Az ételhulladékok nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia, hanem káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Komoly probléma a tájékoztatás hiánya is: az Eurobarometer felmérése szerint az emberek csupán fele tudja, hogy mit jelöl a „minőségét megőrzi”, vagy a „fogyasztható” dátum a termékeken. A probléma azonban morális jellegű is: rengetegen éheznek, vagy nem jutnak megfelelő élelemhez világszerte, mégis mindennap ételhulladék-hegyek keletkeznek, a teljes élelmiszertermelés mintegy harmada pocsékba megy.

A "hungarikum" a magyarság csúcsteljesítményét jelölő gyűjtőfogalom, amely olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelez, amely a magyarságra jellemző tulajdonság, egyediség, különlegesség és minőség. http://www.hungarikum.hu/

Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az élelmiszer-biztonság, amely a növényi és állati eredetű élelmiszerekkel szemben támasztott szigorú követelményekkel többek között a fogyasztó jogos érdekeit, igényeit fogalmazza meg és képviseli.
Gazdasági növényeink termesztéstechnológiájának fontos része a termés mennyiségét vagy minőségét veszélyeztető károsítók elleni védekezés. Azonban a növénytermesztés során alkalmazott termesztéstechnológiának olyannak kell lennie, hogy fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmas, megfelelő minőségű és egészséges növényi terméket hozzon létre, amely nem tartalmaz az emberi egészségre ártalmas vegyületet.

 

    2022-ben az Év kiváló magyar méze a csővári Dian Richárd akácméze lett.
    A zsűri értékelése szerint a legjobb akácmézet Hegedűs Gábor készítette Hódmezővásárhelyen, a legjobb repcemézet a dunaújvárosi Gál Balázs Sándor, a legjobb vegyesmézet pedig Dian Gergő Csőváron.
    Fajtaméz kategóriában Hanzel Róbert hárs méze nyert Kaposmérőről, az egyéb fajtaméz kategóriában a pécsváradi Tojzán Zoltán facélia méze diadalmaskodott.

A minőségi növénytermesztés alapja a megfelelő fajta- és vetőmaghasználat. A kiváló minőségű, ellenőrzött körülmények között előállított és minősített vetőmag használata az egyik alapfeltétele a színvonalas és gazdaságos termelésnek. Szakmai szempontból éppen ezért kívánatos, hogy a termőföldbe mindig államilag fémzárolt vetőmagok kerüljenek.

A genetikai felújítást mellőző, ellenőrizetlen és évről-évre ismétlődő utántermesztéssel a vetőmag genetikai értéke leromlik, nehezen vagy egyáltalán nem alkalmazkodik a szélsőséges időjárási körülményekhez.

A lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze hiánypótló útmutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a Maradék nélkül programjában - közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

 

    Kiemelték, fontos, hogy az ajánlott intervallumok kizárólag a minőségmegőrzési idővel ellátott, megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak.
    A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni.

A pályázható termékkörök számának dinamikus emelkedése mellett elektronikus pályázati rendszerrel, weboldalfejlesztéssel és új kommunikációs csatornákkal is erősít a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyrendszer. A KMÉ védjegyek folyamatosan az arra érdemes termékek kiválóságát tanúsítják, és a Nébih szakmai támogatásával létrehozott elektronikus rendszernek köszönhetően már a védjegyre való pályázás is lényegesen egyszerűbb.

Lényegesen egyszerűbb lett a vállalkozás indítása az élelmiszerforgalmazás, vendéglátás és étkeztetés területén, amihez eddig külön engedély kellett, ahhoz most már a bejelentés is elég - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden a honlapján.

    Az állati eredetű élelmiszerek kiemelt figyelmet igényelnek az élelmiszerláncban; előállításuk, forgalmazásuk, érintkezésük más termékekkel, feldolgozásuk készételekké higiéniai, élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt jelentőségű, ezért indokolt a fokozott hatósági jelenlét ezen a területen - írták.

A következő időszakban bővítjük és erősítjük az élelmiszeripart, növeljük a hozzáadott értéket, hogy még több jó minőségű magyar élelmiszer kerüljön a polcokra - jelentette ki Erdős Norbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a tárca pénteki közleménye szerint.

    Az államtitkár emlékeztetett: az élelmiszeripar támogatottsága a 2014-2020-as időszakban elérte a 468 milliárd forintot, ez az összeg a következő hét évben a Vidékfejlesztési Programban jelentősen nő, és terveink szerint eléri a 750 milliárd forintot.

Másodjára is felmérés készül az élelmiszervásárlási és élelmiszerfogyasztási szokásokról - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az MTI-vel kedden.

A Nébih arra kérte az embereket, hogy segítsék a kutatást a kérdések megválaszolásával. A kérdőív kitöltése nagyjából 15 percet vesz igénybe, a felmérésben részt vevőknek anonimitást biztosítanak - jelezte a hivatal.  
    A kutatás azt vizsgálja, hogy miként befolyásolja az elhúzódó koronavírus-járvány az otthon tárolt élelmiszer mennyiségét, hogy gazdálodnak az emberek a készletekkel, illetve hogyan változott az életmódjuk.

Január 31-ig kell befizetni a 2020. évi bevalláshoz kapcsolódó élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).A Nébih honlapján olvasható tájékoztató szerint a felügyeleti díjjal a hatósági-igazgatási tevékenységet finanszírozzák azok a vállalkozások, amelyek igénybe veszik az élelmiszerlánc-felügyeleteti szolgáltatásokat. Az élelmiszerlánc szereplői között így arányosabban oszlanak meg a költségek - tették hozzá.

Az élelmiszer-higiéniai elvárásoknak megfelelő tevékenységet, munkát a szabályok ismeretét és betartását segíti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) új, ingyenesen letölthető a „Biztonságos élelmiszer-előállítás” című, háromkötetes kiadványa. A kiadvány a gyakorlatban is hasznosítható ismeretanyagot tartalmaz, valamint számos mintát, űrlapot azok számára, akik az élelmiszeripar valamelyik szakágazatában vagy a vendéglátásban, a kereskedelemben tevékenykednek. 

Mindhárom kötet ingyenesen elérhető az alábbi linkeken:

• I.

  MIRE ÜGYELJÜNK A BERUHÁZÁSOK ÁTADÁSAKOR?!

A pályázat széles spektrumban kínál lehetőséget azon vállalkozások számára, akiknek fontos, hogy produktumát hazai és nemzetközi szinten is elismerjék. A pályázati rendszer minden évben kiemel egy társadalmilag is fontos témakört, így az idei mottó: „Étkezzünk egészségesen, hogy egészségesen élhessünk!”. A pályázatok leadására 2020. május 27-ig van lehetőség.
További részleteket az Érték és Minőség Nagydíj honlapján olvashat.

 

Megkezdődött a július 1-je és augusztus 20-a között már évek óta rendszeresen megszervezett nyári ellenőrzés sorozat. A szemlét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a kormányhivatalok szakemberei végzik. Továbbra is fokozott figyelmet kap az ifjúsági és gyermektáborokban étkeztetést biztosító vállalkozások felügyelete.  A minisztérium kiemelt célja továbbra is az, hogy a magyar családok biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá.

 

 A Nébih 2018-as reprezentatív felmérésének eredményeként kimutatható társadalmi elvárás összhangban áll a kormány céljával is, miszerint egyértelművé kell tennünk a vásárlók számára, hogy a számtalan élelmiszer közül melyiket érdemes választani, miben bízhatnak meg. Erre nyújthat megoldást egy hatósági tanúsítással rendelkező, minőséget garantáló élelmiszerekhez kapcsolódó védjegy.  Az Agárminisztérium célja, hogy a magyar emberek olyan hazai előállítású élelmiszereket vásárolhassanak, melyen már az „Alapszint” KMÉ védjegy is garanciát nyújt a termék biztonságos és kiváló minőségére, a legjobbak pedig az „Arany fokozat” KMÉ révén emelkedhetnek ki a kínálatból.

Jelentősen növekszik a tápanyagok oldékonysága, így csapadékos területeken a talaj tápanyagainak egy része kimosódik a talajvízbe, és a növények nem tudják azokat felvenni. A kimosódott tápanyagok szennyezik a felszín alatti és felszíni vizeinket is. Gazdaságilag mindez pedig óriási veszteséget jelent. Az alkalmazott műtrágyák csekély része hasznosul. Mérések szerint a foszforműtrágyának csak 20-30 %-a, a nitrogénműtrágyának is maximum 50 %-a hasznosul.

A föld minőségének mérése
A talaj állapotának felmérésére ismerünk olyan egyszerű módszereket, amikkel mi magunk is megállapíthatjuk termőföldünk minőségét. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára most olyan vizsgálatokat ismertet, amelyekhez az eszközök minden gazda portáján megtalálhatók - pálcaszonda, mérőkeretre, ásó.
Az első a pálcaszonda vizsgálat, mely esetében a segédeszköz egy másfél méteres rúd, 5 centiméteres beosztású rúd.

A föld minőségének mérése
A talaj állapotának felmérésére ismerünk olyan egyszerű módszereket, amikkel mi magunk is megállapíthatjuk termőföldünk minőségét. Birkás Márta, a gödöllői Szent István Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára most olyan vizsgálatokat ismertet, amelyekhez az eszközök minden gazda portáján megtalálhatók - pálcaszonda, mérőkeretre, ásó.
Az első a pálcaszonda vizsgálat, mely esetében a segédeszköz egy másfél méteres rúd, 5 centiméteres beosztású rúd.

Nagyításhoz kattintson a képre

Az alma vagy almafa a rózsafélék családjába tartozó növénynemzetség. Körülbelül 55 faj tartozik ide, melyek többsége Ázsiában, kisebb része Európában és Észak-Amerikában honos. Az almafa termése botanikailag csoportos tüszőtermés, alma áltermés: gömbölyded alakú, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedésben az öt apró, elszáradt csészelevél. Az alma viaszos héja a gyümölcshúst veszi körül.

Minden jó termőképességű kiskert alapja a jó minőségű talaj, amelynek jó a vízelvezető képessége, elegendő tápanyagot tartalmaz és jól viseli a kedvezőtlen körülményeket is. Nem minden kertész rendelkezik megfelelő talajjal, vannak azonban olyan természetes módszerek, amelyekkel sokat javíthatunk talajunk minőségén és gyorsíthatjuk növényeink növekedését.
Részletek: https://www.agrarszektor.hu/kiskertblogger/ot-hatasos-modszer-amellyel-javithatjuk-kertunk-talajat.9261.html

Minden almafajta túlérett, és a betakarítást követően inkább értékmentés folyt Kelet-Magyarországon, mint tudatos tárolás. Országosan komoly problémát jelent, hogy a betárolt alma egy része nehezen tárolható a minőség miatt, a korszerűtlen hűtőtárolás pedig szintén csak ront a helyzeten.  A kedvezőtlen helyzetet alapvetően két dolog generálja: az egyik a lengyel alma „nyomása", másrészt a a betárolt alma nagyon gyors minőségi romláson ment keresztül, köszönhetően az esetleges késői betakarításnak vagy a korszerűtlen hűtőtárolásnak.

Nagyításhoz kattintson a képre

Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10 évben a 300 és 950 ezer tonna között ingadozott. Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. Évről évre egyre kisebb a minőségi alma termésmennyisége, és romlik a termésbiztonsága is Magyarországon. Ennek egyik következménye, hogy a magyar almatermés közel kétharmada ipari alma, és borzasztóan kevés gyümölcs jut a friss piacra.

Európában mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása.A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést, csökkenti a talaj termékenységét, rontja a szerkezetét, vízmegtartó képességét. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a témákat.