Magyarországon 1890-től számítható a lakosság madáretetési mozgalmának indulása. Az MME arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat a közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük, hogy életben maradjanak, erre emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja.

Ugyan a magyar időjárás is tud extrém dolgokat produkálni, de a meteorológiai világrekordokhoz képest sehol sem vagyunk. Az Országos Meteorológiai Szolgálalat összegyűjtötte minden idők legdurvább időjárási szélsőségeit, a legújabb videóban ezek kerülnek bemutatásra.
http://privatbankar.hu/vasarlo/ket-evtizednyi-szarazsag-es-60-fokos-hoseg-ehhez-hasonlo-idojarast-meg-sosem-lattunk-313189

 

A NAK a jégkármérséklő rendszer társadalmi beágyazottságát igyekszik növelni azzal, hogy portálján elindította a rendszer – minden érdeklődő által elérhető – online felületét (http://www.nak.hu/szolgaltatasok/jeger), amely többek között számos információt tartalmaz a működésről, a jégeső kialakulásáról, az acetonos ezüst-jodid hatóanyagról.

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

 

Talán eddig bele sem gondoltunk, hogy a régi korok kultúráinak kihalását akár maga az emberi faj is okozhatta. Talán azon sem elmélkedtünk még el, hogy hová vezet bennünket mai felfokozott, anyagias, túlhajtott világszemléletünk? És talán még nem vagyunk képesek globális nagyságban gondolkodni bolygónk jövőjéről sem, s még nem látjuk, hogy olyan folyamatokat indítunk el felelőtlen életvitelünkkel, melyek talán már visszafordíthatatlanok.
A klímaváltozást vizsgálva el kell gondolkodnunk a túlélés és a természethez való alkalmazkodás kérdésén.

Az évszakhoz képest szokatlan meleg időjárás hatására az év első napjaiban országszerte több helyen megjelent a levegőben a mogyoró, az éger, illetve a ciprus- és tiszafafélék pollenje - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán az MTI-vel.

    A közlemény szerint "koncentrációjuk jellemzően alacsony, azonban a mogyoró pollenterhelése helyenként már az allergiás tüneteket kiváltó közepes szintet is elérheti".
    A meteorológiai előrejelzés alapján az elkövetkező napokban még marad az enyhe időjárás, így a pollenterhelés többfelé elérheti a közepes szintet - hívták fel a figyelmet.

A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd (az angol smoke [füst] és fog [köd] szóösszetételeként keletkezett kifejezés). A földrajzi és időjárási körülményektől, valamint a levegőben található szennyezőanyagoktól függően kétféle füstködöt különböztetünk meg. A szmog kialakulását úgy hárítják, hogy különböző biztonsági óvintézkedéseket tesznek pl.: kötelező szűrőberendezés(katalizátor), vagy páros napokon páros számra végződő rendszámú autók közlekedhetnek.

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására.

A peszticidek, más néven növényvédő szerek olyan anyagok és annak keverékei, (vegyszerek, biológiai szubsztanciák és egyéb ágensek), melyek alkalmazásának a célja a növények, termények védelme, és a károsító élőlények távol tartása, terméketlenné tétele és elpusztítása. Csoportosíthatók felhasználás szerint, vegyi struktúrájuk szerint, fizikai állapotuk szerint és más egyéb szempontok alapján lehetséges. Például lehetnek szervetlenek, szintetikusak és biopeszticidek (mikrobiológiai és biokémiai hatásúak).

Az Európai Gazdasági Térség 33 országa összesen 13 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a különböző természeti katasztrófák miatt 2010 óta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint - írja az www.euractiv.com. 1980 és 2017 között ugyanakkor 453 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, a hőingadozások és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás Európában, amelyek több mint 115 ezer emberéletet követeltek ebben a közel negyven évben a kontinensen.

Komoly kiesést okozott a koronavírus-járvány a magyar mezőgazdaságban, ugyanakkor rámutatott a hazai agrárium ütésállóságára és a hazai termékek fontosságára; nőtt a helyi piacok forgalma, teret nyert az online kereskedelem, valamint a járvány ellenére megmaradt a beruházási igény - mondta Nagy István agrárminiszter. A miniszter elmondta, hogy 2020-ban sosem tapasztalt kihívásokkal kellett szembenéznie az ágazatnak. Mint felidézte, az agráriumban három vírussal is meg kellett küzdeni: a madárinfluenzával, a sertéspestissel, valamint a koronavírussal, de szerinte ide sorolható a pánik is, amelyet világjárvány keltett az emberekben.

Az elmúlt 10 nap során végre jelentős mennyiségű eső hullott az országban (1. ábra): a 10 napos csapadékösszeg többnyire 30 és 60 mm között alakult, de az Alföldön többfelé ezt meghaladó értékek is előfordulnak.

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában például jellemzően jó állapotúak az őszi vetések köszönhetően az enyhe télnek, jelentősebb fagykár nincs, a növények jól fejlődnek és a vetés is jellemzően jól halad. Ezzel szemben a déli és középső területeken nagy a csapadékhiány. Az Egyesül Államokban árvizek, hóviharok, tornádók fordultak elő, mindeközben lényegében megszűnt az országban a sokfelé régóta tartó aszály.

Az Európai Gazdasági Térség 33 országa összesen 13 milliárd eurós veszteséget szenvedett el a különböző természeti katasztrófák miatt 2010 óta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb adatai szerint - írja az www.euractiv.com. 1980 és 2017 között ugyanakkor 453 milliárd eurós gazdasági veszteséget okoztak az árvizek, az aszályok, a hőingadozások és az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárás Európában, amelyek több mint 115 ezer emberéletet követeltek ebben a közel negyven évben a kontinensen.

Az elmúlt napok, hetek átlagosnál melegebb időjárása miatt már februárban elkezdődött a tavaszi erdőtűz szezon. 2019. február 25-től öt megyében, Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves és Pest megyében, életbe lépett a tűzgyújtási tilalom. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról a www.erdotuz.hu és a http://www.katasztrofavedelem.hu/ honlapon elhelyezett térkép segítségével tájékozódhatnak az érdeklődők.