Az emberiség hosszú történelme során 1999 körül érte csak el az egymilliárd főt, ennek a megduplázódására viszont már csak 187 évre volt szükség – 1930-ra a népesség kétmilliárd, 1959-re már 6 milliárd fő volt, majd a rohamos növekedés eredményeképp 2011-re a 7 milliárd főt is elérte. Nehéz megállapítani, hogy mennyi embert képes a teljes Föld eltartani, a kérdéskörben rengeteg tanulmány született már. Egy 2007-es metaanalízis 69 ilyen tanulmányt elemezve 7,7 milliárd fős kapacitást talált a legjobb becslésnek, de az egyes tanulmányok becslései nagyon különböztek (a legkisebb becslés szerint 0,65 milliárd, a legnagyobb szerint 98 milliárd embert képes hosszú távon eltartani a Föld). Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a legtöbb ember számára a puszta túlélés nem egy kívánatos életmód.

Az előrejelzések szerint a század végén a világ három legnagyobb populációjú városa Afrikában lesz: Lagos (Nigéria), Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság) és Dar Es Salaam (Tanzánia). Idén január 1-jén Magyarország népessége 9,689 millió fő volt, 0,4 százalékkal, vagyis 41,8 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Az élelmiszerek világszerte drasztikusan drágulnak, amely egyre nehezebbé teszi a szegényebb rétegek megélhetését. A megugró élelmiszerárak és az ellátási láncok akadozása ráadásul magasabb inflációs várakozásokhoz és gyorsabb ár/bér spirálhoz vezethetnek.

Már közel másfél-millió forintba kerül a termőföld hektárja Magyarországon. A drágulás mértéke hasonló volt a 2017-es országos átlaghoz, 12 százalék. A termőföld hektáronkénti átlagára tavaly 1,437 millió forint volt az Agrotax Iránytű legfrissebb adatai szerint. A drágulás felhúzta Észak-Magyarország régióban is az árakat, és végre átlépték az egymillió forintos hektáronkénti szintet. A vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek.