A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban aszály szempontjából az elmúlt negyvennyolc év megfigyeléseit tekintve. 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37%-a volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk. A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett ennek a problémának. Az időnkénti aszály persze hazánk éghajlatának természetes velejárója,1992-ben érte el a közepes erősségű aszály kategóriát, az átlagértéket tekintve.

Éghajlatváltozás, globális felmelegedés, vízhiány, élelmiszerhiány. Pontosan ezekre a problémákra nyújtanak megoldást világszerte az önellátó ökofalvak. Számuk az idő előrehaladtával nő. Magyarországi ökofalvak: Gyűrűfű, Gömörszőlős, Somogyvámos (Krisna-völgy), Visnyeszéplak, Galgahévíz (Galgafarm), Magfalva, Agostyan. Ezekről tudtam eddig. De vannak újabb ökofalvak: Bakonyszombathely, Bokorliget, Drávafok, Kishantos, Máriahalom, Robinson Ökofalu (Délegyháza), Rozsály.

A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi közvetlen és közvetett karbonkibocsátás kerül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátást jelenti. 

Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás. A magyarországi átlagos egyéni karbonlábnyom 5,7 tonna szén-dioxid egyenérték/fő.

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (az angol smoke [füst] és fog [köd] szóösszetételeként keletkezett kifejezés). A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. A szmog kialakulását úgy hárítják, hogy különböző biztonsági óvintézkedéseket tesznek pl.: kötelező szűrőberendezés(katalizátor), vagy páros napokon páros számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.

A Magyar Faápolók Egyesületének a napokban közzétett alkalmazása a fafaj, a fa méretei és állapotjelzői alapján kiszámítja a fa vagyoni értékét, valamint az egy éves asszimilációs időszakban végzett ökológiai szolgáltatásainak megközelítő értékeit. A Faérték alkalmazást (letöltés ITT) a Magyar Faápolók Egyesülete fejlesztette ki, a programot Schmiedl Balázs és Szaller Vilmos készítette.

 

A washingtoni székhelyű International Food Policy Research Institute (IFPRI) a közelmúltban publikált egy tanulmányt a klímaváltozásról és az adaptáció költségeiről a mezőgazdaságban[1], amelyet 2009. október 5-én mutattak be az IFPRI székhelyén.
A tanulmány a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérésére két indikátort használ: a kalóriafogyasztást és az alultáplált gyermekek számát, és azt vizsgálja, hogy mi a költsége annak a három elemből – mezőgazdasági kutatás, vidéki úthálózat fejlesztése, öntözés - álló összberuházásnak, amely ahhoz szükséges, hogy a 2050-re várható klímaváltozás negatív hatásait kiküszöbölje.

Korunk egyik legfontosabb környezeti kérdésévé vált a klímaváltozás. Mivel a Föld egészét érintő problémáról van szó, leggyakrabban olyan hatásokról hallunk, mint például a sarki jég olvadása, a tengerszint emelkedése, a korallok vagy az erdők pusztulása, amelyek a Magyarországon élőket közvetlenül nem, vagy csak kevéssé érintik. Ugyanakkor a klímaváltozásnak Magyarországon is vannak, illetve lesznek súlyos hatásai és következményei.  Az egyes fafajok előfordulását és egészségi állapotát alapvetően a termőhelyi tényezők határozzák meg.

A globális éghajlatváltozás hatással van az általános egészségi állapotra, a megbetegedési és halálozási viszonyokra. Az éghajlati sérülékenység azonban az egyes régiókban nagyon különböző, aminek társadalmi-gazdasági okai is vannak - áll a KSH által publikált legfrissebb Területi Statisztika kiadványban. Magyarország fontos mezőgazdasági régiói társadalmi szempontból is a legsérülékenyebbek a klímaváltozással szemben.

Térképen a klímaváltozásnak legkitettebb magyar régiók - Az agrártársadalom a legsérülékenyebb: (F:agrarszektor.hu)

Az alábbi közösségi kutatásra hívjuk fel mindenki figyelmét:

 

Nagyításhoz kattintson a képre

Hazánk földrajzi környezte – talaj- és éghajlati adottságai – kedveznek a zöldségtermesztésnek. A friss fogyasztás mellett a zöldség a tartósító ipar – konzerv- és hűtőipar – nyersanyaga is. A friss és feldolgozott zöldség a magyarországi export fontos árucikke.
A zöldségtermesztésnek az ország mezőgazdaságában széles körű fejlesztő hatása van. A zöldségfélék egy része Amerika melegebb és nedvesebb területeiről került Európába.

A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezőségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényező és a növények közötti kölcsönhatárok ismerte és szabályozása.
Környezetei tényezők lehetnek: élettelenek és élő környezeti tényező
Élettelen környezeti tényezők
Éghajlati tényezők:
Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodusnak nevezzük. Hosszú nappalos növények: sok fényre van szükségük, búza, borsó, répa Rövidnappalos növények: rövidebb megvilágosítási idő - kukorica, rizs, napraforgó
Fényközömbös növények: a nappal hosszúságától független - árpa
Hő:A növények fejlődése 10-30 cfok között erőteljes - minimális hőigény ( megindul a növény élettevékenysége)- optimális hőigény (a növény fejlődése a leggyorsabb)- felső tűrési határ (élettevékenysége leáll 40 cfok körül)
A hőmérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre, - transzspirációra- légzésre,- vízfelvételre, tápanyag-felvételre
IDŐJÁRÁS = a légkör változásának folyamata
ÉGHAJLAT = a területen uralkodó jellemző időjárási rendszer
A levegő (szél) O2., CO2,N a légtérben, talajban
A napenergia hatására bekövetkező vízszintes irányú áramlás a szél.

Fokozódhat a rovarinvázió a világban, mert a melegedő éghajlat egyre gyorsabbá teszi a kártevők szaporodását. Az átlaghőmérséklet egy fokos emelkedése 2,5 százalékkal növelheti a rovarok által elpusztított termésmennyiséget a Földön. Most Európa a világ legtermelékenyebb búzatermesztési régiója, de 2050-ig évente akár 16 millió tonna búzát is elveszíthet e régió a terméskárosító kártevők miatt.
Rovarinváziók okozhatnak durva élelmiszerdrágulást:

A magyar emberek energiaellátásának biztonsága és életminőségük javítása érdekében integrált stratégiaalkotással lép szintet Magyarország. Az éghajlatváltozás elleni sikeres fellépésben a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) mutat irányt, a tiszta, okos és megfizethető energiát biztosító energiapolitika kereteit az új Nemzeti Energiastratégia megalapozásáról szóló kormányhatározat rögzíti. A 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló országgyűlési határozat és az annak mellékletét képező stratégia, valamint az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló döntésekről szóló Kormányhatározat a Magyar Közlönyben elérhető.