Mi a különbség az öntözés, az egyszerűsített öntözés és a rendkívüli öntözés között? Az alábbiakban röviden bemutatjuk, miben térnek el egymástól az előbb említett öntözési formák, az információk ugyanakkor csak tájékoztató jellegűek. (agrárszektor.hu)
https://www.agrarszektor.hu/noveny/itt-az-ontozesi-kisokos-ezekkel-jo-ha-minden-gazda-tisztaban-van.21340.html

A vízlábnyom mértéke azt mutatja meg, hogy mennyi vizet használunk el fogyasztóként közvetlenül és közvetetten a fogyasztási cikkeinken keresztül összesen. Nem csak az embereknek és az országoknak, de az egyes üzletágaknak is van jellemző vízlábnyoma. Összességében például nálunk a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 70%-át, az ipar a 20%-át használja fel.
Magyarországon átlagban naponta közvetlenül 110 liter vizet fogyasztunk fejenként (pl.

„Az aszály egyetlen ellenszere az öntözés, mely száraz éghajlat alatt és sülevényes talajon talajon csodákat mívelhet. Az öntözés ugyan szántóföldeken sincsen kizárva s azt a kultúra magas fokán álló némely országban kitűnő eredménnyel használják, sőt főleg kerti termnyékre alkalmazva, itt-ott hazánkban is gyakorolják (bolgár kertészek), de igazán haszonhajtó módon –sajnos! – még réteken is csak kivételesen kedvező viszonyok között alkalmazható szembetűnő előnyökkel.” (Forrás: Balás Árpád: Általános és különleges mezőgazdasági növénytermelés Magyar-Óvár 1888, 383 o.)

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) útmutatót készített az öntözést támogató hazai és uniós ösztönzőkről, ezzel is segítve az öntözési közösségek létrejöttét. Az útmutató elérhető a „Kézikönyvek, Tájékoztatók” menüpont alatt, továbbá közvetlenül az alábbi linken: https://www.nak.hu/kiadvanyok/kiadvanyok/3434-ontozest-tamogato-hazai-es-unios-osztonzok

Az öntözéses gazdálkodás elterjesztése fontos érdeke a magyar mezőgazdaságnak, számos gazdálkodót és vállalkozót érint. A NAK a magyarországi termelők számára segítségül készítette el az „Öntözést támogató hazai és uniós ösztönzők – az öntözési közösség tükrében” című útmutatót. A kiadvány egyebek közt tartalmazza az öntözési közösség elismerésének feltételeit, valamint bemutatja az elismert öntözési közösséget támogató ösztönzőket.

„Az életet adó víz” címmel idén is országos versenyt hirdet az Agrárminisztérium a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Roth Gyula Erdészeti, Faipari, Kertészeti és Környezetvédelmi Szakgimnázium közreműködésével a BISEL – Gumicsizmás természetvédelem program keretében. A megmérettetésre általános iskolák, szakközépiskolák és gimnáziumok 7-12. évfolyamos tanulói jelentkezhetnek két korcsoportban.

Hazánkban sokkal kiterjedtebb és sokkal magasabb szintű öntözési és vízgazdálkodási kultúrára van szükség. Éppen ezért cél a hatékony mezőgazdaság öntözés feltételeinek javítása, és az öntözött területek arányának növelése. Ennek érdekében a kormány 10 éven keresztül 17 milliárd forint pluszforrást biztosít az öntözéses gazdálkodáshoz kapcsolódó vízkeresleti és vízkínálati oldal fejlesztéseihez. Fontos változás, hogy májustól engedélyezett, hogy a pályázható összeg maximum felső határa az eddigi 500 millió forintról 2 milliárd forintra nőjön. Ezzel lehetővé válik, hogy a változatlan 50 százalékos intenzitás mellett, a termelők életszerű pályázati feltételekkel, megfelelő öntözési beruházási támogatáshoz jussanak.

Vízkészletjárulék-fizetés

A vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség veszélyhelyzet idején történő teljesítéséről című, vonatkozó kormányrendelet – 123/2020. (IV. 16.) – április 16-án jelent meg. A megjelent módosítások értelmében a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználók a veszélyhelyzet idejére mentesülnek a vízkészletjárulék-fizetési kötelezettség alól. Ez egyaránt vonatkozik a növénytermesztés, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és a kapcsolódó szolgáltatások, az erdőgazdálkodás, valamint a halászat, halgazdálkodás területén tevékenykedőkre.

 

Napjainkban jövedelmező árutermesztés a zöldségágazatban csak öntözött körülmények között képzelhető el. Ennek ellenére még mindig jelentős azoknak a üzemeknek a száma, amelyek öntözetlen területeken próbálnak gazdálkodni. A gazdaságok által leggyakrabban használt vízforrások a csatornák, folyók, tavak vizei (felszíni vizek) és a 20 méternél sekélyebb ásott és fúrt kutakból származó vizek (felszín alatti talajvizek), víztestek vizei tartoznak ide (ásott és fúrt kutak).

A VIZEK alapvetően az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás, illetve a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatási-statisztikai feladatok támogatását valósítja meg. A projekt keretében létrejövő informatikai rendszer alapot szolgál egy, az öntözési feladatokon is túlmutató vízjogi feladatokat támogató rendszer későbbi bevezetéséhez, illetve egy olyan ügyfélbarát megoldás alkalmazásához, amelynek segítségével a felhasználók ügyintézése leegyszerűsödik.

 

Az Aszály Elleni Küzdelem Világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson az államtitkár közölte, hogy a mezőgazdaság szempontjából kulcskérdés a felszín alatti és feletti vízkészletek megőrzése és fejlesztése. A kormány tavalyi döntése szerint 2020. és 2030. között évi 17 milliárd forint, azaz összesen 170 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami vízgazdálkodási főművek fejlesztésére, ebből 2019-2024 között 34,8 milliárd forint jut az öntözési célt szolgáló, állami vízügyi infrastruktúra működtetésére.  Az országban 111 ezer hektárt öntöznek, jelenleg, a művelt mezőgazdasági területek 1,7 százalékán folyik öntözéses gazdálkodás, az öntözött területek 80 százaléka szántóföldi művelés alatt áll.      

 

Az öntözés megvalósítása vízjogi engedélyköteles tevékenység, amelyben számos hatóság, különböző követelményrendszernek való megfeleltetéssel veszt rész. Ilyen a megyei kormányhivatalok alatt osztályként működő környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság. Az öntözés esetében a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet mellékletében lévő adatlap szerint kell megvizsgálni a feltételezett környezeti hatások jelentőségét. Környezeti hatás feltételezése vagy küszöbértéket meghaladó tevékenység esetén előzetes vizsgálati dokumentációt kell benyújtani az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság felé.

A tavaszi szárazság miatti mezőgazdasági károk megelőzése, illetve mérséklése érdekében a kormány bevezeti a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a termelők számára. Az új jogintézmény bejelentés alapján, meghatározott feltételekkel, egyhónapos időtartamig vízjogi engedély nélkül teszi lehetővé a mezőgazdasági öntözést a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban. A 98/2019. (IV. 30.) Kormányrendelet alapján a kormány bevezeti – az aszály elleni védekezés érdekében – a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot, amely ugyanazon területre legfeljebb egy hónapig lesz megengedett a tartósan vízhiányos időszakban.

Az öntözés olyan agrotechnikai eljárás, melynek segítségével az adott technológiai rendszeren belül - biztosítható a növények vízigényének optimális kielégítése, s ezáltal a hozam növelése.
Célja: hiányzó csapadék pótlása, hozam növelése, termésingadozások csökkentése, elvetett növények kelésének segítése, műtrágya növényvédőszer kijuttatása, fagyvédelem, aszúsítás
Módjai:felületi öntözés, -altalaj öntözés, -esőztető öntözés.

Nagyításhoz kattintson a képre

A mezőgazdaság valamennyi ágazata sok szállal kapcsolódik a vízhez. A víz jelenléte, illetve hiánya alapvetően meghatározza az adott térség hasznosítási lehetőségeit. Tartós vízhiány esetén az állatok fejlődése lelassul, súlygyarapodásuk csökken, illetve az aszály a növények teljes pusztulásához is vezethet. Ezért ezekben az esetekben szükség van a mesterséges úton történő vízpótlásra. A víz túlzott bősége is kedvezőtlen lehet a mezőgazdaság számára, pl.

A kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a jelenlegi rendkívüli szárazságban a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter már április 1-jétől meghirdeti a tartósan vízhiányos időszak kezdetét. 2019-től március 1-jétől október 31-ig tart az öntözési idény az eddigi április 15-től szeptember 30-ig terjedő időszak helyett.