Mi a különbség az öntözés, az egyszerűsített öntözés és a rendkívüli öntözés között? Az alábbiakban röviden bemutatjuk, miben térnek el egymástól az előbb említett öntözési formák, az információk ugyanakkor csak tájékoztató jellegűek. (agrárszektor.hu)
https://www.agrarszektor.hu/noveny/itt-az-ontozesi-kisokos-ezekkel-jo-ha-minden-gazda-tisztaban-van.21340.html

A vízlábnyom mértéke azt mutatja meg, hogy mennyi vizet használunk el fogyasztóként közvetlenül és közvetetten a fogyasztási cikkeinken keresztül összesen. Nem csak az embereknek és az országoknak, de az egyes üzletágaknak is van jellemző vízlábnyoma. Összességében például nálunk a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 70%-át, az ipar a 20%-át használja fel.
Magyarországon átlagban naponta közvetlenül 110 liter vizet fogyasztunk fejenként (pl.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen.

 

https://humusz.hu/hirek/nemzetkozi-jogszabaly-varhato-muanyagszenny

 

 

 

 

 

 

 

 

A Víz világnap megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Nagyításhoz kattintson a képre

Az ember biológiai szükségletein túl, az energia lényeges komponense a technológiailag fejlett társadalmak áruinak és szolgáltatásainak. Ez az energia általában lehetővé teszi, hogy különböző éghajlati körülmények között éljünk nagy létszámban, és gyakran komfortos körülmények között. A külső energiától való függés mértéke társadalmanként más, ahogy az éghajlat, a komfort és a kibocsátás is. A növekvő komfort növekvő külső energiát igényelhet, azonban az energiahatékonyság növelésével ez a folyamat lassítható.

Jelentősen nőtt a horgászat népszerűsége Magyarországon: már több mint 700 ezer ember, a teljes lakosság több mint hét százaléka rendelkezik horgászengedéllyel, számuk négy év alatt megduplázódott - közölte az Agroinform.hu az MTI-vel hétfőn.

    A portál kutatása szerint a horgászok 41 százaléka legalább heti egy alkalommal eljár horgászni, további 37 százalék legalább havi gyakorisággal teszi ezt. Noha túlnyomórészt továbbra is férfiak időtöltésének számít, már több tízezernyi nő is hódol ennek a sportnak.

„Az életet adó víz” címmel idén is országos versenyt hirdet az Agrárminisztérium a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti és Környezetvédelmi Szakgimnázium közreműködésével a BISEL – Gumicsizmás természetvédelem program keretében. A megmérettetésre általános iskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok 7-12. évfolyamos tanulói jelentkezhetnek két korcsoportban.

Hazánkban sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség. Éppen ezért cél a hatékony mezőgazdaság öntözés feltételeinek javítása, és az öntözött területek arányának növelése. Ennek érdekében a kormány 10 éven keresztül 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez. Fontos változás, hogy májustól engedélyezett, hogy a pályázható összeg maximum felső határa az eddigi 500 millió forintról 2 milliárd forintra nőjön. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a termelők életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak.

Vízkészletjárulék-fizetés

A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről című, vonatkozó kormányrendelet – 123/2020. (IV. 16.) – április 16-án jelent meg. A megjelent módosítások értelmében a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználók a veszélyhelyzet idejére mentesülnek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. Ez egyaránt vonatkozik a növénytermesztés, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és a kapcsolódó szolgáltatások, az erdőgazdálkodás, valamint a halászat, halgazdálkodás területén tevékenykedőkre.

Nagyításhoz kattintson a képre

 

A gyümölcshúsban sok a cukor. Ásványi anyagtartalma csekély; leginkább kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor van benne. Táplálkozási értéke könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő és vízhajtó hatásában rejlik. Nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet. Főleg íze és cukortartalma miatt termesztik; viszonylag kevés benne a C-vitamin. Víztartalma 90-95 %, a fogyasztásával a szervezetbe jutó víz előnyösen befolyásolja a veseműködést.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium egymilliárd forint keretösszegű pályázattal támogatja a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szemléletformálást. A vissza nem térítendő forrásokra 2019. június 17-tól pályázhatnak víziközmű-szolgáltatók, érdekképviseleti szervezetek, konzorciumi partnerként önkormányzatok, felsőoktatási intézmények és civil szervezetek.
A részletes feltételek a pályázati felhívásban, itt érhetőek el.

A víz alatti világ korántsem olyan csendes, mint hinnénk: a halak hol az ellenkező nem tagjait győzködik, hol veszélyre hívják fel társaik figyelmét, néha megmutatják az irányt, máskor pedig csak fecsegnek. A ragadozók még arra is képesek, hogy a halak tereferéjét elcsípve csapjanak le áldozatukra - állítja Shahriman Ghazali, az aucklandi egyetem kutatója.

"Minden hal hall, de nem minden hal képes hang kiadására - folytatta Ghazali. - A pukkantásokat és egyéb hangokat az úszóhólyagjuk rezegtetésével érik el, ez egy olyan szerv, amelyet össze tudnak húzni". A kutató reméli, hogy nemsokára azt is meg tudják majd fejteni, melyik hang pontosan mit jelent.

A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezőségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényező és a növények közötti kölcsönhatárok ismerte és szabályozása.
Környezetei tényezők lehetnek: élettelenek és élő környezeti tényező
Élettelen környezeti tényezők
Éghajlati tényezők:
Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodusnak nevezzük. Hosszú nappalos növények: sok fényre van szükségük, búza, borsó, répa Rövidnappalos növények: rövidebb megvilágosítási idő - kukorica, rizs, napraforgó
Fényközömbös növények: a nappal hosszúságától független - árpa
Hő:A növények fejlődése 10-30 cfok között erőteljes - minimális hőigény ( megindul a növény élettevékenysége)- optimális hőigény (a növény fejlődése a leggyorsabb)- felső tűrési határ (élettevékenysége leáll 40 cfok körül)
A hőmérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre, - transzspirációra- légzésre,- vízfelvételre, tápanyag-felvételre
IDŐJÁRÁS = a légkör változásának folyamata
ÉGHAJLAT = a területen uralkodó jellemző időjárási rendszer
A levegő (szél) O2., CO2,N a légtérben, talajban
A napenergia hatására bekövetkező vízszintes irányú áramlás a szél.

Az öntözés olyan agrotechnikai eljárás, melynek segítségével az adott technológiai rendszeren belül - biztosítható a növények vízigényének optimális kielégítése, s ezáltal a hozam növelése.
Célja: hiányzó csapadék pótlása, hozam növelése, termésingadozások csökkentése, elvetett növények kelésének segítése, műtrágya növényvédőszer kijuttatása, fagyvédelem, aszúsítás
Módjai:felületi öntözés, -altalaj öntözés, -esőztető öntözés.

•  Nagyításhoz kattintson a képre

• A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja.
• A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. 
• Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

A világ környezetvédelmi vezetői a legégetőbb környezeti problémák között emelték ki a klímaváltozást, a biodiverzitás és az erdőterületek csökkenését, a tengerek és óceánok védelmét, különösen a műanyagszennyezéssel szemben, a vegyi anyagok és hulladékok kérdéskörét, a talajdegradációt, az élelmiszer-ellátás és -pazarlás problémáját és környezeti összefüggéseit. Hazánk környezetpolitikájának célja, hogy az ország gazdasági fejlődése a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata mellett valósuljon meg.

A világ környezetvédelemi vezetői a legégetőbb környezeti problémák között emelték ki a klímaváltozást, a biodiverzitás és erdőterületek csökkenését, a tengerek és óceánok védelmét, különösen a műanyag szennyezéssel szemben, a vegyi anyagok és hulladékok kérdéskörét, a talaj degradációt, az élelmiszer ellátás és pazarlás problémáját és környezeti összefüggéseit. Hazánk környezetpolitikájának célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata mellett valósuljon meg.  Felhívták a figyelmet a globális vízügyi célok támogatására, aminek érdekében idén októberben Magyarország harmadszor rendezi meg a Budapesti Víz Világtalálkozót.

Egy csésze kávé 140 liter vizet pusztít el!

Ki gondolná, hogy egy csésze kávéval a kedélyes európai polgár egyúttal 140 liter vizet is „lenyel”? Vagy ha vesz egy gyapjú trikót, akkor 2 ezer liter vizet „húz le” a csatornába. Amikor egy kisebb társaság befal egykilónyi, közepesen átsütött bifszteket, akkor 15 ezer liter víz megy a pocsékba.

A BBC által ismertetett szakértői jelentés szerint a fejlett világ által importált élelmiszerek és áruk olyan sok „beágyazott vizet” tartalmaznak, ami súlyosan megnöveli a világszerte létező – és folyamatosan rosszabbodó – vízhiányt.