Címkék

• Aktuális infók 
• Cikkek 
• EU 
• Föld ügyek 
• Gazdálkodás 
• Hungarikumok 
• hírek 
• kertészet 
• kutatóintézetek 
• Könyvespolc 
• Környezetvédelem 
• mezőgazdaság általános 
• múzeumi séták 
• Nemzeti Parkok 
• nevezetes napok 
• Növénytermesztés 
• PTI Hírlevél 
• pénzügy 
• szerződés 
• tanácsadás 
• vállalkozási 1 x 1 
• állatok 
• érdekes-humor 
• Ízek varázsa

A magyar agrárkereskedelemre jellemző, hogy értékét tekintve többet exportálunk, mint amennyit importálunk. Azaz, a magyar mezőgazdasági külkereskedelmi mérleg pozitív. Ez az Európai Unióhoz való csatlakozásunk előtti és utáni időszakra is igaz. Mióta Magyarország EU-tag lett, az export értéke évről évre nő. A hazai agrárkereskedelem jellemzője, hogy évek óta stabil és magas a koncentrációja. 5-5 országra export és import terén is. Exportunk több mint 60%-a Németországra, Romániára, Szlovákiára, Olaszországra és Ausztriára, importunk szintén több mint 60%-a Németországra, Lengyelországra, Hollandiára, Szlovákiára és Ausztriára koncentrálódik.

Két év múlva, 2024 végén érkezhet az első kötelező érvényű nemzetközi jogszabály a műanyagszennyezés ellen.

https://humusz.hu/hirek/nemzetkozi-jogszabaly-varhato-muanyagszenny

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről. Január 1-jétől az elektronikus gazdálkodási napló felület a Nébih ügyfélprofil rendszerében (ÜPR – https://upr.nebih.gov.hu/) lesz elérhető KAÜ-s azonosítást követően.

Az Agrárközgazdasági Intézetben működő Tesztüzemi Információs Rendszer évről évre figyeli a magyar árutermelő mezőgazdasági vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét. A részletes adatsorokat, grafikonokat, és az összehasonlító vizsgálatok eredményeit tartalmazó éves jelentés letölthető az Agrárközgazdasági intézet honlapjáról.

Itt a fűtési szezon, ebben az időszakban megugrik a levegőben a szállópor értékének a koncentrációja, ami nagyban összefügg a hulladékkal való tüzeléssel.

https://humusz.hu/hirek/hulladekkal-valo-tuzeles-oriasi-veszelyt-jelenth...

V. Németh Zsolt, a magyar életmód

és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos és Nagy István agrárminiszter a Hungarikum bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 2022. december 13-án. A bizottság döntése alapján bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe a teqball, valamint a 200 éves közösségi ünnep, a Füredi Anna-bál. A Magyar Értéktár elemeinek száma 142-ről 148-ra bővült, kiemelkedő nemzeti érték lett a szaloncukor, a Hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom, a muravidéki vágottzsír, a Hajdú Lisztek és Őrlemények termékcsalád, a korhely halászlé, a hajdúdorogi Krisztus-katonaság görögkatolikus hagyománya. (F:MTI/Balogh Z.)

Az Agrárminisztérium és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) együttműködése révén 2023 februárjától keresztféléves képzés keretében agrárdiplomáciai menedzser szakirányú továbbképzés indul. A jelentkezési felhívás a MATE honlapján érhető el.

    2022-ben az Év kiváló magyar méze a csővári Dian Richárd akácméze lett.
    A zsűri értékelése szerint a legjobb akácmézet Hegedűs Gábor készítette Hódmezővásárhelyen, a legjobb repcemézet a dunaújvárosi Gál Balázs Sándor, a legjobb vegyesmézet pedig Dian Gergő Csőváron.
    Fajtaméz kategóriában Hanzel Róbert hárs méze nyert Kaposmérőről, az egyéb fajtaméz kategóriában a pécsváradi Tojzán Zoltán facélia méze diadalmaskodott.

A 43/2010 FVM rendelet előírásai szerint 2023.01.01-től a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodó termelőnek a rovarölő szeres kezelésekről – ha azt az egységes kérelemfelületen alkalmazott hasznosítási kódok szerinti szántóföldi kultúrában végzi – a nyilvántartást a Nébih elektronikus felületén naprakészen kell vezetnie. Továbbá az összes termelőre vonatkozik, hogy (a már rögzített adatok kivételével) legkésőbb minden naptári év január 31-ig fel kell tölteniük a Nébih elektronikus felületére az előző évben elvégzett növényvédő szeres kezelések adatait.

A lópatkó az a többnyire félhold alakú, vasból, rézből, alumíniumból vagy más anyagból készült ívelt fémeszköz, mellyel a ló patáját a kopás ellen védik. A lópatkó alakja megegyezik a pata hordozószélének alakjával, vagyis az első láb patáira inkább kör alakú, a hátsókra inkább tojásdad alakú patkókat alkalmaznak. A patkót a ló patájának méretéhez és formájához, illetve testének tömegéhez kell igazítani.
A patkónak a patával érintkező lapja sima, beljebb lejtősre készül, hogy járás közben meg ne zúzza a leereszkedő talpat.

Az előttünk álló időszakban számos új kihívásnak kell megfelelnünk, ezért fontos, hogy a lehető legjobb módon tudjunk előre kalkulálni a lehetséges bevételeinkkel. Ebben nyújt segítséget a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara KAP kalkulátora, mellyel minden érdeklődő kiszámíthatja a termeléstől független támogatások, valamint a termeléshez kötött támogatások várható összegét.

Idén 29. alkalommal adták át a legvirágosabb településeknek járó elismeréseket a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusán tartott ünnepélyes díjkiosztón, 2022. november 18-án.

Az ország legjelentősebb környezetszépítő versenye során rekordszámú jelentkezés mellett 339 önkormányzat – köztük 32 határon túli jelentkező – összesen 439 pályázatát bírálta el az elmúlt hónapokban a közel 150 tagú szakmai zsűri, közülük kerültek ki most a szakmai elismerésben részesített pályázók.

A lipicai lótenyésztés hagyománya szellemi kulturális örökség részeként felkerült az UNESCO listájára - jelentette be az Agrárminisztérium (AM) csütörtöki közleménye szerint Nagy István tárcavezető.

    A Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát idén Marokkó fővárosában, Rabatban rendezik meg november 28. és december 3. között. Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára a nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudást gyűjtik össze az egyes országok felterjesztései alapján - írták.

Nemzeti italunk 2004 óta védett hungarikum, hazánkban valószínűleg nincs olyan háztartás, ahol ne lenne megtalálható, hiszen rég nem látott kedves ismerősök érkezésekor, de akár örömünk fokozására, bánatunk oldására mindig előkerül a kamrából. Ha meghalljuk a szót, szinte már a szánkban érezzük az ízeket, de vajon kinek milyen a jó pálinka? Az ízlések eltérőek lehetnek: van, akit még családi körben sem lehet rávenni a fogyasztására, de van, aki meg hosszú percekig képes mesélni a poharába kerülő italról: „a magyar királyné életvizéről”.