2021-ben egy „A világ fáinak állapota” című globális felmérés szerint az összes fafaj  egyharmada jelenleg a létezés határait súrolja. Ez mintegy 17 500 egyedi, veszélyeztetett fafajt jelent. Ez több, mint kétszerese a veszélyeztetett tetrapodák (emlősök, madarak, kétéltűek és hüllők) számának. Egyes fafajok előfordulása már olyan ritka, hogy némelyikből csak egyetlen ismert egyed maradt meg. Ilyen  például a mauritiusi magányos pálma, a Hyophorbe amaricaulis.

 

 

Nemzeti parkok...Nemzeti parkok heteEurópai Nemzeti Parkok NapjaA Nemzeti Parkok jelene és jövőjeVédett természeti területekBarlangok hónapjaNemzeti Park - AggtelekKörnyezetvédelmi linkek...

 

Magyarország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi terület kijelöléséről, az azokon végezhető tevékenységekről a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik.

A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. A bejövő fény nagy részét elnyeli a Föld felszíne, amely a besugárzás hatására felmelegszik. Üvegházhatásnak azt a jelenséget nevezzük, amely során egy bolygó atmoszférája csapdába ejti a napsugarakat. Ilyenkor a hőenergia nem képes távozni, mivel egy részét visszaveri az atmoszféra, és emiatt a felszín és az alsó légkör hőmérséklete magasabb lesz, mint amilyen egyébként, atmoszféra nélkül lenne.

A Kárpát-medence térsége nagyon kitett az éghajlatváltozásnak. Kérdés, hogy Magyarország meddig lesz alkalmas a szőlőtermesztésre, s hogy milyen új fajok jelenhetnek meg - többek között ezt hangsúlyozta Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjának hétfőn közzétett adásában.

    Áder János felidézte: egy a közelmúltban készült tanulmány szerint a Kárpát-medencében sokkal hamarabb és sokkal nagyobb mértékben fogjuk érezni a klímaváltozás hatásait, mint Európa más régióiban.

Az alábbi linken keresztül tekintse meg a teljes ajánlatot: http://mle.hu/dr-husti-istvan-workshop/

125 éve, 1986-ban írta alá Darányi Ignác földművelésügyi miniszter a múzem alapító okiratát. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum számára épített városligeti Vajdahunyadvár egész Európa legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményének ad otthont. https://www.youtube.com/watch?v=NiCEHEGksJI&ab_channel=odimix1

Magyar jövő: sivatag vagy mediterrán hangulat?

Milyen lesz Magyarország 2100-ban? Jó esetben az ország klímája Toszkána mai viszonyaihoz lesz hasonló, de félsivataggá is lehetünk. Országunk népessége az optimistább prognózisok szerint marad 10 millió körüli, de egyes vélemények szerint 5 és 7 millió közé is visszaeshetünk. Vélhetően igen sok bevándorló, és nagyszámú idős ember él majd a Kárpát-medencében. Az akkori magyaroknak is lesz Balatonjuk, és meglesznek a folyók is, de talán nem látszanak majd a sok erőműtől.

Az APPLiA Magyarország Egyesülés pályázatot hirdet azon általános és középiskolás diákok részére   

Sokan még mindig azt gondolják, hogy a mezőgazdaság piszkos, olajos szakma, pedig ennek a kornak már vége, hiszen az agráriumban is egyre inkább hódítanak az innovációk. A mezőgazdaság 21. századi átalakulásának része a robottechnológia egyre nagyobb szerepe is. Néhány évtized alatt ezek a hipermodern eszközök nagy gyorsasággal robbantak be az agráriumba. A kutatás az automatizált gépeket több csoportba sorolja: drónok, önvezető traktorok, fejőrobotok, automata betakarítógépek és egyéb eszközök.