Jubileumi évet indít a Magyar Mezőgazdasági Múzeum!Idén ünnepeljük Kincsem, a magyar versenyló születésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból a Magyar Mezőgazdasági Múzeum jubileumi évet indít, számos izgalmas szakmai és családi programmal.Kincsem Családi nap a Vajdahunyadvárban - A Kincsem 150 jubileumi év nyitó eseménye - március 15. 10:00-17:00.

Nagyításhoz kattintson a képre

 

A hagyományos esti zenés gyertyaúsztatás mellett több gyermek- és vízisport-program, táncház, és koncert is várja a látogatókat az Ister Napokon, a Duna ünnepén, amelyet július 16. és 18. között rendeznek Szentendrén.

    Ebben az évben a hétvégi koncerteket a Dunaparti Művelődési Ház udvarán tartják, fellép Petruska András és Zenekara, Pál István "Szalonna" és Bandája, Szabó Enikő és Zenekara, a Góbé zenekar és a Talamba - tájékoztatta az eseményt szervező Szentendrei Kulturális Központ az MTI-t.

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már az ókor kezdete előtt, a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki.A Kőbányai sör a magyar sörpiac egyik legismertebb márkája. 1948 óta gyártják.Európaszerte szokás volt, hogy a gyárak városukról nevezik el „alapsörüket".A nemzetközi sörnap a sör ünnepe, melyet 2008 óta minden év augusztus első péntekén tartanak.

A bejgli magyar nevén mákos vagy diós tekercs, tradicionális magyar karácsonyi étel, hagyományosan dióval vagy mákkal, újabban gesztenyével, meggyel vagy aszalt szilvával töltött édesség, de létezik meggyes-mákos, gesztenyés-szilvás, almás-mákos és káposztás változata is. A népi hiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák pedig bőséget hoz a házhoz.

Ma is ugyanannyiba kerül a kenyér, mint 2600 éve
Ma ugyanannyi kenyeret lehet vásárolni egy uncia aranyért, mint a híres babilóniai uralkodó, Nabukodonozor (Nabucco) korában, 2600 évvel ezelőtt – véli a Raiffeisen Zentralbank elemzője.
Peter Brezinschek az ausztriai Alpbachban tartott egyik konferencián osztotta meg adatait a hallgatósággal. Ezek szerint Nabucco udvarában egy uncia aranyért 350 vekni kenyeret lehetett venni. Ma körülbelül 730 euróba kerül az arany unciánként, egy kiló kenyér pedig 2,10 euró, vagyis jelenleg 348 vekni kenyér vásárolható egy unciányi aranyért.

Az idén is útjára indítják a szervezők a tíz éves múltra visszatekintő Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programot – közölte a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ).
A program fő eseménye, a Kárpát-medencei Összeöntés Ünnepe idén, július 31-én a történelmi Magyarország középpontjában, Szarvason kerül megrendezésre.
A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program a magyar gazdatársadalom önzetlen, segítő szándékú összefogása.

A Karácsony, a keresztény vallás legfontosabb ünnepe a téli napforduló pogány vallásokban gyökerező hagyományaiból alakult ki, és a kereszténység térhódításával vált eggyé Krisztus születésével. A Karácsonyt a világ különböző részein más-más módon ünneplik. Már hozzánk egészen közel, Nyugat-Európában is eltérő szokások kapcsolódnak hozzá. A XVIII. században a karácsony ünnepének még nem volt akkora jelentősége, mint a húsvétnak.

A Rózsaünnep alkalmából a rózsa hazájában, Szőregen a termesztők minden év júniusában háromnapos programsorozattal ünneplik Európa-szerte híres virágaikat. A Szőregi Rózsaünnepen virágdíszbe öltöznek a település utcái, terei. A Szőregi Rózsaünnep fő látványossága a szombat délután megrendezésre kerülő karneváli felvonulás, ahol több százezer rózsaszállal feldíszített ünnepi menet vonul végig Szőreg utcáin.

Várják szeretettel Önt és Családját Szőregen 2019.

Június
Szent Iván hava - Rák hava - Nyárelő

A Pünkösd mozgó ünnepként május végén vagy június elején megtartott ünnep, a húsvéti ünnepkör lezárása. Az egyház a Szentlélek Jézus által megígért eljövetelét és az egész világon való szétáradását ünnepli. A Pünkösd, mint ünnep, korábbi eredetű. A Pünkösd ugyanis a zsidó vallásban Peszah - azaz Húsvét - után következő ötvenedik napon volt. A legjellegzetesebb a pünkösdi népszokások közül a pünkösdi királyválasztás, amely ügyességi próbákkal, vetélkedéssel - lovasversennyel, bikahajszolással, bothúzással, kakasütéssel - járt.

A húsvét története.
A Húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Jézus feltámadását ünneplik mindenhol a templomokban. A történet szerint két nappal előtte, pénteken, feszítették keresztre őt a római katonák, azzal gyanúsították, hogy forradalmat indíthatott volna a tanításaival és hogy ő akart lenni a király. Ezért csúfságból tövis koronát tettek a fejére, kezét, lábát odaszegezték a kereszthez és a feje fölé odatűztek egy papirt, amin ez állt: I.N.R.I.

Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.
Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, Tizenkettedik nap”) A 354 napos holdév és a napév közt kereken 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok – a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel – a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban.

A pezsgőgyártás története

A pezsgő szén-dioxiddal túltelített bor, amelyben a szén-dioxid a bor második természetes erjesztéséből származik.

A pezsgőgyártás Magyarországon a 19. században terjedt el. Az első pezsgőgyárat a Hubert I. E. cég alapította 1825-ben Pozsonyban, majd 1835-ben, szintén Pozsonyban létrehozták az Esch és Társa, 1842-ben a Palugyay József és Fia céget. Ez utóbbi a 19. század végére az egyik legnagyobb borkereskedő és pezsgőgyártó céggé fejlődött.

Ez a gyöngyöző ital életünk bármely pillanatát ünnepélyessé teszi. Szilveszterkor is elkerülhetetlen a pezsgőzés. Nem csoda, hogy ünnepi ital, hiszen a gyöngyöző buborékok a legelegánsabb itallá varázsolják a bort. De ha a pezsgő nem más, mint szénsavas bor, akkor mitől különlegesebb, mint egy pohár fröccs?
A válasz egyszerű: a pezsgőben található széndioxid buborékok természetes úton, erjedés folytán kerülnek a borba.
A recept nem bonyolult: a borhoz cukrot és élesztőt adnak, majd megvárják, amíg az élesztő „elkészíti” a pezsgőt.

A Karácsony, a keresztény vallás legfontosabb ünnepe a téli napforduló pogány vallásokban gyökerező hagyományaiból alakult ki, és a kereszténység térhódításával vált eggyé Krisztus születésével.
A Karácsonyt a világ különböző részein más-más módon ünneplik. Már hozzánk egészen közel, Nyugat-Európában is eltérő szokások kapcsolódnak hozzá.
Németországban - hasonlóan az angolszász országokhoz - a Télapó hozza az ajándékokat.