Miért fontosak az ősbúzák? Melyik tehén teje a legfinomabb? Miért érdemes tájfajta zöldségeket termeszteni? Milyen növényeket szeretnek legjobban a beporzók? És persze miért jó a bio?

Ha érdekelnek a válaszok, várunk a Kutatók Éjszakáján, szeptember 27-én 17:30-19:30 óráig Csillaghegyen, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet új irodájában! Legyél akár agrárszakember, akár hobbikertész vagy tudatos élelmiszervásárló, kertészeti, szántóföldi, állattenyésztési, informatikai és szaktanácsadási csapatunk kutatói izgalmas, interaktív programokkal készülnek minden korosztály számára.

A talaj fontosságára való figyelemfelhívás keretében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Magyar Talajtani Társasággal (MTT) együttműködve programsorozatot indít, melynek során Magyarország 22 borvidékén, egy-egy borászat közreműködésével, azok egy kiválasztott szőlőültetvényében, egy feltárt talajszelvény bemutatásán keresztül szakemberek mesélnek a dűlő talajáról és földrajzi környezetéről. Az idei évben 11 borvidék ad helyszínt a programnak, amely 2025-ben újabb 11 borászat bevonásával folytatódik.

A gombák földjén – ezzel a címmel nyílt kiállítás a napokban Dévaványán, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság népszerű bemutatóhelyén, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban. A látványos tárlat betekintést enged a gombák életébe, megismerhetjük jelentőségüket, felépítésüket, élőhelyeiket.

Egy-két száz éve még általánosan ismert fogás volt, főleg a mezőgazdaságból élő, szegényebb családok asztalán. Ma épp ellenkezőleg: a legigényesebbek, az egészségtudatos táplálkozás követői fedezik fel újra.
A hajdina (Fagopyrum esculentum) a keserűfűfélék családjába tartozik. Egyéves, dudvásszárú növény, mely 70-90 cm magasra nő, szív alakú levelei, ernyős virágai vannak. Sötétbarna színű, 5-7 mm hosszú, legömbölyített gúla alakú, háromélű magja van.
Két fajtáját termesztik: az egyik szürke magvú, hosszabb tenyészidejű, bőtermő.

Ezer jó fű sorozatunkban szeptember 17-én 17 órától Lükőné Örsi Gabriella kertészmérnök
Vizek és vízpartok növényei című előadását hallgathatják meg.

Szeptember 14-én tartják a Magyarország Legszebb Birtoka díjátadó gáláját, ahol kiderül, kik lesznek az idei győztesek. Már nagyon készülnek erre a különleges eseményre, amelyet a tavalyi győztes, a Hajdúnánási Kendereskert birtokán rendeznek meg. Addig is nézzék meg a döntős birtokokat ezen a linken: (https://agrotrend.hu/magyarorszag-legszebb-birtoka-dontosok/

A száraz, aszályos időszak miatt az elmúlt napokban megkezdődött a napraforgó betakarítási időszaka. Ennek apropójából hívja fel a figyelmet a nak.hu a vadkárigények időbeli bejelentésének tudnivalóira.

Mint írják, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) 81. § (1) bekezdése alapján a vadkár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől, illetve észlelésétől számított öt napon belül írásban kell közölni a kárért felelőssel, vagyis a területen gazdálkodó vadászatra jogosulttal, ill.

Az erdő hármas (közjóléti, védelmi, gazdasági) szerepe ellenére még mindig sokan nem tudják, hogy milyen jogaik és kötelezettségeik vannak az erdőt járva. Az erdei haszonvétel fogalmát és főbb pontjait Magyarországon a 2009. évi XXXVII. törvény [1] VII. fejezete ("Erdei haszonvételek") határozza meg. 68. § * Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű szolgáltatásainak a hasznosítása.

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Magyar Mezőgazdaság Kft. a Magyar Állattenyésztők Szövetsége szakmai partnerségével 2024. szeptember 27–­29. között ismét megrendezi a KÁN Egyetemi Napokat a Kaposvári Campus és a Pannon Lovasakadémia területén.

Jeleknek vagy bélyegeknek a lovakon mesterségesen (égetéssel vagy tetoválással) alkalmazott állandó megjelölést nevezik. Égetéssel törzskönyvi betűket és számokat a ló pofájára és nyakának oldalára, ménesbélyeget és származási jeleket és adatokat a nyeregtájra, különféle tájfajta jelöléseket a combok oldalára, hatósági megjelöléseket, pl. a tenyészbénaságban beteg kancákon TB betűket a nyak oldalára és a combélekre stb. szokás tüzes vassal (bélyegzővassal) besütni.