Mi a különbség az öntözés, az egyszerűsített öntözés és a rendkívüli öntözés között? Az alábbiakban röviden bemutatjuk, miben térnek el egymástól az előbb említett öntözési formák, az információk ugyanakkor csak tájékoztató jellegűek. (agrárszektor.hu)
https://www.agrarszektor.hu/noveny/itt-az-ontozesi-kisokos-ezekkel-jo-ha-minden-gazda-tisztaban-van.21340.html

A talaj az egyik olyan természeti erőforrásunk, amellyel fenntartható módon kell gazdálkodnunk, egyre nagyobb figyelmet szükséges szentelni védelmére. Ennek érdekében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrárminisztérium és a KITE Zrt. három kisfilm segítségével mutatja be a gazdálkodók számára alkalmazható új technológiákat - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel pénteken.

A fentiekben ismertetett lehetőségekről, azok alkalmazásának fontosságáról részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők a Szántson, vagy váltson!

Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók - hangsúlyozzák az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfői közleményében, amelyben a hazai termelésű, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívják fel a figyelmet a kenyér világnapja és az élelmezési világnap alkalmából.  A közleményben kitérnek arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist (https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/gabona-adatbazis), amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.     

„Az aszály egyetlen ellenszere az öntözés, mely száraz éghajlat alatt és sülevényes talajon talajon csodákat mívelhet. Az öntözés ugyan szántóföldeken sincsen kizárva s azt a kultúra magas fokán álló némely országban kitűnő eredménnyel használják, sőt főleg kerti termnyékre alkalmazva, itt-ott hazánkban is gyakorolják (bolgár kertészek), de igazán haszonhajtó módon –sajnos! – még réteken is csak kivételesen kedvező viszonyok között alkalmazható szembetűnő előnyökkel.” (Forrás: Balás Árpád: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés Magyar-Óvár 1888, 383 o.)

A rozsdabetegség egy gombás fertőzés, ami gátolja a növények növekedését, elcsúfítja leveleiket, de csak nagyon ritkán végez velük. A rozsdabetegségnek számtalan változata létezik. A legtöbb növénynek megvan a saját rozsdabetegsége, ami kizárólag azt az adott fajtát támadja meg. Ezek mellett beszélhetünk még a közönséges rozsdabetegségről, ami már kevésbé válogatós, és többféle növényt is áldozatául ejthet. https://www.agraroldal.hu/rozsdabetegsegek.html

A Fusarium egy mikroszkopikus gomba, a gabonatermesztők között jól ismert gombanemzettség, amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. A fonalas gombák a növényeket széleskörűen fertőzik, leginkább a gabonaféléket (kukorica, búza, rozs). A legtöbb ismert mikroszkopikus gomba toxinját (az Aspergillus-fajok által termelt aflatoxinok mellett) a fuzáriumok termelik, ezek a toxinok a gombák anyagcseretermékei. Jelentőségük miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.

Az idei évtől változtak a támogatási feltételek, hazai jogszabályok, továbbá a kérelem elektronikus benyújtó felülete, ezért fontos segítséget adni minden kérelmet benyújtó gazdának. Az EK2023 felületi oktató videók elérhetők a linkre kattintva.

Ingyenes, online előadások január 18-án az új, 2023 januárjában induló agrártámogatási rendszerről. A rendezvényen szó lesz a közvetlen kifizetések új rendszeréről, a beruházási támogatások igénybe vételének feltételeiben bekövetkező változásokról és a várható, teljesen új pályázati konstrukciókról is. A webinárium helyszíne: ZOOM alkalmazás (itt letöltheted). A webinárium időpontja: 2023. január 18. szerda, 10:00

Nagyításhoz kattintson a képre

(f:ksh)

A különböző növények egymást követő termesztésének fontosságát már rég felismerték, mint olyan eszközt, amely növeli a talaj tápanyag ellátottságát és csökkenti a gyomok, rovarok és betegségek okozta veszélyeket. A legkorábbi és legismertebb eljárás volt a XIX. század végén alkalmazott norfolki négyes. Ez általában fehérrépát vagy karórépát, árpát, lóherét és Búzát foglalt magába.
Tápanyag gazdálkodás szempontjából a vetésforgó alapelve a növények időbeni egymás utáni váltakozása.

A növénytermesztés hozamainak és jövedelmezőségének növeléséhez nélkülözhetetlen a környezeti tényező és a növények közötti kölcsönhatárok ismerte és szabályozása.
Környezetei tényezők lehetnek: élettelenek és élő környezeti tényező
Élettelen környezeti tényezők
Éghajlati tényezők:
Fény: a növények reagálását a nappal és az éjszaka viszonylagos hosszúságára fotoperiodusnak nevezzük. Hosszú nappalos növények: sok fényre van szükségük, búza, borsó, répa Rövidnappalos növények: rövidebb megvilágosítási idő - kukorica, rizs, napraforgó
Fényközömbös növények: a nappal hosszúságától független - árpa
Hő:A növények fejlődése 10-30 cfok között erőteljes - minimális hőigény ( megindul a növény élettevékenysége)- optimális hőigény (a növény fejlődése a leggyorsabb)- felső tűrési határ (élettevékenysége leáll 40 cfok körül)
A hőmérséklet közvetlenül hatással van: - fotoszintézisre, - transzspirációra- légzésre,- vízfelvételre, tápanyag-felvételre
IDŐJÁRÁS = a légkör változásának folyamata
ÉGHAJLAT = a területen uralkodó jellemző időjárási rendszer
A levegő (szél) O2., CO2,N a légtérben, talajban
A napenergia hatására bekövetkező vízszintes irányú áramlás a szél.

Termesztett növényeink trágyaigényének meghatározása a talajvizsgálatokon, a talaj felvehetõ (oldható) tápanyag-tartalmának meghatározásán, a talajvizsgálati eredmények értelmezésén és a növények tápanyag-igényének ismeretén alapuló meglehetõsen bonyolult folyamat. Bonyolultságát elsõsorban az adja, hogy az egyes tényezõk rendkívül összetett kölcsönhatásban állnak egymással és ezen kölcsönhatásokat meglehetõsen nehéz beépíteni a számítási módszerekbe.