A szelídgesztenye ízletes termése nyersen fogyasztva nem élvezhető, viszont megfőzve vagy megsütve remek csemege. A héjából szárítás és megőrölés után kiváló, ízletes tea készíthető. A szelídgesztenye remekül helyettesítheti a gabonaféléket, a dióféléket valamint a burgonyát. Néhány vidéken különösen előszeretettel fogyasztják, még kenyérfélét is sütnek belőle.

A Fortissima Fungus gombaismereti platform segít a gombászoknak a legközelebbi szakellenőr megtalálásában. A cél az, hogy ne kerüljön mérgező, vagy fogyasztásra alkalmatlan gomba a tányérba. A közlemény ismerteti: segítségükkel interaktív és felhasználóbarát módon juthat az ellenőrök elérhetőségéhez a gombász közösség. A szakportál a Pest megyei Kormányhivatal adatbázisát frissítve naprakész eszközt nyújt az erdőjárók kezébe.
A szakellenőrök listája a https://fortissimafungus.com/szakellenorok/ linken érhető el.

A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Az EU-ban egy átlag polgár évente 15 tonna anyagot használ fel, és 4,5 tonna hulladékot termel.

A vízlábnyom mértéke azt mutatja meg, hogy mennyi vizet használunk el fogyasztóként közvetlenül és közvetetten a fogyasztási cikkeinken keresztül összesen. Nem csak az embereknek és az országoknak, de az egyes üzletágaknak is van jellemző vízlábnyoma. Összességében például nálunk a mezőgazdaság az ország teljes vízfelhasználásának 70%-át, az ipar a 20%-át használja fel.
Magyarországon átlagban naponta közvetlenül 110 liter vizet fogyasztunk fejenként (pl.

A körkörös gazdaság termelési és fogyasztási modellje arra épül, hogy egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető legjobban meghosszabbítsuk.  Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő. Az EU-ban egy átlag polgár évente 15 tonna anyagot használ fel, és 4,5 tonna hulladékot termel.

A zab sok jó tulajdonsággal rendelkezik és rendszeres fogyasztását feltétlenül javasolják. A népi gyógyászok szerint erősíti a nők méhét, és hatásos idegesség ellen. Javítja a fizikai állóképességet, csökkenti az álmosságot és a fáradékonyságot. Rosttartalmának köszönhetően segíti az emésztést, megszűnteti a székrekedést és a nyálkaképző anyagai védő hatással vannak a gyomorfalra. Vizsgálatokkal bebizonyították, hogy rendszeres fogyasztása következtében csökken a teljes vérkoleszterin- és LDL-koleszterinszint, míg a jó hatású HDL-koleszterinszint változatlan marad.A zabfogyasztás segít abban is, hogy az étkezés utáni vércukorszint emelkedés lelassul és egyenletesebbé válik.

 

A cseresznye Magyarországon is az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcs. Leginkább nyersen fogyasztják, de süteményekbe is bele lehet dolgozni, levest, és mint szinte minden cukros gyümölcsből, bort és pálinkát is lehet belőle készíteni. Hűtve két-három napig, ideális páratartalom mellett egy hétig tárolható, a szárával együtt. 
https://cseresznye.lap.hu/

 

V. Németh Zsolt, a magyar életmód

és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos és Nagy István agrárminiszter a Hungarikum bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón Budapesten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 2022. december 13-án. A bizottság döntése alapján bekerült a Hungarikumok gyűjteményébe a teqball, valamint a 200 éves közösségi ünnep, a Füredi Anna-bál. A Magyar Értéktár elemeinek száma 142-ről 148-ra bővült, kiemelkedő nemzeti érték lett a szaloncukor, a Hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom, a muravidéki vágottzsír, a Hajdú Lisztek és Őrlemények termékcsalád, a korhely halászlé, a hajdúdorogi Krisztus-katonaság görögkatolikus hagyománya. (F:MTI/Balogh Z.)

 

Nemzeti italunk 2004 óta védett hungarikum, hazánkban valószínűleg nincs olyan háztartás, ahol ne lenne megtalálható, hiszen rég nem látott kedves ismerősök érkezésekor, de akár örömünk fokozására, bánatunk oldására mindig előkerül a kamrából. Ha meghalljuk a szót, szinte már a szánkban érezzük az ízeket, de vajon kinek milyen a jó pálinka? Az ízlések eltérőek lehetnek: van, akit még családi körben sem lehet rávenni a fogyasztására, de van, aki meg hosszú percekig képes mesélni a poharába kerülő italról: „a magyar királyné életvizéről”.

Az Agrárminisztérium (AM) azon dolgozik, hogy az egy főre jutó éves halfogyasztás tovább növekedjen, ezért kiemelt figyelmet fordít a hazai haltermékek minőségi kérdéseire, valamint elismerésére - emelte ki Erdős Norbert, az Agrármisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Szentgyörgyváron, a Panarini Hungária kft.-nél tett látogatáson a szaktárca szerdai közleménye szerint.

 

    Az államtitkár elmondta, hogy a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz keretében 18 milliárd forintot  fordítanak az ágazat fejlesztésére.

 

 

Az ember már legalább 6000 éve fejleszti a borkészítés tudományát. A Biblia szerint Noé ültette el a szőlőt az Ararát-hegy oldalába és készített belőle részegítő bort. A mondák szerint a szőlőtőkét az özönvíz mosta ki az Édenkertből, ami azután egy hegyen megeredt. Noé fia Jáfet a kecskéket és a juhokat őrizve észrevette, hogy a kecskék a szölővessző hajtásait kedvelik leginkább. Noé ekkor ültette el a szőlőt a kertjében. A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés tudományának ősi bölcsője Transzkaukázia (a mai Törökország, Irán és Örményország területe), onnan került Európába.

Tartalomjegyzék

• 1 Története
• 2 A fűszerekről általában
• 3 A fűszerek tárolása
• 4 Adagolás
• 5 A fűszerek fő hatóanyagai
  • 5.1 Alkaloidok
  • 5.2 Ásványi anyagok
  • 5.3 Cserzőanyagok – növényi csersavak
  • 5.4 Keserű anyagok
  • 5.5 Növényi festékanyagok
  • 5.6 Illóolajok
  • 5.7 Glikozidok
  • 5.8 Szerves savak
  • 5.9 Vitaminok
  • 5.10 Szénhidrátok
  • 5.11 Zsírok, zsíros olajok
• 6 Az ismertebb fűszerek
• 7 Lásd még
• 8 Külső hivatkozások

    A szervezők rá akarják irányítani a vásárlók figyelmét a sertéshúsra, főképp a mangalicára. A nagyböjtig tartó médiakampány online és nyomtatott formában is megjelenik, kóstoltatással egybekötve, véleményformáló hírességek közreműködésével - írták.

Fogyasszunk a nyáron minél több magyar dinnyét, mert így a magyar családok megélhetését és a magyar gazdaságot is támogatjuk - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára csütörtökön feltöltött videóban.

    Az Agrárminisztérium (AM) közleményében a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban idén 2200 gazda termeszt kemény munkával dinnyét a magyar fogyasztók számára, több mint 3700 hektáron. A nyári nagy meleg következtében a magyar dinnye hét-tíz nappal korábban, már július első hétvégéjén nagy mennyiségben és kiváló minőségben került a hazai piacra.

Kampányt indít a baromfi fogyasztásának ösztönzése érdekében az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Baromfi Termék Tanács (BTT).

 

    Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kampányt beharangozó sajtótájékoztatón szerdán Budapesten elmondta, Magyarországon a belföldi hústermelés mintegy felét a baromfiágazat adja: a belföldön eladott húsok 50 százaléka csirke, pulyka, kacsa és liba.

A Bizottság (EU) 2020/1572 végrehajtási rendelete (2020. október 28.) az (EU) 2019/626 végrehajtási rendeletnek a tejtermékek és rovarok Európai Unióba történő beléptetése vonatkozásában engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékei tekintetében történő módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=uriserv%3AOJ.L_.2020.359.01.0005.01.HUN&toc=OJ%3AL%3A2020%3A359%3ATOC

Mintegy 2700 fő bevonásával kutatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a magyar élelmiszerfogyasztási szokásokat. Az országos felmérésre most további érdeklődők, elsősorban 18 év alattiak jelentkezését várja a hatóság. A kutatás célja, hogy képet kapjunk arról, a magyar emberek jellemzően milyen és mennyi élelmiszert fogyasztanak. Ezek az adatok ugyanis elengedhetetlenül fontosak az élelmiszerekkel bevitt káros anyagok egészségkockázatának becsléséhez. A felmérésről részletes információk olvashatóak a Nébih weboldalán (https://portal.nebih.gov.hu/eu-menu).

A magyar mezőgazdaság egyik húzóágazata a tejtermelés, amelynek értéke tavaly az előző évhez képest 1 százalékkal, 185,5 milliárd forintra nőtt, a tejfeldolgozás pedig a tavalyi közel 300 milliárdos termelési értékével az élelmiszeripari termelés 11 százalékát adta. 

Magyarországon az elmúlt években nőtt a tejfogyasztás. Az egy főre jutó fogyasztás (az összes tejtermék fejenkénti fogyasztása tejliterre vetítve) 164 liter volt 2016-ban. Tejtermékekre bontva egy ember 2016-ban 53 liter tejet, 13,5 liter tejfölt, kefirt, joghurtot, 7,6 kilogramm sajtot, túrót evett, vajból pedig 1,7 kilogrammot fogyasztott átlagosan.

•Hazánk méztermelése kb. 25.000 t
•Kb. 20-30 féle fajtaméz gyűjthető Magyarországon
•Ennek 80-90 %-a export, mézünk célpiaca elsősorban az EU (IT, FR, DE)
•Hazánkban a mézfogyasztás 0,7 kg / fő / év
•Mézimportunk jelentős

A szelídgesztenye, más néven édes gesztenye, jóféle gesztenye, európai gesztenye a Bükkfafélék családjába tartozó fa, amely a neve ellenére nem rokona a vadgesztenyének. Terebélyes koronája, fényes-zöld lombja és ízletes termése miatt az egyik legkedveltebb dísz- és csonthéjas gyümölcsfánk. Nyugat-Európában, Dél-Európa, hegyvidékein és párás völgyeiben valamint a Kaukázusban őshonos. Európa más részein csak a történelmi időkben honosodott meg.

A sertéstenyésztés elsősorban a mérsékelt éghajlatú területeken terjedt el: Európa, Egyesült Államok és Ázsia egy részén. Általában jelen van a nagy népsűrűségű területeken is. Afrikában és a Közel-Keleten szinte teljesen ismeretlen. A forró éghajlatú övezetekben sem tenyésztik. A világ sertésállományában egyre fontosabb szerephez jutnak a hússertések. A világ nagy kukoricatermelő körzeteiben szinte mindenhol fellelhető a sertéstenyésztés. Magyarországon a jelentősebb fajták: magyar nagy fehér hússertés, magyar lapály, duroc, pietrain stb.

Nagyításhoz kattintson a képre