Egész Európában elterjedt növény a nagy csalán (Urtica dioica), szinte bárhol meg­található. A kertek gyakori gyomnövénye a fehér libatop (Chenopodium album). A közönséges tyúkhúr (Stellaria média) egy közismert, apró és kerek levelű, talajon elterülő gyomnövény. A fehér here, a vörös here (Trifolium repens, Trifolium pratense) és a százszorszép (Bellis perennis) is ehető gyomok. https://www.magro.hu/agrarhirek/eheto-gyomok-mit-nyujt-a-csalan-a-feher-here-a-tyukhur-es-a-libatop-a-konyhaban/

Sokan azt hiszik, hogy a méz csupán nyalánkság, csábító édesség.

December 5-én ünnepeljük a talaj világnapját. A neves nap alkalmából szerte a világon eseményekkel és ismeretterjesztő kampányokkal hívják fel a figyelmet az egészséges termőtalaj fontosságára.

A talaj az egyik olyan természeti erőforrásunk, amellyel fenntartható módon kell gazdálkodnunk, egyre nagyobb figyelmet szükséges szentelni védelmére. Ennek érdekében A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrárminisztérium és a KITE Zrt. három kisfilm segítségével mutatja be a gazdálkodók számára alkalmazható új technológiákat - közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel pénteken.

A fentiekben ismertetett lehetőségekről, azok alkalmazásának fontosságáról részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők a Szántson, vagy váltson!

Egy ENSZ tanulmány szerint jelenleg a világszerte rendelkezésre álló talajok több mint 30 %-a degradálódott, és évente összesen mintegy 24 milliárd tonna termékeny talaj mosódik ki. A talajok leromlásának fő oka a fejlett országban egyre terjedő monokultúrás gazdálkodás és a túlzott vegyszerhasználat – írja a theguardian.com. A klímaváltozás negatív hatásai és a globális húsfogyasztás növekedése súlyosbítják a problémát, mivel a szárazság és a rendkívüli időjárási jelenségek nagyobb gyakorisága tovább rontja a talajok állapotát.

A vetésforgók javítják a talaj tápanyag kihasználását és a talajszerkezetet. A betakarítás utáni területművelés különösen a szántás, amely által a felszínen található hulladékok bedolgozásra kerülnek, segíti a kevésbé specifikus problémák megelőzését, míg a vetés előtti és utáni felszíni talajművelés – különösen a kapás növényeknél – gátolja a gyomok fejlődését.
A vetésforgó alkalmazása lehetővé teszi a termesztéssel járó kockázatok, mint az időjárás, piaci árak alakulása, kórokozók és kártevők vagy bármely más tényező megosztását a különböző növényfajok között.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései és a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján az ország egész területén vízhiány van, a talaj felső 50 centiméteres rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40 százalékos érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30 százalék alatti értékek is előfordulnak - ismertették.

A föld minősége

A föld minőségének mérése
A talaj állapotának felmérésére ismerünk olyan egyszerű módszereket, amikkel mi magunk is megállapíthatjuk termőföldünk minőségét. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára most olyan vizsgálatokat ismertet, amelyekhez az eszközök minden gazda portáján megtalálhatók - pálcaszonda, mérőkeretre, ásó.
Az első a pálcaszonda vizsgálat, mely esetében a segédeszköz egy másfél méteres rúd, 5 centiméteres beosztású rúd.

Palántanevelés folyamán sok hobbikertész találkozik azzal a problémával, hogy a kis növények cérnaszál vékony, gyenge, megnyúlt hajtásai nem tartják meg a növényt, és a fejlődő növényke hamarosan elfekszik a talajon. Ezt a jelentséget palántadőlésnek nevezik. A cikkből megtudhatod, hogy mi okozza ezt a betegséget, és hogyan védekezhetsz ellene.
https://kertlap.hu/egeszseges-vetomagbol-egeszseges-palanta/

https://agraragazat.hu/hir/nitrogen-mutragyazas-igazan-hatekonyan?fbclid=IwAR1_X6t9c2DOIoQTkCQB-PT-K1VODomyudQS_0JYpkdI2H2YBC2jwqZ-9NE

Hogyan változik a tápanyag-utánpótlás a talajmegújító mezőgazdaság rendszerében? https://talajreform.hu/

Az új, korszerű ismereteknek, a tudományos eredményeknek tükröződniük kell a mindennapok gyakorlatában, így a talajvédelemmel kapcsolatos felhalmozott tudásnak is meg kell jelennie és be kell épülnie az agrárszakoktatásba, a szakemberképzésbe – fogalmazott az agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a „Kincsünk a termőföld” címmel, a közelmúltban megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A kerekasztal-beszélgetésen az agráregyetemek, az agrárszakképző intézetek, szakmai szervezetek, kutatók és a hatóság képviselői vitatták meg a talajok jelentőségét, a talajélet, a talajvédelem, az oktatás és képzés, és a szemléletformálás témáját.

A meghívott előadók olyan tudást szeretnének megosztani Önökkel a bemutatón, amelyet akár rövid időn belül saját gazdaságukban is bevezethetnek.

Időpont: 2019. június 12. 8:30- 15:00 között.
Helyszín: Magtár Kft. Rendezvénycsarnok (5000 Szolnok, Kombájn út 2.)

A részletes program megtekinthető itt. 

Szerves anyagok, mint természetes energiaforrás

Korszerű szervestrágyázás
Az utóbbi évek mezőgazdaságának kiemelkedően fontos technológiai eleme a szükséges mennyiségű és minőségű természetes anyagok, szerves trágyák visszajuttatása a talajba.

Téves az a feltételezés hogy műtrágyázással minden növényi táplálóanyag visszapótlása megoldható. Az agrár- és kertészeti célú termesztés tápanyag visszapótlásának rendkívül fontos eleme a szerves hatóanyagok általános technológiai elemként történő alkalmazása.

Jelentősen növekszik a tápanyagok oldékonysága, így csapadékos területeken a talaj tápanyagainak egy része kimosódik a talajvízbe, és a növények nem tudják azokat felvenni. A kimosódott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és felszíni vizeinket is. Gazdaságilag mindez pedig óriási veszteséget jelent. Az alkalmazott műtrágyák csekély része hasznosul. Mérések szerint a foszforműtrágyának csak 20-30 %-a, a nitrogénműtrágyának is maximum 50 %-a hasznosul.

Nagyításhoz kattintson a képre

Hazánk földrajzi környezte – talaj- és éghajlati adottságai – kedveznek a zöldségtermesztésnek. A friss fogyasztás mellett a zöldség a tartósító ipar – konzerv- és hűtőipar – nyersanyaga is. A friss és feldolgozott zöldség a magyarországi export fontos árucikke.
A zöldségtermesztésnek az ország mezőgazdaságában széles körű fejlesztő hatása van. A zöldségfélék egy része Amerika melegebb és nedvesebb területeiről került Európába.

A zöldségtermesztés a szántó és a kert művelési ágban folyik. A szántóföldön termesztett zöldségnövények évenként változóan 90-100 ezer ha területet foglalnak el. A kert művelési ág hasonló nagyságrendű. A kertészeti termesztésen belül a zöldségtermesztés adja a legnagyobb termelési értéket.
A termesztés fogalma, jelentősége: A zöldségfélék lágy szárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint és ásványi sót tartalmazó növények.

Termőföld

A föld, mint tulajdon, mint tőke különleges helyet foglal el a gazdaságban és a politikában. A föld, mint tőke, elmozdíthatatlan, összességében nem nagyobbítható, korlátozottan áll rendelkezésre, térben meghatározott, feltételesen megújuló természeti erőforrás, nemzeti kincs, mely mással nem pótolható.

Védelme, adottságainak es legmegfelelőbb hasznosításának elősegítése elsőrendű feladat. A termőföld mennyiségi és minőségi védelme hozzájárul a kapcsolódó környezet, a biodiverzitás és tájkép, a szennyeződésektől mentes, biztonságos élelmiszer előállításhoz, ugyanis „a termőföldtől a fogyasztói asztalig” kell garantálni a termékek biztonságát, tehát a termőföldünk védelme mindenki érdeke.

A föld minőségének mérése
A talaj állapotának felmérésére ismerünk olyan egyszerű módszereket, amikkel mi magunk is megállapíthatjuk termőföldünk minőségét. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára most olyan vizsgálatokat ismertet, amelyekhez az eszközök minden gazda portáján megtalálhatók - pálcaszonda, mérőkeretre, ásó.
Az első a pálcaszonda vizsgálat, mely esetében a segédeszköz egy másfél méteres rúd, 5 centiméteres beosztású rúd.

A föld minőségének mérése
A talaj állapotának felmérésére ismerünk olyan egyszerű módszereket, amikkel mi magunk is megállapíthatjuk termőföldünk minőségét. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára most olyan vizsgálatokat ismertet, amelyekhez az eszközök minden gazda portáján megtalálhatók - pálcaszonda, mérőkeretre, ásó.
Az első a pálcaszonda vizsgálat, mely esetében a segédeszköz egy másfél méteres rúd, 5 centiméteres beosztású rúd.

A TALAJMŰVELÉS ALAPVETŐ ELJÁRÁSA, ELVEI ESZKÖZEI?
Talajművelés: különböző eszközökkel megváltoztatjuk a talaj alkotórészeinek térbeli elrendeződését vagy több talajművelési eljárás egyidejű vagy egymás utáni alkalmazása
Célja: a betakarítás után felszabaduló területeken a következő növény számára kedvező talajállapot biztosítása
Talajművelési eljárások: szántás, lazítás, tárcsázás, talajmarózás, kultivátorozás, kombinálás, fogasolás, simítózás, hengerezés
Szántás (eke): a talaj felső rétegéből kivágja a barázdaszeletet, megemeli, megfordítja és az előző menetben kivágott helyére illeszti
Lazítás (mély vagy réteglazító az eszköze): aratás után kell végezni, megszüntetjük a talaj tömődöttségét
Tárcsázás: lazítást és keverést is végzünk, mélysége 5-15 cm
Talajmarózás: lazítunk, keverjük, porhanyítjuk és a növényi részeket aprítjuk a haladás iránya merőleges tengelyen lévő kések végzik, munkamélysége: 6-25 cm
Kultivátorozás: írtjuk a gyomokat, szellőztetjük a talajt : 2 fajta: szántóföldi, sorközművelő
Kombinátorozás: egy menetben több talajművelési eljárást végzünk, különböző művelőtestek vannak egy keretre szerelve
Fogasolás: ( fogasborona ): - könnyű, -középnehéz, -nehéz, lazítjuk, porhanyítjuk a talajt, mélysége 6-10 cm
Simítózás: porhanyítás és egyenletes talajfelszín létesítése az őszi mélyszántások első művelete
Hengerezés (sima vagy sűrűhenger): talaj tömörítése, rögök törése, talaj lezárása, a felszín átalakítása a cél
Műveletek hasznossága:
forgatás: javul a talaj vízbefogadó képessége
lazítás: a talajrészecskék egymástól való eltávolítását végezzük
porhanyítás: rögöket aprítjuk el
keverés: a művelt rétegben a műtrágyák, talajjavító anyag, növényi maradványok elrendezését jelenti
tömörítés: a talajrészecskéket egymáshoz közelítjük
felszínalakítás: kívánt talajfelszínt alakítunk
élő növény gyökérelvágása: a gyomok megszüntetése a cél
Talajművelési módok: tarlóhántás és ápolás, alapművelés, alapművelés utáni elmunkálás vetőágy készítés, vetés utáni elmunkálás - lezárás
Talajművelési rendszerek: A talajművelési eljárások összessége és azok okszerű sorrendje
Elemei: a növények vetési ideje, -elővetemény lekerülésének időpontja, - egyéb tényezők (talaj, az időjárás, trágyázási rendszer, az üzemi viszonyok)

Bár tavasziasra fordul az időjárás, számottevő csapadékra eztán sem lehet számítani, ami most rossz hír a gazdaságoknak: fokozódik a vízhiány a talajokban. Az aktuális munkák tervezéséhez a rövid távú döntéseknél a tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzéseket, a speciális agrometeorológiai elemeket tartalmazó, 12 óránként frissülő modell előrejelzéseket, de akár a 6-12 óránként frissülő térképes modell előrejelzéseket is érdemes követni – igyekszik a gazdák segítségére az Országos Meteorológiai Szolgálat.

A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag utánpótlásához elengedhetetlen a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában ugyanis a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani. Vetés előtt ezért érdemes minden esetben talajmintákat venni. A vetés előtti egyik legfontosabb elemzés a nitrogén, foszfor, kálium teszt. A Magyarországon termesztett növények alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 5,5-6,5) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően.

Minden jó termőképességű kiskert alapja a jó minőségű talaj, amelynek jó a vízelvezető képessége, elegendő tápanyagot tartalmaz és jól viseli a kedvezőtlen körülményeket is. Nem minden kertész rendelkezik megfelelő talajjal, vannak azonban olyan természetes módszerek, amelyekkel sokat javíthatunk talajunk minőségén és gyorsíthatjuk növényeink növekedését.
Részletek: https://www.agrarszektor.hu/kiskertblogger/ot-hatasos-modszer-amellyel-javithatjuk-kertunk-talajat.9261.html

Az Év Agrárembere

Idén immár ötödik alkalommal került kiírásra "Az Év Agrárembere"  kitüntető díj. A január 20-ig tartó online szavazás győztese Az Év Agrárembere kitüntető díj Közönségdíjának büszke tulajdonosa lesz. A címre 10 kategóriában – Agrárgépészet, Agrárinnováció, Állattenyésztés, Feldolgozó-élelmiszeripar, Fenntartható gazdálkodás, Fiatal gazda, Jövő agrárszakembere, Kertészet, Növénytermesztés, Növényvédelem - lehet jelöltséget szerezni.

A talaj minőségének romlása

Európában mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása.A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat.

Európában mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása.A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést, csökkenti a talaj termékenységét, rontja a szerkezetét, vízmegtartó képességét. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a témákat.