A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

A klímaváltozás hatása...

 

 

A közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: Hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, néha azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben akár villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.

A klímaváltozás hatására hazánkban is megjelent a Hyalomma kullancsfaj, amely képes hordozni és terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust is – adta hírül a ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) által elindított Kullancsfigyelő projekt. Az új és veszélyes élősködő elleni eredményes védekezés első lépése a kullancsállomány feltérképezése. https://www.agroinform.hu/gazdaelet/veszelyes-uj-kullancs-jelent-meg-magyarorszagon-48893-001?utm_source=hirstart&utm_medium=cpc&utm_campaign=HIRpromo&utm_content=48893

A Magyar Faápolók Egyesületének a napokban közzétett alkalmazása a fafaj, a fa méretei és állapotjelzői alapján kiszámítja a fa vagyoni értékét, valamint az egy éves asszimilációs időszakban végzett ökológiai szolgáltatásainak megközelítő értékeit. A Faérték alkalmazást (letöltés ITT) a Magyar Faápolók Egyesülete fejlesztette ki, a programot Schmiedl Balázs és Szaller Vilmos készítette.

Nemcsak nálunk, világszerte egyre több program indul az erdő, az erdősítés érdekében. S már nemcsak alapanyagként, hanem a klímaválság egyik fő ellensúlyozójaként lesz rá szükség – vagyis várhatóan nőni fog az ilyen programok anyagi támogatottsága is. https://agraragazat.hu/hir/erdo-erdosites-palyazat-tamogatas-klima-mezogazdasag/

Magyar jövő: sivatag vagy mediterrán hangulat?

Milyen lesz Magyarország 2100-ban? Jó esetben az ország klímája Toszkána mai viszonyaihoz lesz hasonló, de félsivataggá is lehetünk. Országunk népessége az optimistább prognózisok szerint marad 10 millió körüli, de egyes vélemények szerint 5 és 7 millió közé is visszaeshetünk. Vélhetően igen sok bevándorló, és nagyszámú idős ember él majd a Kárpát-medencében. Az akkori magyaroknak is lesz Balatonjuk, és meglesznek a folyók is, de talán nem látszanak majd a sok erőműtől.

Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.
http://www.mme.hu/a-tavasz-kiemelt-fecskevedelmi-idoszak-2020

Az alábbi közösségi kutatásra hívjuk fel mindenki figyelmét:

 

 

Az Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson az államtitkár közölte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. A kormány tavalyi döntése szerint 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.  Az országban 111 ezer hektárt öntöznek, jelenleg, a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll.      

 

A világ környezetvédelemi vezetői a legégetőbb környezeti problémák között emelték ki a klímaváltozást, a biodiverzitás és erdőterületek csökkenését, a tengerek és óceánok védelmét, különösen a műanyag szennyezéssel szemben, a vegyi anyagok és hulladékok kérdéskörét, a talaj degradációt, az élelmiszer ellátás és pazarlás problémáját és környezeti összefüggéseit. Hazánk környezetpolitikájának célja, hogy az ország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások megőrzése és fenntartható használata mellett valósuljon meg.  Felhívták a figyelmet a globális vízügyi célok támogatására, aminek érdekében idén októberben Magyarország harmadszor rendezi meg a Budapesti Víz Világtalálkozót.

Óriási globális krízis közeleg – fenyeget a víz-, élelem-, és energiaválság
A brit kormány legfőbb tudományos tanácsadója szerint 2030-ra az egész bolygót fenyegető krízishelyzet alakulhat ki, mivel akkorra komoly gondok alakulhatnak ki az ivózvíz-, élelmiszer-, és energiaellátást tekintve.
A BBC értesülései szerint John Beddington professzor, kormánytanácsadó előrejelzésében figyelmeztetett a fenti körülmények várható együttállására, amelyek következményeit és lehetséges megoldásait részletezte írásában.