A városi madárkérdés felmérése, állatkímélő megoldások kidolgozása címmel tudományos pályázatot hirdet a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány, amelyre május 15-ig várják a pályaműveket.

 

Az Alapítvány célja, hogy a városi madárkérdés humánus megoldása kapcsán elősegítsék olyan pályaművek megszületését, amelyek alkalmasak konferencián való bemutatásra, illetve széles körben való terjesztésre is, valamint hivatkozási alapként szolgálhatnak a döntéshozók számára - írták az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.

Ötven évvel ezelőtt, 1974. január 6-án alakult meg a Magyar Madártani Egyesület (MME). Fél évszázad alatt a kétszáz alapítóból tízezer tagot és negyvenezer támogatót számláló szervezet fejlődött ki, ezzel Európa keleti részének legjelentősebb természetvédelmi szervezetévé vált.

Magyarországon 1890-től számítható a lakosság madáretetési mozgalmának indulása. Az MME arra hívja fel a figyelmet, hogy a madarakat a közvélekedéssel ellentétben nem azért etetjük, hogy életben maradjanak, erre emberi segítség nélkül képesek. A cél alapvetően a saját gyönyörködtetésünk, a mintegy ötven potenciális etetőlátogató madárfaj megfigyelése egyedülálló élményt kínál. Ugyanakkor az MME felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a vízimadarakat ne etessék, mert ez tömeges pusztulásukat okozhatja.

 Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze pénteki posztjában egy aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva. „Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.” https://humusz.hu/hirek/bardoczi-ne-gyomoszoljuk-nejlonzsakba-az-avart-h...

Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.
http://www.mme.hu/a-tavasz-kiemelt-fecskevedelmi-idoszak-2020

A madárinfluenza egy állatbetegség, amely két jellemző formában fordul elő.
Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún.

A kertünk nemcsak a mi pihenőhelyünk, hanem sok hasznos állatnak is otthont adhat. Ha szeretnénk, hogy a kertünkben madarak, beporzó rovarok, sünök és más kisállatok éljenek, akkor érdemes néhány dolgot figyelembe vennünk a kert kialakítása során.

https://humusz.hu/hirek/igy-varazsoljuk-allatbaratta-kertunket/30888

 

A tükröződő felületek eltakarását, a parkoló autókon a visszapillantó tükrök behajtását javasolja egyebek mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a költési időszak közeledtével, a saját tükörképüket támadó madarak problémája miatt.

Az MME közleménye szerint évről évre érkeznek tavaszi bejelentések olyan madarakról, amelyek épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében akár napokon át is a saját tükörképüket támadják.

Nyomtatott formában is megjelent, és a nagyközönség számára is hozzáférhető Magyarország első átfogó madáratlaszának második, javított és kiegészített kiadása. Újdonsága az a mintegy 1700 térkép és grafikon, amely a több száz felmérő által gyűjtött 30 millió adatrekord modern számítógépes feldolgozásával született.
 A nemzetközi szinten is kiemelkedő modellezéssel előállított térképek és grafikonok a 64 szerző által készített fajleírásokkal együtt a lehető legteljesebb képet adják a vadon élő hazai madárfajok helyzetéről.

Nyomtatott formában is megjelent, és a nagyközönség számára is hozzáférhető Magyarország első átfogó madáratlaszának második, javított és kiegészített kiadása - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) kedden az MTI-vel.

 Mint a közleményben felidézik, Magyarország madáratlasza közel tízéves előkészítés után jelent meg 2021. szeptember végén. A kötet a 2019 év végéig hazánkban természetes módon előforduló 420 madárfaj állományáról, elterjedéséről, állományváltozásáról és természetvédelmi helyzetéről rendelkezésre álló ismereteket foglalta össze.

Sokszínű programkínálattal várják az érdeklődőket a hazai botanikus kertek és arborétumok az idei évben, melyek számos jeles napon nyújtanak tematikus programokat: a Föld Napján 17, a Madarak és Fák Napján 22, a Kutatók Éjszakáján 14 intézmény várja külön programokkal is a látogatókat - hangzott el a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége (MABOSZ) csütörtöki sajtótájékoztatóján.

 

    Zsigmond Vince, a szövetség elnöke emlékeztetett: a koronavírus-járvány miatt a szabadtéri attrakciók, így a gyűjteményes kertek jelentősége felértékelődött a szabadidő eltöltésében.

A madarak száma az utóbbi években csökkent, különösen igaz ez az 1990-es évekre, amikor is hazánkban (és egész Európában) drasztikus volt a madarak eltűnése. A csökkenő tendenciák főleg az agrártájhoz kötődő madarakat érintik, ezek olyan fajok, melyek a mezőgazdasági területeket választották táplálkozó vagy fészkelőhelyükül.
Míg télen az etetéssel, nyáron az itatók kihelyezésével érhető el, hogy minél többször láss énekesmadarat a kertedben.

A FAO által közzétett jelentés szerint 1990 óta mintegy 420 millió hektárnyi erdőterület tűnt el. Bár az erdőirtás mértéke az elmúlt három évtizedben csökkent, évente így is mintegy 10 millió hektárral csökken az erdős területek nagysága. A jelentés adatai az erdőkben 60 ezer fafajt tartanak nyilván, a madárfajok 75, az emlősök 68 százaléka él bennük. Az erdőirtás és az erdő pusztulása továbbra is riasztó ütemben zajlik, ami jelentősen hozzájárul a biológiai sokféleség folyamatos csökkenéséhez.

Miközben az elmúlt közel két évtizedben sajnos legalább megfeleződött (!) a hazai fecskeállomány, azaz mára minden második madár eltűnt az ereszek alól, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.
http://www.mme.hu/a-tavasz-kiemelt-fecskevedelmi-idoszak-2020

A verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos. A mezei veréb szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori, ellentétben a házi verébbel, amely urbanizálódó, azaz kizárólag emberi környezetben él, a mezei veréb szintén megtelepedett a váro­sokban, csak azok külső, kissé már falusias területein fészkel.
Mindig egy sűrű bokor közelében keresgélnek gyommagvak után, hogy veszély esetén legyen hová menekülniük.

A világ több mint 1200 állatfaját fenyegeti a kihalás élőhelyeik több mint 90 százalékában. Az ausztrál Queenslandi Egyetem és az amerikai Wildlife Conservation Society vadvédő szervezet tudósai feltérképezték a madarakat, emlősöket és kétéltűeket fenyegető veszélyeket, hogy megállapíthassák, élőhelyük mekkora részét sújtják a fajpusztulás ismert tényezői. A PLOS Biology című tudományos lap friss számában közzétett tanulmányt ugyanaz a csoport készítette, amelyik kimutatta, hogy a világ megmaradt vadonjainak 70 százalékáért csupán öt ország felelős.