A szelídgesztenye ízletes termése nyersen fogyasztva nem élvezhető, viszont megfőzve vagy megsütve remek csemege. A héjából szárítás és megőrölés után kiváló, ízletes tea készíthető. A szelídgesztenye remekül helyettesítheti a gabonaféléket, a dióféléket valamint a burgonyát. Néhány vidéken különösen előszeretettel fogyasztják, még kenyérfélét is sütnek belőle.

A következő hónapokban összesen több mint 9 milliárd forint értékben biztosít támogatást az agrártárca uniós és nemzeti források felhasználásával magyar szőlőtermesztők és borászatok számára a koronavírus okozta károk enyhítésére. A zöldszürettel kapcsolatos intézkedésekre 2020. június 22-től június 30-ig, míg a krízislepárlással kapcsolatos intézkedéssel kapcsolatban 2020 júliusától lehet benyújtani a támogatási kérelmeket.

A mesterkurzusra, a sétáló kóstolóra, az építészeti sétára és a dűlőtúrára előzetes regisztráció szükséges a regist@tokajiborlovagrend.hu e-mail címen.

Gabonából 2019-ben – az előzetes adatok alapján – 53 ezer hektárral nagyobb területen több mint félmillió tonnával termett több 2018-hoz képest. Az időjárási anomáliák nagy hatással voltak az egyes gabonafélék terméseredményeire.A KSH értékelés megtekintéséhez kattintson az alábbi linkre.
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/fobbnoveny/2019/index.html

Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát. A digitális megoldásokat a szőlő-bor ágazat szolgálatába is kell állítani, mivel azok jelentősen hozzájárulhatnának a szektor értéknöveléséhez. Ezt segíti a „ePincekönyv” projekt, amelynek célja a szőlő és bor ágazat elektronikus ügyintézési és ellenőrzési rendszerének kialakítása és az elektronikus pincekönyv-vezetési lehetőség biztosítása.

Az Európai Unióban 65 000 hektáron termesztik és az éves termésmennyiség 700 000 tonna. Magyarországon évente 30 000 tonna kajszibarackot termelnek, de hideg időjárás, vagy a virágzáskor jelentkező fagyok esetén visszaeshet a terméshozam. Jelenleg mintegy 5777 hektáron folyik kajszibarack termesztés, és az előzetes termésbecslés alapján az idén körülbelül 32 ezer tonna gyümölcsöt szedhetnek le. A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ahol csaknem 1500 hektár ültetvény található.

Nagyításhoz kattintson a képre

 

A meggy ára a tavalyinak a duplájára is nőhet idén a tavaszi aszályok és a nagy hőmérséklet-ingadozások miatt. A bő meggytermés miatt 2018-ban alacsonyak voltak az árak, de egyes területeken idén 30-40, esetenként 50 százalékkal is kevesebb meggy terem. Magyarország meghatározó nagytermelője az Európai Uniónak, a hazai termény 60 százalékát külföldön adják el, a maradék a belföldi meggyfogyasztást teszi ki.

A búzaszentelés a határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban, pogány eredetű népszokás. A római katolikusoknál a népszokás napja Szent Márk napja (április 25.) vagy egy ehhez közel eső nap, a bizánci szertartásban április 23.
A római katolikusok búzaszentelő körmenetet tartanak a vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért. Bár a körmenet neve búzaszentelő, a vetés minden fajtáját, a fákat és szőlőket is megáldották ilyenkor.  Az egyház évente négy könyörgő napot ír elő, ezek közül az egyik a búzaszentelés.

Az öntözés olyan agrotechnikai eljárás, melynek segítségével az adott technológiai rendszeren belül - biztosítható a növények vízigényének optimális kielégítése, s ezáltal a hozam növelése.
Célja: hiányzó csapadék pótlása, hozam növelése, termésingadozások csökkentése, elvetett növények kelésének segítése, műtrágya növényvédőszer kijuttatása, fagyvédelem, aszúsítás
Módjai:felületi öntözés, -altalaj öntözés, -esőztető öntözés.

Nagyításhoz kattintson a képre

Magyarország almatermése egy átlagos évben 550-600 ezer tonna, de az elmúlt 10 évben a 300 és 950 ezer tonna között ingadozott. Ezek a szélsőértékek felhívják a figyelmet a nagyon rossz termésbiztonságra, ami alapvető akadálya a piacok építésének és megtartásának. Évről évre egyre kisebb a minőségi alma termésmennyisége, és romlik a termésbiztonsága is Magyarországon. Ennek egyik következménye, hogy a magyar almatermés közel kétharmada ipari alma, és borzasztóan kevés gyümölcs jut a friss piacra.