A veszettség a Rabies lyssa nevű vírus okozta zoonotikus neuroinvazív fertőző betegség, ami agy- és gerincvelőgyulladást okoz emlősökben. A veszettség terjesztésében földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. Magyarországon az évenkénti kötelező védőoltások bevezetésével az urbánus veszettségi forma (mely során a betegség fő terjesztői a kutyák és a macskák) megszűnt, míg az erdei veszettség (melyben a betegség fő terjesztője a vörös róka, illetve más vadon élő húsevő) a repülőgépről leszórt táplálékba rejtett orális veszettség vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

A madárinfluenza egy állatbetegség, amely két jellemző formában fordul elő.
Kis kórokozó képességű variánsa, a vadon élő és tenyésztett madarakban világszerte előfordul, tüneteket nagyon ritkán okoz, így sem állat-egészségügyi, sem pedig közegészségügyi szempontból nem mondható veszélyesnek. Vannak azonban olyan madárfajok, melyek az influenzára érzékenyebbek, ilyen például a pulyka is. Ezen fajokban az influenza kis kórokozó képességű változata könnyebben alakulhat át az ún.

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.Kapcsolódó anyagok:"Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih" közlemény letölthető formában (doc)

A késő nyári hónapokban Nyugat-Oroszországban és Kazahsztánban, a közelmúltban pedig Hollandiában mutatta ki az állategészségügyi hatóság a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Ezek az esetek is igazolják, hogy a betegség gyakorlatilag bárhol felütheti a fejét, tehát változatlanul veszélyt jelent a baromfiállományokra. Éppen ezért felhívjuk a baromfitartók figyelmét, hogy továbbra sem szabad lazítaniuk a járványügyi előírások betartásán!

 

 

A szilvahimlő (Plum pox virus) egy vírusos betegség, ami a szilván kívül még a kajszin és őszibarackon gyakori. Ezek mellett még más csonthéjas növényeket is megfertőzhet (pl.: kökény). A betegség tünetei megfigyelhetők a levélen, a termésen és a csonthéjon is. Általános és jól felismerhető tünete, a kb. 1cm átmérőjű kör alakú klorotikus (sárgás) foltok. Levélen a tünet még jelentkezhet ér menti klorózissal is. A szilvahimlő terjedhet maggal, oltással és pollennel is, de ezeken kívül még a levéltetvek is terjesztik.

Csaknem 60 ezer ember hal meg évente veszettségben, a halálesetek 95 százaléka pedig Afrikában és Ázsiában történik. Magyarországon elsősorban a rókák hordozzák a kórt, de ha nem megfelelő a védekezés, a háziállatok és a haszonállatok is megfertőződhetnek. A veszettség hordozói leggyakrabban kutyák, az embereknél ezek okozzák a veszettség miatti halálesetek 95 százalékát. Többek között az ENSZ és a WHO célja most az, hogy 2030-ig teljesen felszámolják a veszettség miatti elhalálozást. 
Tíz dolog, amit nem tudtál a világ egyik leghalálosabb vírusáról: (agrárszektor.hu)