Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.
http://www.mme.hu/a-tavasz-kiemelt-fecskevedelmi-idoszak-2020

Talán eddig bele sem gondoltunk, hogy a régi korok kultúráinak kihalását akár maga az emberi faj is okozhatta. Talán azon sem elmélkedtünk még el, hogy hová vezet bennünket mai felfokozott, anyagias, túlhajtott világszemléletünk? És talán még nem vagyunk képesek globális nagyságban gondolkodni bolygónk jövőjéről sem, s még nem látjuk, hogy olyan folyamatokat indítunk el felelőtlen életvitelünkkel, melyek talán már visszafordíthatatlanok.
A klímaváltozást vizsgálva el kell gondolkodnunk a túlélés és a természethez való alkalmazkodás kérdésén.

A washingtoni székhelyű International Food Policy Research Institute (IFPRI) a közelmúltban publikált egy tanulmányt a klímaváltozásról és az adaptáció költségeiről a mezőgazdaságban[1], amelyet 2009. október 5-én mutattak be az IFPRI székhelyén.
A tanulmány a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérésére két indikátort használ: a kalóriafogyasztást és az alultáplált gyermekek számát, és azt vizsgálja, hogy mi a költsége annak a három elemből – mezőgazdasági kutatás, vidéki úthálózat fejlesztése, öntözés - álló összberuházásnak, amely ahhoz szükséges, hogy a 2050-re várható klímaváltozás negatív hatásait kiküszöbölje.

Korunk egyik legfontosabb környezeti kérdésévé vált a klímaváltozás. Mivel a Föld egészét érintő problémáról van szó, leggyakrabban olyan hatásokról hallunk, mint például a sarki jég olvadása, a tengerszint emelkedése, a korallok vagy az erdők pusztulása, amelyek a Magyarországon élőket közvetlenül nem, vagy csak kevéssé érintik. Ugyanakkor a klímaváltozásnak Magyarországon is vannak, illetve lesznek súlyos hatásai és következményei.  Az egyes fafajok előfordulását és egészségi állapotát alapvetően a termőhelyi tényezők határozzák meg.

Térképen a klímaváltozásnak legkitettebb magyar régiók - Az agrártársadalom a legsérülékenyebb: (F:agrarszektor.hu)