A madárinfluenza egy állatbetegség, amely két jellemző formában fordul elő.Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún.

A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

A madárinfluenza egy állatbetegség, amely két jellemző formában fordul elő.
Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún.

Palántanevelés folyamán sok hobbikertész találkozik azzal a problémával, hogy a kis növények cérnaszál vékony, gyenge, megnyúlt hajtásai nem tartják meg a növényt, és a fejlődő növényke hamarosan elfekszik a talajon. Ezt a jelentséget palántadőlésnek nevezik. A cikkből megtudhatod, hogy mi okozza ezt a betegséget, és hogyan védekezhetsz ellene.
https://kertlap.hu/egeszseges-vetomagbol-egeszseges-palanta/

A szilvahimlő (Plum pox virus) egy vírusos betegség, ami a szilván kívül még a kajszin és őszibarackon gyakori. Ezek mellett még más csonthéjas növényeket is megfertőzhet (pl.: kökény). A betegség tünetei megfigyelhetők a levélen, a termésen és a csonthéjon is. Általános és jól felismerhető tünete, a kb. 1cm átmérőjű kör alakú klorotikus (sárgás) foltok. Levélen a tünet még jelentkezhet ér menti klorózissal is. A szilvahimlő terjedhet maggal, oltással és pollennel is, de ezeken kívül még a levéltetvek is terjesztik.

Nagyításhoz kattintson a képre

Kis mennyiségű, jó minőségű alkoholos ital fogyasztása emésztést segítő, étvágyjavító, enyhén nyugtató hatású. Újabban az érelmeszesedés egyik megelőzőjének is tartják. A problémát a rendszeres nagy mennyiségű (és rossz minőségű) alkoholos italok fogyasztása jelenti, amely hozzászokáshoz és függőséghez (alkoholizmus) vezet. Ez súlyos problémákat okoz a társadalmi és családi kapcsolatokban, a társadalmi normarendszerek betartásában.

Nehéz kérdés, és szakmacsoportonként ki-ki máshogy értelmezi az alkoholfüggőség, a szenvedélybetegség fogalmát. Egy meghatározás szerint az tekinthető alkoholfüggőnek, aki alkoholfogyasztásával az egyén és/vagy a közösség bármilyen irányú (fizikai, társadalmi, szociális, anyagi, stb.) károsodását okozza. Alkoholbetegnek azt a személyt tekinthetjük, akinél a testi és/vagy lelki függőség is kialakult.

Szenvedélybetegség és történelem
A legismertebb szenvedélybetegség, az alkoholizmus ellen, a XX.