A tavalyi év volt az eddigi legrosszabb hazánkban aszály szempontjából az elmúlt negyvennyolc év megfigyeléseit tekintve. 2001 és 2020 között átlagosan Magyarország 37%-a volt aszálymentes, és a jövőben több klímaszimuláció szerint is az aszályos területek növekedésére kell felkészülnünk. A területi eloszlást tekintve az Alföld és a Kisalföld a leginkább kitett ennek a problémának. Az időnkénti aszály persze hazánk éghajlatának természetes velejárója,1992-ben érte el a közepes erősségű aszály kategóriát, az átlagértéket tekintve.

Ugyan a magyar időjárás is tud extrém dolgokat produkálni, de a meteorológiai világrekordokhoz képest sehol sem vagyunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálalat összegyűjtötte minden idők legdurvább időjárási szélsőségeit, a legújabb videóban ezek kerülnek bemutatásra.
http://privatbankar.hu/vasarlo/ket-evtizednyi-szarazsag-es-60-fokos-hoseg-ehhez-hasonlo-idojarast-meg-sosem-lattunk-313189

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

A termeléshez kötött támogatásoknál az elvárt hozam és a beállottsági feltétel szempontjából vis maior eseménynek tekinthető az aszály, amennyiben igazoltan bekövetkezett és az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. A vis maior események bejelentésére az egységes kérelem elektronikus kitöltő felületén (https://e-kerelem.mvh.allamkincstar.gov.hu/enter/) van lehetőség.

A klímaváltozás hatása...

 

 

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

A Nébih részletes útmutatója az élőállat-szállítók és szállításszervezők részére a nyári időszakra vonatkozó ajánlásokat tartalmaz. Az útmutató kitér arra is, hogy az EU határain túl is védeni kell az állatokat. Az ún. harmadik országban folytatódó szállítás során, egészen a rendeltetési helyre történő megérkezésig meg kell felelni többek között az etetési-itatási intervallumokra, a jármű rakterében megengedett maximum hőmérsékletre, valamint a szállítási és pihentetési időkre vonatkozó előírásoknak – olvasható a hatósági közleményben.

Nagyításhoz kattintson a képre

 

A gyümölcshúsban sok a cukor. Ásványi anyagtartalma csekély; leginkább kálium, nátrium, kalcium, vas és foszfor van benne. Táplálkozási értéke könnyű emészthetőségében, a gyomor- és bélműködést serkentő és vízhajtó hatásában rejlik. Nyersrosttartalma segíti a vastagbél működését, javítja a közérzetet. Főleg íze és cukortartalma miatt termesztik; viszonylag kevés benne a C-vitamin. Víztartalma 90-95 %, a fogyasztásával a szervezetbe jutó víz előnyösen befolyásolja a veseműködést.