Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépő, és zömmel a látható fény tartományába eső napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínről visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hőenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nő az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hő távozik a világűrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik. A legfontosabb üvegházhatású gázok: a szén-dioxid (CO₂), a metán (CH₄), a dinitrogén-oxid (N₂O), a kén-hexafluorid (SF₆), a halogénezett szénhidrogének (CFC-k), és az alsólégköri (troposzferikus) ózon.

Nagyításhoz kattintson a képre

Az üvegházhatás lényege, hogy az üvegházgázok a légkörbe belépő, és zömmel a látható fény tartományába eső napsugarakat nem nyelik el, a földfelszínről visszavert, nagyobb hullámhosszú infravörös sugárzás egy részét viszont igen. Ez a hőenergia az alsó légrétegekben marad. Ahogy nő az üvegházgázok koncentrációja, úgy egyre kevesebb hő távozik a világűrbe, az alsó légkör és a földfelszín pedig egyre inkább felmelegszik.

A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezőségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényező és a növények közötti kölcsönhatárok ismerte és szabályozása.
Környezetei tényezők lehetnek: élettelenek és élő környezeti tényező
Élettelen környezeti tényezők
Éghajlati tényezők:
Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodusnak nevezzük. Hosszú nappalos növények: sok fényre van szükségük, búza, borsó, répa Rövidnappalos növények: rövidebb megvilágosítási idő - kukorica, rizs, napraforgó
Fényközömbös növények: a nappal hosszúságától független - árpa
Hő:A növények fejlődése 10-30 cfok között erőteljes - minimális hőigény ( megindul a növény élettevékenysége)- optimális hőigény (a növény fejlődése a leggyorsabb)- felső tűrési határ (élettevékenysége leáll 40 cfok körül)
A hőmérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre, - transzspirációra- légzésre,- vízfelvételre, tápanyag-felvételre
IDŐJÁRÁS = a légkör változásának folyamata
ÉGHAJLAT = a területen uralkodó jellemző időjárási rendszer
A levegő (szél) O2., CO2,N a légtérben, talajban
A napenergia hatására bekövetkező vízszintes irányú áramlás a szél.

Nagyításhoz kattintson a képre

 A Nap energiája hő és fény formájában, sugárzással éri el a Földet, melyet az emberiség ősidők óta hasznosít, egyre fejlettebb technológiák segítségével. A napenergiához kapcsolódó technológiák, mint a napfűtés, a fotovoltaikus berendezések, a naperőművek vagy a napenergiát felhasználó épületek segíthetnek megoldani az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásokat.
A Napból érkező energia hasznosításának két alapvető módja létezik: a passzív és az aktív energiatermelés.