A világon élő növények kétötödét kihalás fenyegeti. Ennek egyik fő oka a fajok élőhelyének szűkülése - figyelmeztettek egy nemzetközi kutatásban résztvevő tudósok. Több mint 7000 ehető növényt lehetne a jövőben élelmezésre használni, miközben jelenleg csupán egy maroknyi faj szolgál a világ növekvő népességének élelmezésére. Továbbá mintegy 2500 olyan növény él a Földön, amely millióknak szolgálhatna energiaforrásul, miközben mindössze hat növényből, a kukoricából, a cukornádból, a szójából, a pálmaolajból, a repcéből és a búzából állítják elő a bioüzemanyagok túlnyomó többségét.

A zöld küllő kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) tavalyi online szavazásán, így a zöld küllő lett 2022-ben az év madara. A kékbegy és a vörös gém volt még versenyben.
A zöld küllő szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete, élőhelyigénye miatt kimondottan jól érzi magát a településeinken, az idős faállományú parkokkal tarkított nagyvárosokban is, írja az MME közleménye.

Mi a Natura 2000?

Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához.
A Natura 2000 hálózat az Európai Unió két természetvédelmi irányelve alapján kijelölendő területeket - az 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv (79/409/EGK) végrehajtásaként kijelölendő különleges madárvédelmi területeket és az 1992-ben elfogadott élőhely-védelmi irányelv (43/92/EGK) alapján kijelölendő különleges természet-megőrzési területeket - foglalja magában.

A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és projektpartnerei fotópályázatot hirdetnek, amelynek célja a gyepes élőhelyek értékeinek, jellemző növény- és állatfajainak bemutatása, népszerűsítése, és ezen keresztül a figyelem felhívása védelmük, megőrzésük fontosságára.

A pályázatra amatőr és profi természetfotósok alkotásait egyaránt várják. Jelentkezési határidő: 2020. július 31. A pályázati kiírás itt érhető el.

 

Napjainkra Magyarország földünk egyik leginkább felszántott országává vált. Az ország területének közel 70%-át feltörték, lecsapolták, beépítették, lebetonozták. A fennmaradó területek jelentős részét is erőteljesen átalakították. Emberi tevékenységtől érintetlen területek a Kárpát-medencében sajnos nem is maradtak. Az élőhelyek gyökeres átalakulása miatt az itt egykor őshonos fajok egy része kipusztult vagy elvándorolt, az élőlények közösségei teljesen átalakultak, fajokban elszegényedtek.

A világ több mint 1200 állatfaját fenyegeti a kihalás élőhelyeik több mint 90 százalékában. Az ausztrál Queenslandi Egyetem és az amerikai Wildlife Conservation Society vadvédő szervezet tudósai feltérképezték a madarakat, emlősöket és kétéltűeket fenyegető veszélyeket, hogy megállapíthassák, élőhelyük mekkora részét sújtják a fajpusztulás ismert tényezői. A PLOS Biology című tudományos lap friss számában közzétett tanulmányt ugyanaz a csoport készítette, amelyik kimutatta, hogy a világ megmaradt vadonjainak 70 százalékáért csupán öt ország felelős.