Az ételhulladékok nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia, hanem káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Komoly probléma a tájékoztatás hiánya is: az Eurobarometer felmérése szerint az emberek csupán fele tudja, hogy mit jelöl a „minőségét megőrzi”, vagy a „fogyasztható” dátum a termékeken. A probléma azonban morális jellegű is: rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladék-hegyek keletkeznek, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy.

A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk.  Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Az EU-ban egy átlag polgár évente 15 tonna anyagot használ fel, és 4,5 tonna hulladékot termel.

Már elérhető a Gazdasági Versenyhivatal oldalán az árfigyelő rendszer, több mint 60 termékcsoport árait követhetjük nyomon. Kiválaszthatjuk a nekünk szükséges terméket, és pár kattintással megnézhetjük, hogy melyik boltban, mennyibe is kerül. A felület az arfigyelo.gvh.hu oldalon érhető el.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egyre többen intézik online a karácsonyi ajándékvásárlást, de sokan nincsenek tisztában azzal, milyen jogok illetik meg őket ilyenkor, mit tehetnek, ha nem elégedettek a kifizetett termékkel - tájékoztatta online felmérésének eredményeiről a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) kedden az M

A válaszolók fele nem tudta, hogy az online rendelt termékekre is ugyanolyan garanciát kell vállalniuk az eladóknak, mint az üzletben vásároltakra - írták.

 

Az eladási lehetőségek erősítésének új eszközeként, az agrárminiszter elismeri azokat a termelői integrációs szervezeteket (TISZ), amelyek akkora tagsággal és termelési volumennel rendelkeznek, hogy eredményesen léphetnek fel a piaci alkufolyamatokban. A főszabály szerint elismerhető az a legalább 10 tagból álló szervezet, amely egy adott régió termelésének minimum 1%-át adja. A szakmai szervezetek bevonásával kialakított elismerési feltételek figyelembe veszik az egyes ágazatok sajátosságait is.

 

Hozamtérképezés, hozammérés, szemnedvesség mérés. Ezeket mind tudja az Ag Leader hozamtérképező rendszere, mely a világon a legelterjedtebb. Már a betakarítás közben leolvashatja a monitorról a hozam és szemnedvesség adatokat, megtekintheti a hozamtérképet és élőben láthatja, hogyan befolyásolják a terepi viszonyok a hozamtérképet. Csak az Ag Leader az, aki az elmúlt 27 évben megjelent bármelyik típusú kombájnra elérhetővé teszi a hozamtérképezést.

A becslési eljárás ismerete elengedhetetlenül fontos a gyakorló szakemberek, hiszen a mindennapi élet produkál olyan eseteket, amikor más módon nem ismerhetjük meg a tényleges hozamot, csak becslési eljárással. Például lábon álló termést vásárolunk, vagy silózunk és a zöldtömeg mérlegelését nem tudjuk a munkafolyamatba építeni, de ugyanezt mondhatnánk a melléktermékek betakarításáról is. A felhozott esetek a mezőgazdasági termelés alapegységeinél, az üzemeknél, gazdaságoknál stb.

Kutatások igazolják azt az egyre növekvő tendenciát, hogy a vásárlók sokkal nagyobb eséllyel döntenek egy olyan termék megvásárlása mellett, melyről a termesztési-tenyésztési és a feldolgozási szakaszból is szerezhetnek információkat. Az üzleti partnerek és a fogyasztók bizalma egyaránt a termék nyomon követhetőségével és az ebből nyerhető információkkal kezdődik. A nyomon követés lényege, hogy a termékek életútja, gyártásuk folyamatai a kezdetektől a fogyasztóig, vagyis a termőföldtől az asztalig kellően dokumentált és ezek az információk elérhetőek. 
Az élelmiszerek nyomon követhetőségét szabályozó jogszabályi előírásokat a 3/2010.

Az idei évtől június 7-e a biztonságos élelmiszerek előnyeiről szól majd.  Az Élelmiszerbiztonsági Világnap bevezetését elsőként Awilo Ochieng Pernet, a Codex Alimentarius Bizottság elnöke vetette fel 2015-ben, amit a bizottság következő évi ülésén az ENSZ felé irányuló javaslatként is megszavazott. 2017-ben a FAO, majd a WHO szintén elfogadott egy állásfoglalást a világnap támogatásáról. Az ENSZ végül tavaly decemberben megszavazta, hogy az idei évtől június 7-e az Élelmiszerbiztonsági Világnap.