvashatják.

 

 

Ismerd meg és vegyél részt az Agrárium Klub szerkesztésében.

Hazánk az őszibarack előfordulásának északi határán található, tradicionális termőhelyei a Balaton-felvidéken, a Budai hegyvidéken, a Mátraalján és a Mecsekalján alakultak ki. Az őszibarack az enyhébb éghajlatot kedveli, mérsékelt és elég hosszú ideig tartó téli hideggel. Általában csak a legjobb szőlővidékeken lehet gazdaságosan termelni. Hazánkban, egyes vidékeket kivéve mindenütt megterem. Az őszibarack termeléshez a nyári hónapokban (július-augusztus) 20-24 °C középhőmérsékletre van szükség.

A rendezvényen való részvétel mindenki számára ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, amely 2019. június 3-ig megtehető az alábbi linken keresztül: https://forms.gle/DbqhfsGYuPG8dFoN

Mindenekelőtt nem árt tisztázni, hogy mi is az a mikrozöldség. Nem összetévesztendő egy zsenge bébizöldséggel, azaz még nincs termés, semmi ami egy retekre vagy kukoricára emlékeztetne. Az íz a magból táplálkozik, és az apró levelekben sűrűsödik össze mind. Ha bekapunk egy bordó retket, érezzük a ízét a csípősséggel együtt, de olyan ez, akár a fűszer. Kiegészíti az ételeket, lehet úgy válogatni, hogy hozzá is adjon a tányérokhoz, de a legtöbbször a díszítés a funkciója.

A különböző növények egymást követő termesztésének fontosságát már rég felismerték, mint olyan eszközt, amely növeli a talaj tápanyag ellátottságát és csökkenti a gyomok, rovarok és betegségek okozta veszélyeket. A legkorábbi és legismertebb eljárás volt a XIX. század végén alkalmazott norfolki négyes. Ez általában fehérrépát vagy karórépát, árpát, lóherét és Búzát foglalt magába.
Tápanyag gazdálkodás szempontjából a vetésforgó alapelve a növények időbeni egymás utáni váltakozása.

Méltatlanul elfeledett ősi gabonafélénk, ami a hajhullástól kezdve az immunerősítésig számos betegségben lehet segítségünkre. 
A köles (Panicum miliaceum) a kőkorszak óta termesztett, méteresre növő, élénkzöld fűféle. Kínában az első kölestermesztésre vonatkozó adatok az i.e. 7000-5000 közötti időszakra tehetők, de eredeti őshazája valószínűleg India. Fogyasztása a kenyérgabonák megjelenésével a 18-19. században szorult háttérbe Európában, a Föld népességének harmada azonban a mai napig alapélelemként fogyasztja.

A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezőségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényező és a növények közötti kölcsönhatárok ismerte és szabályozása.
Környezetei tényezők lehetnek: élettelenek és élő környezeti tényező
Élettelen környezeti tényezők
Éghajlati tényezők:
Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodusnak nevezzük. Hosszú nappalos növények: sok fényre van szükségük, búza, borsó, répa Rövidnappalos növények: rövidebb megvilágosítási idő - kukorica, rizs, napraforgó
Fényközömbös növények: a nappal hosszúságától független - árpa
Hő:A növények fejlődése 10-30 cfok között erőteljes - minimális hőigény ( megindul a növény élettevékenysége)- optimális hőigény (a növény fejlődése a leggyorsabb)- felső tűrési határ (élettevékenysége leáll 40 cfok körül)
A hőmérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre, - transzspirációra- légzésre,- vízfelvételre, tápanyag-felvételre
IDŐJÁRÁS = a légkör változásának folyamata
ÉGHAJLAT = a területen uralkodó jellemző időjárási rendszer
A levegő (szél) O2., CO2,N a légtérben, talajban
A napenergia hatására bekövetkező vízszintes irányú áramlás a szél.

A zöldségtermesztés a szántó és a kert művelési ágban folyik. A szántóföldön termesztett zöldségnövények évenként változóan 90-100 ezer ha területet foglalnak el. A kert művelési ág hasonló nagyságrendű. A kertészeti termesztésen belül a zöldségtermesztés adja a legnagyobb termelési értéket.
A termesztés fogalma, jelentősége: A zöldségfélék lágy szárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint és ásványi sót tartalmazó növények.

Nagyításhoz kattintson a képre Felhasználása A repceolaj

Olajának felhasználásáról már az időszámítás előtti utolsó századokból vannak feljegyzések. Európában a XIII. századtól állítottak elő repceolajat. A világ repceolajtermelése kb. évi 11 millió tonna, a növényi zsiradékok közül a harmadik legtöbb. A biodízel divatja miatt az ennek a divatnak hódoló országokban a kereslet erős felfutása várható. Nálunk a napraforgó után a legjelentősebb olajnövény; évi 80-120 ezer tonna magot termesztünk. A régen általánosan kedvelt fajták magolaja hosszú láncú zsírsavakat, erukasavat , és eikozénsavat is tartalmaz.

A cikórianövények két változata ismert: a gyökeréért termesztett cikória és a leveléért, illetve a hajtásáért nevelt saláta cikória. Hőmérsékleti optimuma 14-16 °C között van, a kontinentális klímánkra jellemző szélsőségeket, a hideget és a nagy meleget egyaránt jól elviseli. Magja már néhány fokkal a fagypont felett csírázni kezd, a levelek, ill. a hajtás fejlődésének üteme alapvetően a hőmérséklet függvénye. Termesztése két részből áll. Először szabadföldi körülmények között helyrevetéssel a gyökereket neveljük meg, majd a második szakaszban a felszedett és tárolt gyökereket zárt térben fénytől elzárt helyen hajtatjuk, ebből nyerjük a fogyasztható, etiolált hajtást.

Nagyításhoz kattintson a képre

A fűszerpaprika-őrlemény, más néven őrölt fűszerpaprika vagy pirospaprika a közönséges paprikából (Capsicum annuum) készült finomra őrölt por. A magyar gasztronómia jellegzetes fűszere, de számos más országban is használják. Világhírűvé vált a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény. A Dél-Alföldön kezdetben a paprika őrlését többnyire tiszai vízimalmok és néhány szél- és szárazmalom végezte.

Termesztett növényeink trágyaigényének meghatározása a talajvizsgálatokon, a talaj felvehetõ (oldható) tápanyag-tartalmának meghatározásán, a talajvizsgálati eredmények értelmezésén és a növények tápanyag-igényének ismeretén alapuló meglehetõsen bonyolult folyamat. Bonyolultságát elsõsorban az adja, hogy az egyes tényezõk rendkívül összetett kölcsönhatásban állnak egymással és ezen kölcsönhatásokat meglehetõsen nehéz beépíteni a számítási módszerekbe.