A tanyák infrastrukturális fejlesztésének biztosítására vonatkozó pályázati felhívás tekintetében folyamatosan születnek a támogatói döntések. A konstrukció keretében a tanyákon megvalósuló háztartási léptékű villamos energia- és vízellátás kiépítését célzó, illetve szennyvízkezelési fejlesztések támogathatók. A szeptember 20-i módosítással 7 új szakasszal bővült a pályázati felhívás, így a támogatási kérelmek benyújtására 2023.

Nagyításhoz kattintson a képre

Az ember biológiai szükségletein túl, az energia lényeges komponense a technológiailag fejlett társadalmak áruinak és szolgáltatásainak. Ez az energia általában lehetővé teszi, hogy különböző éghajlati körülmények között éljünk nagy létszámban, és gyakran komfortos körülmények között. A külső energiától való függés mértéke társadalmanként más, ahogy az éghajlat, a komfort és a kibocsátás is. A növekvő komfort növekvő külső energiát igényelhet, azonban az energiahatékonyság növelésével ez a folyamat lassítható.

 

Az autotróf szénasszimiláció elterjedtebb típusa. A fotoszintézis első szakaszában megkötődik a napfényenergia. A napfény energiájából a 400-800 nm-es hullámhosszúságú fény használódik fel erre a célra. A növények többsége tartalmaz olyan fényelnyelő pigmenteket, amelyek ezt a megkötést képesek véghezvinni. Ilyenek a zöld növények, a barna, a vörös és a kék moszatok. A legfontosabb pigment a zöld klorofill két típusa (A és B) és a sárga ill.

A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely a besugárzás hatására felmelegszik. Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne.

Augusztus elsején fejeződött be az „Állattartó telepek fejlesztésének támogatása” című (VP2-4.1.1.-20 kódszámú) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése. A pályázat több területen kíván hozzájárulni az állattartó telepek versenyképességének növeléséhez. Lehetőség lesz az állattartásra, valamint az előállított termék kezelésére, tárolására szolgáló épületek, építmények létrehozására, kialakítására, továbbá építéssel nem járó projektek megvalósítására is az állattartáshoz kapcsolódó eszközök, gépek beszerzése révén.

A magyar emberek energiaellátásának biztonsága és életminőségük javítása érdekében integrált stratégiaalkotással lép szintet Magyarország. Az éghajlatváltozás elleni sikeres fellépésben a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2) mutat irányt, a tiszta, okos és megfizethető energiát biztosító energiapolitika kereteit az új Nemzeti Energiastratégia megalapozásáról szóló kormányhatározat rögzíti. A 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló országgyűlési határozat és az annak mellékletét képező stratégia, valamint az új Nemzeti Energiastratégia megalapozását szolgáló döntésekről szóló Kormányhatározat a Magyar Közlönyben elérhető.

Az energiahatékonyság javítása fontos célja a Vidékfejlesztési Programnak, ezért a rendelkezésre álló összegek terhére 2018-ban önálló pályázatot jelentetett meg a tárca, melyen belül 30 milliárd forintra mezőgazdasági üzemek, 5 milliárd forintra pedig az élelmiszeripari kisvállalkozások pályázhattak és pályázhatnak jelenleg is. A beruházások sikeres megvalósulása érdekében a pályázat feltételeiről az érintettek ezen az oldalon részletesen tájékozódhatnak.