Országszerte több mint száz programmal várják az erdészetek a fák világa iránt érdeklődőket október 2. és 8. között a hagyományos Erdők Hetén - közölte az Agrárminisztérium (AM) szombaton az MTI-vel.

A közleményben azt írták, hogy a 27. alkalommal megrendezett eseménysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az erdők szerepére és a megőrzésük érdekében végzett emberi munka fontosságára.
 Az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált és az AM által támogatott programok megvalósításában jelentős részt vállalnak az állami erdészeti társaságok, melyek kiemelt feladatuknak tartják az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának bemutatását és a környezeti nevelési munka segítését - tették hozzá.

„Az aszály egyetlen ellenszere az öntözés, mely száraz éghajlat alatt és sülevényes talajon talajon csodákat mívelhet. Az öntözés ugyan szántóföldeken sincsen kizárva s azt a kultúra magas fokán álló némely országban kitűnő eredménnyel használják, sőt főleg kerti termnyékre alkalmazva, itt-ott hazánkban is gyakorolják (bolgár kertészek), de igazán haszonhajtó módon –sajnos! – még réteken is csak kivételesen kedvező viszonyok között alkalmazható szembetűnő előnyökkel.” (Forrás: Balás Árpád: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés Magyar-Óvár 1888, 383 o.)

A vetésforgók javítják a talaj tápanyag kihasználását és a talajszerkezetet. A betakarítás utáni területművelés különösen a szántás, amely által a felszínen található hulladékok bedolgozásra kerülnek, segíti a kevésbé specifikus problémák megelőzését, míg a vetés előtti és utáni felszíni talajművelés – különösen a kapás növényeknél – gátolja a gyomok fejlődését.
A vetésforgó alkalmazása lehetővé teszi a termesztéssel járó kockázatok, mint az időjárás, piaci árak alakulása, kórokozók és kártevők vagy bármely más tényező megosztását a különböző növényfajok között.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítása támogatásának ügyében november 2. és 30. között lehet egyéni tervet benyújtani. Módosult a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához igényelhető támogatásról szóló 57/2020. (XI. 13.) AM rendelet.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) őszi pályaorientációs programsorozata keretében országszerte népszerűsíti az agrárszakképzést, partnerei segítségével több mint négyezer általános iskolásnak, illetve szüleiknek mutatja meg 26 agrárszakma lehetőségeit.

Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.
http://www.mme.hu/a-tavasz-kiemelt-fecskevedelmi-idoszak-2020

Földünkön 4,06 milliárd hektár erdő található, ami 0,52 hektár erdőt jelentene fejenként. Mindent egybevetve – az erdőírtást és -telepítést is – világszerte 4,7 millió hektár erdő tűnt el 2010 óta. A szárazföldi területek közel harmadát borítja erdő, ami alapanyagot, munkát, pihenést és megnyugvást, továbbá létbiztonságot jelent emberek millióinak.

A Tiszán látható, a kérészek csupán egy napig tartó különleges násztánca. Bár sokan úgy vélik, ezek a rovarok a legrövidebb életű állatok közé tartoznak, ez a kijelentés nem helytálló. Valójában a tiszavirág lárvája három éven keresztül él a vízben, mielőtt bebábozódna, majd kikelne. Ezután mindössze néhány óráig él kifejlett rovarként, és csupán a párkeresés, a párzás foglalkoztatja. A megtermékenyítés után lerakja petéit a vízfelszínre, majd élete véget ér.

Szülők és gyermekotthonok is csatlakozhatnak idén az Állatvédelmi Témahéthez, amelyet október 2. és 15. között rendeznek meg - közölte Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos.A kormánybiztosi titkárság csütörtöki közleménye szerint az Állatvédelmi Témahét célja, hogy felhívja a kicsik és a nagyok figyelmét az állatok védelmének fontosságára, emellett ösztönözze a szülőket és pedagógusokat arra, hogy aktívan vegyenek részt az állatvédelmi szemléletformálásban.

Október 20. és 22. között rendezi meg immár 81. alkalommal az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK) az agrártárca az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban

A biogazdálkodók ökológiai módszerekkel előállított, de legalábbis vegyszerrel nem kezelt vetőmagot, illetve szaporítóanyagot használnak. Így már a fiatal növények is megfelelnek az ökogazdálkodás követelményeinek. 
Minden új bioterület esetében legalább két évig tart az átállás ökológiai gazdálkodásra. Az átállás időszakában is be kell tartani minden vonatkozó előírást. Ez a „várakozási idő” biztonságot ad afelől, hogy a biotermékekben már kevésbé fordulnak elő a korábbi időszakból származó növényvédőszer-maradványok.

Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne. A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége – írja a BBC. A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet.

Az ételhulladékok nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia, hanem káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Komoly probléma a tájékoztatás hiánya is: az Eurobarometer felmérése szerint az emberek csupán fele tudja, hogy mit jelöl a „minőségét megőrzi”, vagy a „fogyasztható” dátum a termékeken. A probléma azonban morális jellegű is: rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladék-hegyek keletkeznek, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy.