A Víz világnap megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhíva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét.

 

 

 

Ismerd meg a "Gazda Praktikum" blog tevékenységét. 

állatok

 

Dohánytermelés

• A korábban jelentős magyarországi dohány-termőterület napjainkra jelentősen lecsökkent, jelenleg 3100 hektáron termelnek dohányt.
• Kevéssé ismert, hogy a dohányon belül két levélfajta van termesztésben: a természetes szárítású Burley és a mesterséges szárítású Virginia. Burley-t a gazdaságok 15%-ában, jellemzően a kisebb területen gazdálkodók termesztenek, a többi területen Virginia terem. Mindkettőből magyar fajtanemesített változatot termesztenek itthon, amelyet a hazai időjárási viszonyok figyelembevételével alkottak meg.

 

 

A klímaváltozás hatása...

 

 

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A minőségi növénytermesztés alapja a megfelelő fajta- és vetőmaghasználat. A kiváló minőségű, ellenőrzött körülmények között előállított és minősített vetőmag használata az egyik alapfeltétele a színvonalas és gazdaságos termelésnek. Szakmai szempontból éppen ezért kívánatos, hogy a termőföldbe mindig államilag fémzárolt vetőmagok kerüljenek.

A genetikai felújítást mellőző, ellenőrizetlen és évről-évre ismétlődő utántermesztéssel a vetőmag genetikai értéke leromlik, nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez.

1. A számvitelben alkalmazott mérésmódok:
• Mennyiségi mérésmód:
- természetes mértékegységet (hektár, m2, liter, méter, kg, db stb.).
- származtatott mértékegységet a tárgyi eszközök egyes csoportjainál a teljesítmény mérésére (például: traktor - normálhektár, tehergépkocsi - tonnakilométer stb.).
• Pénzbeni mérésmód: A számvitel általános mérésmódja. Minden gazdasági eseményt pénzben is rögzítünk, ezáltal lehetővé válik azok összesítése, valamint összehasonlítása a vállalkozáson belül és más vállalkozások adataihoz viszonyítva is.

Húsnak nevezzük a vágott, melegvérű állatnak azon részeit, amelyek izomszövetből állnak és emberi fogyasztásra alkalmasak. Kémiailag vízből, fehérjéből, zsírból, szénhidrátból, vitaminokból és ásványi anyagokból tevődik össze. Egyes húskészítményeket olyan nyersanyagokból gyártanak, amelyeket nem vázizomzat alkot, hanem amelyek az állatoknak a vágás során nyert más ehető részei ( pl. szalonna, bőr, máj ).

2.1. A hús érésének biokémiája (2)
Az izomszövet fő funkciója az élő állaton belül a mechanikai munkavégzés biztosítása.

Az engedélyezett felnőttképzési intézmények mostantól jelentkezhetnek a pilóta nélküli légijárműves (drónos) növényvédelmi alapképzés megszervezésére és lebonyolítására - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.

 

    A közlemény szerint már Magyarországon is lehetővé válik a növényvédő szerek drónokkal történő kijuttatása a légi permetezésre vonatkozó jogszabály módosításával, amely egyúttal összefoglalja a tevékenység elvégzéséhez szükséges képzettségi, adminisztrációs és műszaki előírásokat.

Az elmúlt 12 évben az Agrárminisztérium a tíz magyar nemzeti park igazgatósággal együttműködésben soha nem látott mértékben valósított meg természetvédelmi beruházásokat, mintegy 78 milliárd forint felhasználásával, mellyel 320 ezer hektáron javítottuk a természeti környezetünk állapotát - fogalmazott az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára Szalafőn az agrártárca közleménye szerint.

 

Rácz András az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság 20 éves fennállásának évfordulós ünnepségén elmondta, 1978-ban az Őrségben létrejött Magyarország legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzete mintegy 38 ezer hektárnyi területen, mely a 25 évvel később megalakuló nemzeti park alapját képezte.

A NAK „Húsba vágó tények” címmel indított ötrészes kiadványsorozatának újabb kötetei jelentek meg, „Környezetvédelem”, valamint „Gazdálkodás és vidéki élet” címmel. A kiadványsorozat „Környezetvédelem” című negyedik kötetét ezen a linken, a „Gazdálkodás és vidéki élet” című ötödik kötetünket pedig ezen az oldalon érhetik el. Az Agrárkamara arra is felhívta a figyelmet, hogy a sorozat korábban megjelent része közül az „Az állattenyésztés és az állati-termékelőállítás jelentősége” című első kötet ezen az oldalon, az „Állatjólét” című második kötet ezen a linken, az „Állategészségügy” című harmadik kötet pedig itt érhető el.

Csütörtöktől visszavonásig tűzgyújtási tilalom van érvényben az egész országban - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-vel.

 

    A közlemény szerint tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek kétszáz méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is.
    Felhívták a figyelmet, hogy a csapadékmentes időjárás miatt nagy a szárazság, ezért amíg ki nem zöldül a természet, a legkisebb figyelmetlenség is könnyen hatalmas tűzhöz vezethet.

Sokszínű programkínálattal várják az érdeklődőket a hazai botanikus kertek és arborétumok az idei évben, melyek számos jeles napon nyújtanak tematikus programokat: a Föld Napján 17, a Madarak és Fák Napján 22, a Kutatók Éjszakáján 14 intézmény várja külön programokkal is a látogatókat - hangzott el a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) csütörtöki sajtótájékoztatóján.

 

    Zsigmond Vince, a szövetség elnöke emlékeztetett: a koronavírus-járvány miatt a szabadtéri attrakciók, így a gyűjteményes kertek jelentősége felértékelődött a szabadidő eltöltésében.

Nagyításhoz kattintson a képre

Az ember biológiai szükségletein túl, az energia lényeges komponense a technológiailag fejlett társadalmak áruinak és szolgáltatásainak. Ez az energia általában lehetővé teszi, hogy különböző éghajlati körülmények között éljünk nagy létszámban, és gyakran komfortos körülmények között. A külső energiától való függés mértéke társadalmanként más, ahogy az éghajlat, a komfort és a kibocsátás is. A növekvő komfort növekvő külső energiát igényelhet, azonban az energiahatékonyság növelésével ez a folyamat lassítható.

2022.03.29. kedden, 10:00-12:30 megrendezésre kerül az „Útmutatás az őstermelők 2022-es adózására és a 2021. évről szóló adóbevallására” című online rendezvény a Menedzser Praxis Kft. szervezésében. A rendezvény online kerül megrendezésre, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb információ és a regisztrációs felület itt érhető el.

Mi a GMO és a GM élelmiszer?

A genetikailag módosított organizmusok (GMO-k), olyan élő szervezetek melyekben a génállományt (DNS) olyan módon változtatták meg, amely a természetben nem fordulna elő. Ez lehetővé teszi egyes gének átvitelét egyik szervezetből a másikba, akár nem rokon fajok esetében is. A technológiát többféleképpen is nevezik, mint például modern biotechnológia, géntechnológia, rekombináns DNS technológia, génmérnökség.

A termőföldek aranykorona (kataszteri tisztajövedelem) értéke nem pénzbeli értéket jelent, hanem egy adott becslőjáráshoz tartozó, a művelési ágtól, és azon belül a minőségi osztálytól függő minőségi arányszám. A szám-érték a matematikában sem jelent pénzbeni értéket. Az AK értéket a földhivatal hatósági jogkörében állapítja meg a kijelölt mintaterekkel való empirikus összehasonlítás és a vonatkozó fokozattábla alapján. A kataszteri tisztajövedelem érték, mint hatósági nyilvántartási adat az ingatlan-nyilvántartásba is be van jegyezve.

 

Az autotróf szénasszimiláció elterjedtebb típusa. A fotoszintézis első szakaszában megkötődik a napfényenergia. A napfény energiájából a 400-800 nm-es hullámhosszúságú fény használódik fel erre a célra. A növények többsége tartalmaz olyan fényelnyelő pigmenteket, amelyek ezt a megkötést képesek véghezvinni. Ilyenek a zöld növények, a barna, a vörös és a kék moszatok. A legfontosabb pigment a zöld klorofill két típusa (A és B) és a sárga ill.

Az iparszerű állattartás terjedésével egyidejűleg a specializáció is lezajlott a szarvasmarha-tenyésztésben, amely a fajlagos hozamok ugrásszerű növekedését eredményezte. Ez hazánkban az 1972. évi kormányprogrammal köthető össze, amelynek hatására az addig domináns magyartarka átkeresztezése mind tejelő, mind pedig húsirányban megkezdődött. Természetesen ekkor már jelen voltak világszerte azok a specializált tejelő fajták, amelyeket ez a közlemény is részletesen bemutat.

Általános állattenyésztési ismeretek…
1. Sorolja fel az esszenciális aminosavakat: izoleucin, leucin, metionin, fenil-alanin, triptofán, lizin, treonin, arginin, hisztidin, valin, glicin, prolin
2. Mit értünk a fehérje biológiai értékén? A biológiai érték: a fehérje aminosavai milyen arányban felelnek meg az ember aminosav igényének. (Ilyen szempontból a tejfehérjét 100 %-ósnak tekintjük.)
3. akklimatizáció Akklimatizáció «honosulás, A különböző élő szervezeteknek az eredeti élettértől eltérő, ír környezethez és életfeltételekhez való alkalmazkodását értjük.

Háziállatok elnevezése faj-, ivar-, és korcsoportonként.

Szarvasmarha, bivaly.

Szopós borjú: születéstől az elválasztásig (nőivarú 3, hímivarú 4 hónapos koráig),
Választott borjú: az elválasztástól féléves korig,
Növendék: 7 hónapos kortól a tenyésztésbe vételig,
Üsző: a nőivarú marha az első ellésig, kortól függetlenül,
Szűz üsző: ivarérett üsző az első fedeztetésig,
Előhasi üsző: első vemhes üsző,
Előhasi tehén: tehén a második borja megszületése előtt,
Bika: kortól függetlenül a hímivarú egyed,
Tinó: ivartalanított növendékbika,
Borjúfogas tinó: 2-3 éves tinó a szegletfog kiváltása előtt,
Ökör: 4 évesnél idősebb ivartalanított bika (függetlenül az ivartalanítási kortól)
Göböly vagy sőre: hízlalásra fogott, vagy kihízott szarvasmarha (kortól és nemtől függetlenül)
Csuvas: hízóőkör

Az ivarzó tehén folyat, pároztatáskor befolyatják vagy beűzetik, a párzó bika hág.

Nagyításhoz kattintson a képre

Ami a lovasműveltséghez tartozik

IDŐKERÉK
i.e. 4000 körüli a vadló háziasítása.
i.e. 1600 körüli lovas harckocsi már tökéletesen kiforrott harci eszköz.
i.e. 1500 körüli lovat – hátasállatként – már kiterjedtebben használják.
i.e. 776-ban jegyzik föl először az olimpiai győztes nevét. Ez az olimpiászok kezdetének időpontja.
i.e. 750-371-ben Spárta görög városállamban a lovas harcikocsiból sporttá alakult kocsiversenyek rendkívül népszerűek.

Rucola - Eruca sativa L.
borsmustár, rukkola; arugula, rocket

Mediterrán növény. Apró termetű (20-25 cm), tősarjakkal terjedő és növekvő; apró, sárgásfehér, keresztesvirágú; erős, kissé dióra emlékeztető aromájú kétéves, de fagyérzékeny növény. Sötétzöld, erősen szeldelt leveleit főként a meleg időszakban hozza. Leveleit saláták, levesek és tészták ízesítéséhez használhatjuk, vagy önmagában is lehet salátaalap natúr salátáknál.

A datolyát, fügét, mazsolát, áfonyát a legjobb készen megvásárolni, de a szilva, az alma és a barack aszalásával érdemes otthon is próbálkozni. Olcsóbb, ráadásul az alkotás öröme is hozzájárul a téli édességek finom ízéhez. Ha mogyorót, diót, mandulát keversz hozzá, máris kész a diákcsemege. Ajándéknak is kiváló!

Az aszalás az egyik legrégebbi tartósítási módszer. Lényege a lassú szárítás, melynek során a gyümölcs víztartalma 80 százalékról 20 százalék alá csökken.

Az ember már legalább 6000 éve fejleszti a borkészítés tudományát. A Biblia szerint Noé ültette el a szőlőt az Ararát-hegy oldalába és készített belőle részegítő bort. A mondák szerint a szőlőtőkét az özönvíz mosta ki az Édenkertből, ami azután egy hegyen megeredt. Noé fia Jáfet a kecskéket és a juhokat őrizve észrevette, hogy a kecskék a szölővessző hajtásait kedvelik leginkább. Noé ekkor ültette el a szőlőt a kertjében. A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományának ősi bölcsője Transzkaukázia (a mai Törökország, Irán és Örményország területe), onnan került Európába.

Tartalomjegyzék

• 1 Története
• 2 A fűszerekről általában
• 3 A fűszerek tárolása
• 4 Adagolás
• 5 A fűszerek fő hatóanyagai
  • 5.1 Alkaloidok
  • 5.2 Ásványi anyagok
  • 5.3 Cserzőanyagok – növényi csersavak
  • 5.4 Keserű anyagok
  • 5.5 Növényi festékanyagok
  • 5.6 Illóolajok
  • 5.7 Glikozidok
  • 5.8 Szerves savak
  • 5.9 Vitaminok
  • 5.10 Szénhidrátok
  • 5.11 Zsírok, zsíros olajok
• 6 Az ismertebb fűszerek
• 7 Lásd még
• 8 Külső hivatkozások

Egy-két száz éve még általánosan ismert fogás volt, főleg a mezőgazdaságból élő, szegényebb családok asztalán. Ma épp ellenkezőleg: a legigényesebbek, az egészségtudatos táplálkozás követői fedezik fel újra.

A hajdina (Fagopyrum esculentum) a keserűfűfélék családjába tartozik. Egyéves, dudvásszárú növény, mely 70-90 cm magasra nő, szív alakú levelei, ernyős virágai vannak. Sötétbarna színű, 5-7 mm hosszú, legömbölyített gúla alakú, háromélű magja van.

Méltatlanul elfeledett ősi gabonafélénk, ami a hajhullástól kezdve az immunerősítésig számos betegségben lehet segítségünkre. 
A köles (Panicum miliaceum) a kőkorszak óta termesztett, méteresre növő, élénkzöld fűféle. Kínában az első kölestermesztésre vonatkozó adatok az i.e. 7000-5000 közötti időszakra tehetők, de eredeti őshazája valószínűleg India. Fogyasztása a kenyérgabonák megjelenésével a 18-19. században szorult háttérbe Európában, a Föld népességének harmada azonban a mai napig alapélelemként fogyasztja.