A vadfajok legnagyobb mértékben a kukoricavetésekben okoznak kárt. A kukorica fiatalkori kártevői közül kiemelhetők a madarak és a vaddisznók, melyek az elvetett, majd megduzzadt szemeket fogyasztják. Ez a probléma az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat, főként a csávázásnak köszönhetően, mely kellemetlen ízanyagai miatt repellens hatásúak. Azonban a kelést követően a fácán a kelő növényeket lecsípi, sok esetben a maggal együtt a talajból is kihúzhatja.

A vetési naptárban minden olyan növény szerepel, amit az emberek kedvelnek. Tartalmaz hasznos gyógy-, fűszernövényt, valamint zöldségfélét egyaránt. https://www.agraroldal.hu/vetesi-naptar.html?fbclid=IwAR1QqX9ZNlnwt7kU4keo9JnUuA5NX4gaTg7Ogy4WFkKpzqAmfWq46NgN_Bk

A kelés meggyorsítása végett vetés előtt a gomolyokat vízben áztatjuk.A vetés sortávolsága 40 cm, mélysége 2-3 cm. Ápolása kelés utáni saraboló kapálásból, kiritkításból áll.A második kapálásnál - gyökérnagyság igény szerint - 6-8v. 15-20 cm-es tőtávolságra egyeljük.A céklában tobzódnak a vitaminok és ásványi anyagok, ugyanakkor elenyésző kalória van benne. Mindig kapható és nagyon olcsó, rosttartalma pedig magas. A folsav- és mangántartalma is kiemelkedő, de ezeken kívül jelentős mennyiségű vasat, káliumot, foszfort, magnéziumot, C- és B6-vitamint tartalmaz.

A hazai szántóföldi növénytermesztésben – a tavaszi vetésű növényeket – legnagyobb területen a kukoricát, napraforgót termesztjük, de az egyéb fontosabb tavaszi vetésű, ültetésű növények (szója, borsó, burgonya, cukorrépa stb.) vetésterülete is jelentős.             https://agraragazat.hu/hir/tavaszi-talajmunkak-muszaki-eszkozei?fbclid=IwAR3oDse0akQh2X-LNpZru8GzjfETz8hqqJMRJCovAtMmchqXWq-B1SJ0GWU

A szántóföldi gazdálkodás optimális tápanyag utánpótlásához elengedhetetlen a talajelemzés elvégzése. Ennek hiányában ugyanis a vetésre nem megfelelően előkészített talajoknál jelentős hozamkiesésre lehet számítani. Vetés előtt ezért érdemes minden esetben talajmintákat venni. A vetés előtti egyik legfontosabb elemzés a nitrogén, foszfor, kálium teszt. A Magyarországon termesztett növények alapvetően a gyengén savanyú – semleges (pH 5,5-6,5) kémhatású talajokon termeszthetők jövedelmezően.