Magyarország a régióban fontos vetőmag-termelési és -kereskedelmi központ. A világ élvonalába tartozunk, ott vagyunk a legnagyobb vetőmag-előállító országok előkelő tízes rangsorában. Az elmúlt években a hazai szántóterület 3-4 százalékán, mintegy 100-120 ezer hektáron 100 növényfaj több mint 1600 fajtájának vetőmagját állította elő a szektor.

Egyes ősgabonáknak kiemelkedő a beltartalmi értékük és könnyebben tolerálják őket az ételérzékeny fogyasztók - hangsúlyozzák az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfői közleményében, amelyben a hazai termelésű, ökológiai művelésben aratott gabonák értékeire hívják fel a figyelmet a kenyér világnapja és az élelmezési világnap alkalmából.  A közleményben kitérnek arra, hogy az ÖMKi, ahol több mint nyolc éve foglalkoznak az ősgabonákkal, létrehozott egy gazda-molnár-pék adatbázist (https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/gabona-adatbazis), amelynek célja, hogy a termelők és a termékpálya további szereplői könnyebben egymásra találjanak, és ezáltal minél több pékségbe és háztartásba eljuthasson az egészséges, szermaradványoktól mentes bio búzaliszt.     

Eredményes volt az országos ökobúza fajtakísérlet, amelynek keretében hét helyszínen összesen 21, az ökogazdálkodás számára ígéretes hazai és külföldi nemesítésű őszi búzafajtát teszteltek az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet és a Vetőmag Szövetség öko kisparcellás fajtateszt-hálózatában - közölte a szövetség az MTI-vel csütörtökön.

    A szervezők szerint a következő években nőni fog az őszi búza termesztése az ökológiai területeken.

A szántóföldi növények jó hozamai ellensúlyozták a termőterület csökkenését, az őszi búza és az őszi árpa aratása termésátlagrekorddal zárult - mondta hétfői sajtótájékoztatóján Budapesten az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

    Feldman Zsolt közölte, hogy a gazdák 1,5 millió hektáron 8 millió tonna terményt takarítottak be, az idei aratás ezzel lényegében befejeződött

Ma is ugyanannyiba kerül a kenyér, mint 2600 éve
Ma ugyanannyi kenyeret lehet vásárolni egy uncia aranyért, mint a híres babilóniai uralkodó, Nabukodonozor (Nabucco) korában, 2600 évvel ezelőtt – véli a Raiffeisen Zentralbank elemzője.
Peter Brezinschek az ausztriai Alpbachban tartott egyik konferencián osztotta meg adatait a hallgatósággal. Ezek szerint Nabucco udvarában egy uncia aranyért 350 vekni kenyeret lehetett venni. Ma körülbelül 730 euróba kerül az arany unciánként, egy kiló kenyér pedig 2,10 euró, vagyis jelenleg 348 vekni kenyér vásárolható egy unciányi aranyért.

Az idén is útjára indítják a szervezők a tíz éves múltra visszatekintő Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ).
A program fő eseménye, a Kárpát-medencei Összeöntés Ünnepe idén, július 31-én a történelmi Magyarország középpontjában, Szarvason kerül megrendezésre.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása.

A Kárpát-medencei magyar gazdák összefogását hangsúlyozva idén is elindul a Magyarok Kenyere program, amely több tízezer gyermek ellátásához járul hozzá és segítséget nyújt a termelőknek is. A tavalyi esztendő minden eddiginél sikeresebb volt a program életében: több mint 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, és csaknem nyolcszáz tonna búzát gyűjtöttek.

A Fuzárium egy mikroszkopikus gomba, a gabonatermesztők között jól ismert gombanemzettség, amelybe hozzávetőlegesen ezer faj tartozik. A fonalas gombák a növényeket széleskörűen fertőzik, leginkább a gabonaféléket (kukorica, búza, rozs). A legtöbb ismert mikroszkopikus gomba toxinját (az Aspergillus-fajok által termelt aflatoxinok mellett) a fuzáriumok termelik, ezek a toxinok a gombák anyagcseretermékei. Jelentőségük miatt világszerte, így az Európai Unióban és hazánkban is szigorú szabályozás alá esnek, rendszeres ellenőrzésük indokolt és szükséges.

 

Az idei aratási idény véget ért, befejeződött az összes nyári aratású szántóföldi növény betakarítása.

 

Őszi búzából jó, közepes lett a termés, a 952 ezer hektáros termőterületről 5,27 t/ha átlaghozammal 5 millió tonnás összterméssel számolhatunk, a termény minősége a fehérje és sikértartalmat tekintve jó. Az őszi árpánál a 2018-as és az öt éves átlagot is meghaladva, 218 ezer hektárról 5,49 t/ha átlaghozammal 1,2 millió tonnás össztermés realizálódott.

Cserháti Sándor (1852. szeptember 14 - 1909. április 13)  műveivel, fölfedezéseivel, tanításaival, emberségével és szilárd jellemével kivívta az utókor megbecsülését. A növénytermesztés minden ágában korszerű és nagy volumenű kutató és kutatásszervező munkát indított be.

1871-73-ban elvégezte a Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézetet, ahol mezőgazdasági oklevelet szerzett. 1873-74-ben a hallei, 1874-75-ben pedig a lipcsei egyetemen egészítette ki szaktanulmányát.

Nagyításhoz kattintson a képre

A búza a perjefélék családjába tartozó növénynemzetség, mely a búzafajok és fajták változatos éghajlati igénye és jó alkalmazkodóképessége miatt széles körben elterjedt. A Föld egyik legnagyobb területen előforduló gabonája, a sivatagok és a sarkvidékek kivételével szinte mindenütt termesztik. A népélelmezésben elfoglalt szerepével kiemelkedik a többiek közül. Kenyérgabona szerepén túl sokrétű felhasználás jellemzi, hiszen gazdag abraktakarmány, szalmája értékes alomanyag, és különböző részei ipari alapanyagként is felhasználhatóak.